Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-06-01 / 2. szám
1 . táblázat: A retina és a chorioidea-keringés fő jellemzőinek összehasonlítása C52) Tulajdonság Chorioidea Retina Vérellátás Ciliáris artériák Artéria centrális retinae Véráramlás Tápanyagellátás Sejtkapcsolatok Az érhálózat jellege A legmagasabb a szervezetben A retina külső harmada (fotoreceptorrpe komplex) Fenesztrált Funkconálisan végartériarendszer a lobularis szerveződés miatt A szövetnek megfelelő normális A retina belső kétharmada Tight junction Végartéria-rendszer Chorioidea-vastagságot BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK EGÉSZSÉGES, EMMETROPIÁS SZEMŰ EMBEREKBEN A chorioidea vastagságának abszolút értékét nehéz megadni, mert fiziológiásán számos tényezőtől függ, többek között az etnikumtól, nemtől, életkortól, a lokalizációtól, a mérést befolyásolja a tengelyhossz, fénytörési hiba és maga a mérési technika (45). Véráram-szabályozás Vegetatív idegrendszer laris réteget nagy 20-25 yi átmérőjű kapillárisok alkotják. Mindez a vörösvértestek gyors áramlását teszi lehetővé, bármely időpillanatban. Szemben a retina kapillárisaival, a choriocapillarisok fenesztráltak. A 700-800 nm átmérőjű nyílásokon keresztül a molekulák gyors transzportja lehetséges. Ez az alapja az ebben a rétegben a fluoreszcein vagy indocianinzöld angiográfia során tapasztalt szivárgásnak („leakage") is. A choriocapillarisok hexagonális lobulusokban szerveződnek. A lobulusok átmérője a fovea területén a legkisebb, a periféria felé nő. A lobulusokat finom vékony rés választja el. Az interlobuláris rések kiterjedése az életkorral, illetve kóros állapotokban (pl. szenilis makuladegeneráció, myopia) nő. A lobulusokba a centrum felől érkezik a vér. A choriocapillaris réteget a Sattler-réteg kis és közepes, valamint a Haller-réteg nagy artériái táplálják. A suprachorioidea átmeneti zóna az ér- és ínhártya között, szövettanilag mindkét hártya elemei megtalálhatók benne (46). A retina és a chorioidea-keringés minőségi és mennyiségi mérésére számos módszert fejlesztettek ki: fluoreszcein angiográfia, indocianzöld angiográfia, optikai koherencia tomográfia - angiográfia (OCTA), scanning lézeres áramlásmérés (flowmetria), Doppler-elven működő ultrahangvizsgálat, lézersebesség (velocimetria). Lézer Dopplervelocimetria segítségével állapítot-Autoreguláció ták meg, hogy egységnyi szövettömegre vonatkoztatva a chorioideában mérhető véráramlás (800 yd/ min) az emberi szervezetben a legnagyobb, négyszer nagyobb, mint a vesekéregben és tizennyolcszor több mint a retinalis erekben (1. táblázat) (52). Ismert, hogy a choriodeában zajló áramlás jelentősen csökken AMD-ben, glaukómában, proliferativ és nem proliferativ diabéteszes retinopathiában (59). A chorioidea vastagsága, a benne zajló keringés mind fiziológiásán, mind számos kóros körülmény esetén változik. Jelen összefoglalóban a subfovealis chorioidea-vastagságot befolyásoló élettani tényezőket vettük számba, a patológiás folyamatok közül a nagyobb kórképekre koncentráltunk. Mérési módszer Hagyományosan a chorioidea vastagságát az RPE külső felszíne és a chorioido-scleralis határfelszín között mérik (1. ábra) (57). A chorioidea-vastagság meghatározására ma leginkább a spectral domain OCT- készülékek (SD-OCT) enhanced depth imaging (EDI) opciója és a swept source OCT (SS-OCT) leképezések alkalmasak, az OCT-angiográfia jelenleg a choriocapillarisokról ad elsősorban felvilágosítást. Az EDI-üzemmóddal rendelkező SD-OCT esetén a vizsgálónak választania kell, mit szeretne inkább láthatóvá tenni, a vitreoretinalis határfelszínt vagy a chorioideát. A SS-OCT-nek mindenképp előnye, hogy a felszínes és mély rétegek egyszerre vizsgálhatók (54). Subfovealisan a chorioidea vastagságát 191,5±74,2yimés 354±lllyim /" "s l 49 ; \ ^ ✓
