Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-09-01 / 3. szám
Amniotic membrane suspension and autologous serum eye drops Bevezetés A saját savó cseppeket számos szemfelszíni betegség esetén alkalmazzuk. Kedvező hatású kerato conjunctivitis siccaban, Sjögrenszindrómában, perzisztáló szaruhártya-hámhiányok, akut maródás vagy neurotrofikus keratopathia esetén is (1-6). A humán szérumban számos protein megtalálható, amelyek a könnyfilmben is jelen vannak. Ezek közé tartoznak az epidermalis növekedési faktor (EGE), a nerve growth factor (NGF), az insulin-like növekedési faktor (IGF), a platelet derived growth factor (PDGF), a transforming growth factor-fi (TGF-fi), lizozim, IgA, albumin és az A-vitamin stb. (7). Az amnionmembrán-transzplantációt (AMT) szintén cornealis epitheldefektusok gyógyítására használjuk, és sebészi beavatkozásként alkalmazzuk. A szükséges retrobulbaris érzéstelenítés miatt a műtétet a vérhígító gyógyszerek átállítása előzi meg. Ha az amnionmembránt homogenizátumként, vagy szuszpenzióként alkalmaznánk, elkerülhetővé válna a műtéti beavatkozás. A szaruhártya-hámhiány gyógyulásában jelentős szerepet kap a különféle növekedési faktorok migrációt és proliferációt támogató hatása. Mind a humán szérumban, mind az amnionmembránokban a különféle növekedési faktorok koncentrációja individuálisan nagyon eltérő lehet és ezzel egyénenként változó a szaruhártyahámra gyakorolt esetleges kedvező hatás is (8-11). A szaruhártyahám záródását támogató kulcsszerepet játszó növekedési faktorok az EGF, fibroblast growth factor basic (FGFb), hepatocyta nö vekedési faktor (HGF), keratinocyta növekedési faktor (KGF) és az interleukin-6 (IL-6). Ezen faktorok corneális epithelsejtmigrációt és -proliferációt támogató hatása humán in vitro kísérle tekben igazolható volt (12). Növekedési faktorok ÉS INTERLEUKINEK AZ AMNIONMEMBRANSZUSZPENZIÓBAN ÉS AMNIONMEMBRANHDMOGENIZATUMBAN Korábbi tanulmányunkban igazoltuk, hogy ha amnionmembránból szuszpenziót készítünk, EGF, bFGF, IL-6 és IL-8 szabadul fel (13). Vizsgálatunkban amnionmembrán-darabokat különféle időtartamon keresztül (24 óra-4 hét) DMEM/F12 kultúrmédiumban, 37 °C-on inkubáltunk és a növekedési faktorok és az interleukinek felszabadulását ELISA segítségével határoztuk meg. A mért koncentrációkat egy gramm amnionszövetre vonatkoztatva határoztuk meg. Az amnionmembrán-homogenizátum (AMH) elkészítéséhez a felolvasztott membránokat megfeleztük, majd megmértük, hogy a felszabaduló növekedési faktorok és interleukinek koncentrációját egységnyi szövet súlyára vonatkoztatva adhassuk meg. Ezt követően folyékony nitrogénben homogenizáltuk a membránt és PBS-ben vagy lízis-pufferben oldottuk (10). Egy gramm szövethez 3 ml PBS-t vagy lízis-puffert adtunk, majd az oldatot 5 percig 2000 ump-vel centrifugáltuk, hogy a szövetdarabokat eltávolíthassuk. Az EGF- és bFGF-koncentráció az amnionmembrán-szuszpenzióban átlagosan mintegy 1,7-17-szer alacsonyabb volt, mint az AMH-ban (10, 13). 1 . táblázat: EGF FGFb, HGF KGF IL-6 és IL-8 koncentráció az amnionmembrán-szuszpenzióban (AMSJ/amnionmembrán-homogenizátumban [AMH] egy gramm amnionmembrán-szövetre számolva [13], valamint a humán savóban ÍASJ AMS pg/g AMH pg/g AS pg/ml EGF 14O-8OG 840-3055 mérés nem történt FGFb 480-2890 1258-8509 0-300 HGF mérés nem történt 0-73 067 139-5964 KGF mérés nem történt nem mérhető 0-106 IL-6 110-1410 nem mérhető mérés nem történt IL-8 320-6180 nem mérhető mérés nem történt Az AMH-ban IL-/ és IL-8 jelenléte igazolható volt, azonban az amnionmembrán szuszpenzió ezeket az interleukineket nem tartalmazta (1. táblázat). Magyarázatul szolgálhat, hogy az instabil IL-6 és IL-8, a folyékony nitrogén használata következtében nem maradt az AMH- ban. In-vitro kísérletek HUMAN CORNEALIS EPITHELSEJT- VONALON További vizsgálatainkban az AS, AMS és AMH hatását tanulmányoztuk egy humán epithelialis sejtvonal migrációjára és proliferációjára (HCEC) (14). Ehhez 13 beteg savóját használtuk, amelyet a „LIONS Hornhautbank Saar-Lor-Lux, Trier/Westpfalz ” előírásai szerint készítettünk el, majd -80 °C-on lefagyasztottuk. A betegeknél 6 esetben szaruhártya-fekély, 4-nél nem gyógyuló epitheldefektus, 1-nél Salzmann-féle nodularis degeneráció, 1-nél Sjörgren-szindróma és egynél szisztémás lupus erythematosus volt a diagnózis. Az AMS elkészítéséhez 13 anya placentáját használtuk. Az amnionmembránt a LIONS Hornhautbank Saar-Lor-Lux, Trier/Westpfalz előírásai szerint preparáltuk, majd szintén -80 °C-on lefagyasztottuk. Ezt követően az AMS és AMH elkészítése a fent leírtak szerint történt. A proliferáció vizsgálatához a HCEC-t 96 lyukú szövettenyésztő edényben tenyésztettük, majd különböző koncentrációban AS-t (5%, ■135; X z
