Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-06-01 / 2. szám

Convergence Excess in Focus komodáció mértékéhez képest túl­zott a konvergencia. Ilyen esetek­ben a közeli kancsalsági szög min­dig nagyobb a távolinál, távolra lehet ortotrópia, ezotrópia és exo­tropia. Ez utóbbit, tehát, hogy tá­volra divergens kancsalságot talá­lunk, és közeire kevesebb divergen­ciát, tehát több konvergenciát, külön névvel jelöli a szakirodalom: Duane szerint divergencia excesszus (3). Konvergencia excesszus esetén távolra vagy párhuzamos szemál­lás, vagy összetérő kancsalság van, közeire pedig a távoli kancsalsági szöget legalább 10 prizma dioptriá­val meghaladó, nagyobb kancsalsá­gi szög. A klinikai gyakorlatban az AC/A meghatározása úgy történik, hogy a refrakciós hibát kijavító szférikus lencse alkalmazása mel­lett meghatározzuk a távoli (5-6 méter) és közeli (33 centiméter) kancsalsági szöget prizma és vál­tott takarás segítségével, és a kapott két prizmadioptriás értéket össze­hasonlítjuk. Normális AC/A esetén a két érték ugyanaz. Fixáláshoz in­kább pici játékokat, vízus-jeleket használjunk, mint fixációs fényfor­rást. Az akkomodációs konvergenci­át - amely az összes vergenda kö­zül a legerősebb hatású - a fúziós di­vergencia ellensúlyozza. Az akko­modációs reflex kiváltója a hiper­­metrópia okozta elmosódott reti­­nális kép, míg a fúziós mozgásokat a retinális kép diszparációja indítja be. Ha a fúziós divergencia-amplitú­dók nem elég szélesek az akkomo­dációs konvergencia legyőzéséhez, az addig rejtett kancsalság mani­­fesztté válik, az ezofóriából ezot­rópia lesz. A szakirodalomban fel­lelhető normális fúziós amplitú­dóértékek (fúziós konvergencia szé­lesség: 15-12 prD; fúziós divergen­cia szélesség: 8-6 prD; vertikális fú­ziós szélesség: 3-6 prD; rotatoros fúziós szélesség: inciklovergencia: 6-10°, exciklovergencia: 8-12°) em­­metrópiás - és heterofóriával nem rendelkező - esetekre vonatkoznak. Gyermekkorban a fúziós mozgások nagyon plasztikusak, jó az alkal­mazkodó képességük. Például: mindkét szemén +3,0 dioptriás lencseértékű hipermetrópiás gyer­meknél, aki még nem viselt szem­üveget, nem is kancsalít, jól lát tá­volra, közeire egyaránt, nincsenek asztenópiás panaszai, tehát tüne­tek nélkül kijavítja a fénytörési hi­báját, biztosan a normálisnál több fúziós divergencia szélességet fo­gunk mérni. Ha a gyermek klinikai tünetek híján mégis megkapja a tel­jes refrakciós hibát kijavító szem­üveget, hetek-hónapok alatt vissza­áll a normális állapot a fúziós amp­litúdó területén, vagy divergens kancsalság léphet fel a fokozott fú­ziós divergenciaszélesség miatt. Amennyiben ez a fénytörési hiba asztenópiás panaszokat igen, kan­csalságot azonban nem okoz, ma­gam a tünetek megszüntetését megcélzó mértékig javítom ki a fénytörési hibát, nem pedig a teljes értéket (4). Manifeszt kancsalság esetén gyorsan elvész a megszer­zett fúziós amplitúdótöbblet. Az általunk vizsgált konvergencia ex­­cesszusos gyermekek zöme távolra párhuzamos szemállású szemüveg nélkül, vagy gyenge dioptriájú szemüveg viselése mellett. Általá­nosságban is elmondható, hogy normális AC/A érték mellett maga­sabb, míg magas AC/A esetén ala­csonyabb, sokszor az életkornak megfelelő normális dioptriaértéke­ket mérünk. Szegedi szerzők tollá­ból jelent meg a Szemészet hasáb­jain átfogó közlemény konvergen­cia excesszusos eseteikről. Tari E. és munkatársai igen nagyszámú - 68 - gyermek adatait tekintették át, és a bifokális szemüveg alkalmazásával szerzett kedvező tapasztalatukról számoltak be. A bifokális szemüveg elkészítési módjára is hasznos ta­náccsal szolgálnak, a mi tapasztala­tunk is egyezik az ott leírtakkal. Úgy kerüljön a gyermek szeme elé a bifokális szemüveg, hogy ne hoz­zunk létre művi, szem(üveg) erede­tű torticollist (4). A magas ÁC/A-val járó esetekre jó példa 3. számú be­tegünk. O másfél éves korában szí­vesen elfogadta a skiaszkópiás ér­téknek megfelelő dioptriájú szem­üveget, mivel az megszüntette a kancsalítását, feltehetően a zavaró diplópiát. Pár hetes szemüvegvise­lés után ledobta a szemüveget, nem tapasztalta tovább annak jó hatá­sát, mivel kialakult a közeli konver­gencia excesszus, ismételt, zavaró kettős látással. Bifokális szemüve­get kapott, amelyet „egy perc alatt” megszokott, mivel az vélhetően minden zavaró tényezőt kiiktatott a látásából. A közeli korrekció meg­állapítása a legegyszerűbb módon úgy történhet, hogy próba szem­üvegkeretbe helyezzük emelkedő léptékben a lencséket mindaddig, amíg váltva takaráskor a beigazító mozgás meg nem szűnik. Sok eset­ben ez kisgyermekeknél is elvégez­hető, ha mégsem, akkor 3 dioptria addíciójú bifokális üveget rende­lünk első lépésben. Olvasni már tudó gyermekeknél szubjektíve is ellenőrizzük a szemüveg hatását. A primer magas AC/A esetén általá­ban csak 8 éves kortól számítha­tunk az addíciós dioptriaérték foko­zatos csökkenésére. 5. számú bete­günk jó példa erre, akinél 13 éves korra szűnt meg a konvergencia excesszus, lehetővé téve a bifokális szemüveg elhagyását. A szekunder magas AC/A esetek hátterében vél­hetően korábbi kompenzációs túl­zott fúziós vergenda áll. Vizsgá­lattal a primer és a szekunder forma nem különíthető el, csak a lefolyá­suk alapján lehet arra következtet­ni, hogy melyik játszhatott szerepet a magas AC/A-ban. Következtetések Kancsal gyermek vizsgálatakor min­dig mérjük meg mind a távoli, mind a közeli kancsalsági szöget, és akkor fény derül a konvergencia excesszus­­ra is több egyéb abnormális AC/A eset mellett. A bifokális szemüveg jótékony hatását már a kisded is ér­zékeli, ne fosszuk meg a napjaink­ban oly fontos közeli sztereolátás él­ményétől. A szemüveg alsó szeg­mensének dioptriaértékét a klinikai kép szerint változtassuk egészen a bifokális üveg elhagyhatóságáig. A bifokális szemüveg konvergencia excesszusos esetekben azon kívül, hogy lehetővé teszi közeire is a bino­t /»p- ' l 85 ; > /

Next

/
Thumbnails
Contents