Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-05-01 / Suplementum I.

Kongresszusi összefoglalók Esetismertetés: 67 éves nőbetegünk két hónapja fennálló kétoldali, jobb oldali túlsúllyal jelentkező szemfájdalommal, viszketéssel és váladéko­zással fordult Klinikánkhoz. Mindkét oldalon megvastagodott szemhéjszél, hyperaemiás, heges, megvastagodott conjunctivat, conjunctivochalasist, synblepharont, hámhiányos corneát észleltünk. A mikrobiológiai tenyésztés negatívnak bizonyult. Az első szemészeti klinikai megjelenését követő második héten a jobb alsóvégtagon bőrpír, serosus bennékű bulla, illetve a lágyszáj pádon egy vesicula és fehér le­pedőkkel fedett területek jelentek meg, ezért bőrgyógyászati és fül-orr-gégészeti konzílium történt. Szövettani mintavétel, direkt immunfluorescencia alapján a bullosus pemphigoid igazolódott. Szisztémás és lokális szteroid kezelés mellett szemészeti státusza progrediált, jobb oldali alsó- és felső entropium, illetve cornea alsó felén ulcus, majd perfartio alakult ki, emiatt perforáló keratoplasztikára került sor. A szteroid terápiára nem regrediáló tünetek miatt paraneopláziás szindróma lehetősége merült fel. Nőgyógyászati konzílium és fractionalt curettaget követően szövettan igazolta az előrehaladott stádiumú, inoperábilis endometrium carcinomát. A mellkas-has-kismedencei CT pa­tológiás nyirokcsomókat írt le. Palliativ kemoterápiát kezdtek, amely mellett általános állapota fokozatosan romlott, végül az első szemészeti észlelést követő nyolcadik hónapban elhunyt. Következtetés: A bullosos pemphigoid ritka esetekben paraneoplasia részjelensége lehet, első tünetei szemészeti elváltozások formájában je­lentkezhetnek. P12 Paraneoplastic bullous pemphigoid associated with endometrial carcinoma. Case report Flekes Ágnes13, Lukács Andrea2, Nagy Zoltán Zsolt1, Füst Ágnes1 ’Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest ’Semmelweis Egyetem Bőn, Nemikórtani és Bűronkológiai Klinika, Budapest 3Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet, Szemészeti Osztály, Budapest Background: The most common autoimmune skin blistering disease, bullous pemphigoid predominantly affects the skin; mucosal lesions occur in 20% of the bullous pemphigoid patients. Case report: A 67-year-old patient was referred to our ophthalmology department with two-month history of eye pain, itchiness and discharge in both eyes, predominantly in the right one. Ophthalmic examination revealed thickened eyelids, hyperemia, conjunctival scarring conjunctivochalasis, Symblepharon and corneal erosions. Microbiological samples showed negative results. Two weeks after the first ophthalmological visit, some vesicles appeared on the right lower limb and in the oral mucosa, otolaryngologic and dermatologic examinations were organized. Based on histological sampling and direct immunfluorescence, bullous pemphigoid was confirmed. In spite of systemic and topical steroid treatment, the patient's ophthalmic status progressed, entropion appeared on the tower and upper right eyelids and a corneal ulcer, followed by perforation, resulting in penetrating keratoplasty. Several examinations were organized because of suspect of paraneoplastic syndrome: gynecological visit and fractional curettage revealed an advanced-staged, inoperable endometrial carcinoma; chest-abdominal-pelvic CT described pathological lymph nodes. Palliative chemotherapy was initiated, but the patient's general condition gradually worsened, and she died eighth months after the first ophthalmological appearance. Conclusion: In rare cases, bullous pemphigoid occurs as a part of paraneoplastic syndrome, first symptoms may appear as ophthalmic lesions. PI 3 Chorioretinopathia retinochorioiditissei - Esetbemutatás Hariarits Flóra, Sohár Nicolette, Kovács Attila Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kap Szemészeti Klinika, Szeged A Toxoplasma által okozott retinochorioiditis az egyik leggyakrabban előforduló fertőzés a szem hátsó szegmensében, és bár számos hatóanyag áll a rendelkezésünkre, mégsem született konszenzus a leghatékonyabb kezelési mód tekintetében. Esetismertetésünk során egy olyan immunkompetens középkorú férfibeteget mutatunk be, akinél a megfelelő terápia kiválasztásakor az álta­lános állapota és a gócok helyzete mellett figyelembe kellett venni a korábbi kétoldali centrális serosa (CSCR) jelenlétét is. A Toxoplasma fertő­zés reaktivációja, és az ezzel járó vitritis a beteg számára panaszt okozó látásromlást jelentett, ebben az esetben pedig az irányelvek antimikróbás védelemben adott szteroidot ajánlanak. A CSCR pontos pathomechanizmusát ugyan még nem sikerült tisztázni, a glükokortikoidoknak azonban egyértelmű szerepe van a betegség kialakulásban, így bonyolult döntés elé értünk: a reaktiváció kezelésével érde­mes kockáztatni a CSCR visszatérését? Végül a kezelést választottuk az előírt antimikróbás védelemben, azaz naponta kétszer adott per os 800/160 mg szulfonamid és trimetoprim mellett, három napos késleltetéssel napi 80 mg szteroid indult. A beteg szubjektiven javulást tapasztalt az egyhetes ellenőrzés alkalmával, a vitritis csökkent, csakhogy a kortikoszteroid hatására a CSCR mindkét szemen megjelent, így végül a szteroid leépítése, majd elhagyása tör­tént. A retinochorioiditis az immunkompetens betegben 3 hónap alatt magától mérséklődött, az új szatellitalézió atrofizálódott, szteroid elha­gyását követően reaktivációt nem tapasztaltunk. Pl 3 Chorioretinopathy with retinochoroiditis - A case report HoraJ-ladacLts, Nicolette Sohar; Attila Kovács Department of Ophthalmology, Faculty of Medicine, University of Szeged, Szeged The ocular inflammation caused by Toxoplasma gondii is probably the most common cause of posterior segment infection, yet there is no consensus as to the most efficacious regimen, despite the numerous agents tried and used in the treatment of the infection. Here, a middle-aged immunocompetent male patient is demonstrated, in whose case a previous bilateral central serous chorioretinopathy (CSCR) should have also been considered when the adequate therapy was determined. Reactivation of the chorioretinitis appeared as a new lesion accompanied with moderate vitreous inflammation and decreased visual acuity, a relative indication for corticosteroids with appropriate antimicrobial coverage as per the guideline. Albeit the exact pathomechanism of CSCR is not yet fully understood, the strongest known associations are found to be with steroids, both endogenous and exogenous, thus a complex problem emerged: is it worth taking a risk of recurrence of CSCR by treating Toxoplasma reactivation(­As we decided to treat, three days after introduction of antimicrobial agents, namely a combination of trimethoprim and sulfonamides 160/800 mg twice daily, 80 mg steroid was initiated. Despite the decrease of vitritis and the subjective visual improvement at one week control, CSCR reappeared on both eyes due to the corticosteroid, hence steroid was tapered progressively and later discontinued. Retinochoroiditis in the immunocompetent patient was self-limiting over 3 months, the new satellite lesion atrophied, and no reactivation was observed after steroid withdrawal. ' 72 '* \ / **. „, y*

Next

/
Thumbnails
Contents