Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-06-01 / 2. szám

One degree of misaligment 1 , ábra: A tórikus műlencse nem tervezett elfor­dulásának mértéke és a képi információ és a kép­minőség közti kapcsolatot leíró visual information fidelity [VIF] közti összefüggés. Látható, hogy a görbe nem lineáris, és az „első” 1 □ fok esetén még majdnem 90°/o tórikus hatás megmarad. (Az ábra forrása: Tognetto 0, Perrotta AA, Bauci F Rinaldi S, Antonuccio M, Pellegrino FA, Fenu G, Stamatelatos G, Alpins N. Quality of images with toric intraocular lenses. J Cataract Refract Surg 2018; 44: 376-381) I0L rotáció (°) A tórikus műlencsékkel kapcsolatos közlemények, előadások, céges anyagok és a műlencsék brosúrái előszeretettel írják, hogy 1 fok vál­tozás a beültetett tórikus műlencse tengelyében a tervezett cilinderes törőerő 3,3%-os csökkenéséhez vezet, 10 fokos rotáció 33%-os csök­kenést okoz és 30 fokos rotáció ese­tén a korrekciós hatás el is tűnik. Legtöbbször ez alaptézisként, sőt, forrás nélküli tényként szerepel. Az Alcon tórikus műlencséjének brosúrájában (1) a nem tervezett rotáció hatásával kapcsolatban egy grafikonon szemléltetve látható, hogy a rotáció és a hatásvesztés ösz­­szefüggése lineáris: a görbe a 0 fokos rotációtól (100% hatás) a 30 fokos rotációig tart (0% hatás). A grafikon szövege két, egyébként közvetve egymást idéző forrásra hi­vatkozik (2, 3), amelyek azonban további hivatkozásként Shimizu (4) később részletezett közleményét idézik. A Johnson & Johnson Vision (5) és a Bausch and Lomb (6) mű­lencsék honlapján szó szerinti (!) egyezésben, forrásmegjelölés nélkül szerepel, hogy 30 foknál nagyobb nem-tervezett rotáció növelheti a posztoperatív refraktív cilinderérté­ket. A Medicontur tórikus műlen­cséjének brosúrájában (7) szintén forrásmegjelölés nélkül szerepel, hogy minden egyes nem tervezett foknyi rotáció 3,3%-os hatásvesz­tést okoz, és 30 foknyi rotáció a ci­linderes hatást megszünteti. Minden ezzel kapcsolatos közle­mény végső soron egy 1994-ben megjelent forrásra mutat (4), amely egyébként az első tórikus műlen­­cse-beültetésről szóló anyag is egy­ben. Ebben a közleményben 47 in­direkt astigmiás betegen, 5,7 nam­es, a műtét végén varrattal zárt seben keresztül végzett tórikus mű­­lencse-beültetés eredményeiről szá­mol be Shimizu és munkacsoportja (4). Az ovális optikával rendelkező, háromtestű tórikus műlencsék (Nidek NT-98B) beültetése után 2 olyan esetben figyelték meg a szer­zők a negatív hatást, amely 2 szem esetén a rotáció mértéke 30 fokos volt. Ebből a 2 esetből (!) a szerzők azt vonták le (egyébként óvatos) következtetésként, hogy a műlen­cse tengelyének még elfogadható rotációs limitje 30 fok. A szerzők közölnek egy általuk is teoretikus­nak nevezett görbét, és azt írják, hogy „úgy tűnik, a maximálisan el­fogadható tengelyeltérés kisebb, mint 30 fok”. Később számos anyag átvette eze­ket a teoretikus és láthatóan ada­tokkal és statisztikailag sem kellően megalapozott értékeket (2, 9-11). Buckhurst (9) és Ma (10) viszont már sinusoid összefüggést állapí­tott meg a tórikus műlencse elfor­dulásának mértéke és a reziduális cilinder közt. Érdekes módon Alpins vektoranalízise már 1997-ben leírta az összefüggést a nem tervezett ro­táció és az astigmia hatásvesztése közt (11). Számításai alapján azt írta, hogy 15 fok rotáció 13,4%-os astigmia hatásvesztést okoz, 30 fok rotáció 50%-ot és csak 45 foknál ve­szik el az astigmia hatás 100%-a (11). Ennek, a pontos számításon alapuló leírásnak az adatai és követ­keztetései valamiért feledésbe me­rültek... Felipe és munkatársai (12) később ki­mutatták, hogy kisebb, mint 10 fok rotáció kisebb mint 0,5 D-ás refrak­ciós változást hoz létre, emellett ilyen eltérés nem okoz szemüveg­függőséget és nem igényel további astigmia korrekciót sem. Felipe egy másik közleményében (13) leírta, hogy a modulációs átviteli függ­vény értéke 0-5 fok rotációs érték közt változik a legjobban, majd 15 fok feletti elfordulásnál már szinte nem is változik tovább. Tognetto és munkatársai (14) 2018- ban a képminőség-változás objek­tív, kísérleti elemzését végezték egy elektro-opto-mechanikai eszközzel, és azt mutatták ki, hogy 30 fok ro­táción belül a képminőség nem vál­tozik olyan mértékben, mint Felipe (13) vizsgálatában. A méréseikben egy visual information fidelity (VIF) értéket használnak, amely a képi információ és a képminőség közti kapcsolatot írja le. Ezek az ob­jektív vizsgálatok Alpins (11) 1997- es számításait igazolták (!), és azt is megerősítették, hogy az összefüg­gés nem lineáris a képminőség­romlás és a műlencse rotációjának mértéke közt. Leírták, hogy kisebb, mint 10 fok rotáció kevésbé érinti a képminőséget (—10% hatásvesz­tés), nagyobb mint 10 fok nem ter­vezett rotáció esetén viszont na­gyobb az 1 fokra eső képminőség­romlás (ilyen esetekben javasol csak műlencse-repozíciót), 10-20 fok kö­zötti rotáció esetén pedig a legna­gyobb fokú a romlás. Ez a munka-

Next

/
Thumbnails
Contents