Szemészet, 2018 (155. évfolyam, 1-4. szám)

2018-12-01 / 4. szám

SZEMÉSZET 155. évfolyam, 2018; 4. szám 208-210.

A Magyar Szemorvostársaság hírei

Az Európai Gyermekszemészeti Társaság 44. Kongresszusa Budapesten

Budapesten a Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központjában rendezték meg 2018. szeptember 7-9. között az Európai Gyermekszemészeti Társaság (European Paediatric Ophthalmological Society, EPOS) 44. Kongresszusát, amelyre mintegy háromszáz résztvevő érkezett Európából és annak határain túlról.

A megnyitón Göran Darius Hildebrand (Egyesült Királyság) az EPOS elnöke, prof. dr. Facskó Andrea a Magyar Szemorvostársaság elnöke és prof. dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem képviseletében, és a Szemészeti Klinika igazgatójaként köszöntötte az egybegyűlteket.

A kongresszus tisztelgés volt Semmelweis Ignác előtt is az emlékév alkalmából. Az európai gyermekszemészek Oxfordban tartott első ülésével azonos esztendőben, 1973-ban Magyarországon az I. Országos Gyermekszemgondozási Ankétot rendezték meg, majd 20 évvel később - 1993-ban - megalakult a Magyar Gyermekszemészek és Strabológusok Társasága. A diagnosztikus és terápiás lehetőségek fejlődése jobb látásminőséget és ezáltal jobb életminőséget biztosíthat a gyermekeknek.

Az EPOS vezetősége 4 évvel ezelőtt fogadta el előterjesztésünket és bizalmat szavazott Budapestnek. A kongreszszus fő témájául választásunk a „Képalkotás a gyermekszemészetben” volt. Az újabb módszerek, technikai vívmányok költségesek lehetnek, de elengedhetetlenek a megfelelő ellátás biztosítása érdekében.

A hosszú hónapokig tartó előkészítő munka eredményeként 23 felkért előadást, 13 szabad előadást, 3 videoprezentációt hallhatott a közönség a Szent-Györgyi Albert teremben. A kilenc szekció üléselnökei között az érintett témakör hazai szakértői is helyet foglaltak. A felkért előadók, az egyes területek elismert nemzetközi szaktekintélyei, a korábbi találkozások emlékére nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak.

Az EPOS kongresszusainak történetében újonnan, általunk bevezetett kerekasztal-beszélgetés a látóidegfődrusen különböző aspektusait vette számba. A helyszín tökéletes adottságait kihasználva 99 poszter adatait tanulmányozhatták a résztvevők az aulában, a földszinten és az 1. emeleten. Ezen poszterekből 40 került rövid szóbeli bemutatásra.

Az angol nyelven zajló eszmecsere a gyermekszemészet csaknem minden területét érintette (fénytörési hibák, látópályát és a látóideget érintő eltérések, a szemgödör elváltozásai, szemfelszíni betegségek, szürkehályog, zöldhályog, aniridia, retinoblastoma, ROP, cystinosis, neurofibromatosis, retinabetegségek). A diagnosztikus módszerek mellett sebészeti technikák bemutatásával vált teljessé a kongresszus.

A kongresszust két, a Semmelweis Egyetemről felkért előadás (dr. Rudas Gábor, dr. Szabó Miklós) indította el hypoxiás-ischaemiás encephalopathia témakörben. Ezen súlyos idegrendszeri károsodás leginkább a látópálya területét érinti, azonban a látóteret befolyásoló hosszú távú következmények ma még feltáratlanok.

Kristina Irsch (USA, Franciaország) előadása áttekintést nyújtott a legkorszerűbb szemészeti eszközök optikai elveiről (OCT, adaptív optika).

A kézi OCT gyermekkori alkalmazásának kiemelt jelentőségére Irene Gottlob (Egyesült Királyság) hívta fel a figyelmet. A foveában a belső retinális rétegek csökkenése és a külső rétegeinek vastagságának növekedése figyelhető meg az első két életévben. A kézi OCT segítséget nyújt a nystagmus etiológiájának tisztázásában, a korai retinális dystrophiák, opticus glioma, látóideg-hypoplasia diagnosztizálásában és a glaukóma követésében.

Nicoline Schalij-Delfos (Hollandia) a retinális oximetriát, mint új képalkotó technikát mutatta be, amely a hemoglobin különböző megvilágítási hullámhosszán történő fényelnyelésének különbségét használja fel a vér retinális edényekben lévő relatív oxigén telítettségének meghatározására. Az oxigén kulcsfontosságú szerepet játszik számos szemészeti rendellenességben, így a módszer a patomechanizmus pontosabb megértésében lehet segítségünkre.

Nikolas Ziakas (Görögország) a rövidlátás világszerte észlelhető problémakörére és a megoldási módszerekre (szemüveg, kontaktlencse, atropin szemcsepp) hívta fel a figyelmet.

Szürkehályog témakörben két felkért előadást hallhattunk. Marie-José Tassignon (Belgium) a Berger-tér rejtelmeibe vezetett be bennünket, Göran Darius Hildebrand a műlencse implantációs lehetőségeket részletezte. Resch Miklós (SE, Szemészeti Klinika) a vitrektóm lencse-diszlokáció esetén történő alkalmazásáról tartott részletes szabad előadást.

A trabekuláris hálózat, csarnokzug képalkotó módszereit Annegret Dahlmann-Noor, a gyermekkori zöldhályog kor-