Szemészet, 2017 (154. évfolyam, 1-4. szám)
2017-03-01 / 1. szám
A gyógyszenkutatás-fejlesztés folyamata WHO Genfben működő INN Secretariat-] a adja ki azon hatóanyagok számára, amelyek klinikai vizsgálati fázisba kerültek és a szabadalmi oltalom tulajdonosa kérvényezi az INN megállapítását (5). Ilyen módon az adott hatóanyagj elölt molekula egyedi neve (pl. timolol, enalapril, latanoprost stb.) jellemzően a fázis I. vizsgálatok alatt vagy közvetlenül azt követően szokott meghatározódni. Az eljárás során az adott molekula kémia szerkezetére jellemző egyedi nevet állapít meg a WHO bizottsága, amelyben vegyészek, farmakológusok és nyelvészek tevékenykednek. Ez utóbbiak szerepe a kiválasztandó név ellenőrzése a későbbi forgalmazás szempontjából szóba jöhető valamennyi nyelv esetében azt elkerülendő, hogy az adandó név esetleg negatív értelmű, kellemetlen vagy nevetségessé tevő jelentést hordozzon. (Láthatóan nem sikerült ezt a célt elérni, amikor az MSD egyébként kiváló angiotenzin-II receptor-gátló szerének nemzetközi gyógyszer-szabadneve „losartan” lett). Klinikai fázis II. vizsgálat A fázis I. vizsgálatban megfelelően biztonságosnak talált szer esetében a klinikai fejlesztés a fázis II. vizsgálattal folytatódik, amelynek során megtörténik az új hatóanyagjelölt molekula humán terápiás hatásának első vizsgálata. A fázis II. vizsgálat ezért már értelemszerűen a szer célcsoportját képező betegeken történik és elsődleges célja annak vizsgálata, illetve igazolása, hogy a fejlesztés alatt álló szer humán körülmények között is rendelkezik az állatkísérletek alapján feltételezett terápiás hatással (pl. szemnyomáscsökkentő szer esetében emelkedett szemnyomású betegekben valóban mérhető a nyomáscsökkentő hatás). A fázis II. vizsgálatokban azonban a fenti elsődleges cél mellett a szer további jellemzőit is tanulmányozzák, így ebben a fázisban is fontos cél a biztonsági és tolerálhatósági jellemzők további elemzése és a dozírozás (egyszeri adag optimális mennyisége, adagolási gyakoriság, stb.) meghatározása. A fázis II. vizsgálatok sikertelenségi aránya a legnagyobb a humán vizsgálatok közül: az ezen vizsgálati szakaszra kerülő - tehát a fázis I. vizsgálatokat sikeresen teljesítő - hatóanyagjelöltek több, mint kétharmada elbukik, azaz humán körülmények között nem igazolható az állatkísérletes eredmények alapján feltételezett hatás. Ez a nagyarányú sikertelenség a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb problémáját jelenti, okai között pedig feltehetően kiemelkedőnek tekinthető a különböző állatkísérletes betegségmodellek elégtelensége. A különböző humán betegségekhez hasonló állapotok kísérleti állatban történő létrehozása szinte biztosan nem modellezi megfelelően a másolandó eltérést, illetve egyes esetekben az ilyen irányú tevékenység szinte eleve reménytelen: gondoljunk például a pszichiátriai betegségek (depresszió, skizofrénia stb.) állatkísérletes reprodukálásának lehetetlenségére. Klinikai fázis III. vizsgálat A korábbi fázis vizsgálatokban biztonságosnak és hatékonynak talált szer klinikai fejlesztése a fázis III. vizsgálat(ok)ban folytatódik. A fázis III. a szer piacra kerülése előtti utolsó klinikai vizsgálat, ezért ez a legbonyolultabb, leghosszabb és nem utolsósorban legdrágább része a klinikai fejlesztésnek. A fázis III. vizsgálati szakasz során a hatóanyagjelöltet nagy betegpopuláción vizsgálják, a tervezett későbbi klinikai felhasználáshoz igazodó megfelelően hosszú kezelési idővel (krónikus szerek esetében betegenként legalább 0,5-1 év kezelési periódusban). Ebben a fázisban elemzik a szer hatását különböző betegcsoportokon (kor, nem, betegség súlyossága stb. szempontok alapján), valamint összehasonlító elemzések folynak más, az adott betegségben már használatos szerek hatás és biztonságprofiljával. Eredményes fázis III. vizsgálatokat követően lezajlik a hatósági engedélyezés és a szer piacra kerülhet. A fázis III. vizsgálatok sikeraránya lényegesen jobb a fázis II. vizsgálatokénál, azonban a bukásarány itt is közel 50%. Ez az arány meglepően magasnak tűnhet, hiszen ebbe a fázisba már csak a biztonságosnak minősíthető és humán hatást is mutató (fázis I. és fázis II. vizsgálaton sikeresen átjutott) hatóanyagjelöltek kerülhetnek, azonban a részletes elemzések még ebben a fázisban is viszonylag gyakran a szer humán felhasználása ellen szóló eredményeket tárnak fel. Klinikai fázis IV vizsgálat A fázis IV vizsgálatok a már piacra került hatóanyagok további elemzését célozzák, azonban a klinikai fejlesztés szerves részét képezik, ugyanis a legtöbb országban előírás az újonnan forgalomba került szerek legalább kettő évig történő követése a gyártó-forgalmazó által. A fázis IV vizsgálatok során zajlik a szer hosszú távú hatásosságának, biztonságosságának és tolerálhatóságának elemzése, továbbá itt nyílik a legkiterjedtebb lehetőség a hasonló indikációjú szerekkel történő összehasonlításra és a különböző kombinációs terápiák tesztelésére. A fázis IV vizsgálatok alkalmat biztosítanak emellett a gyártó-forgalmazó számára költséghatékonysági felmérések elvégzésére és nem utolsósorban ez a vizsgálati fázis már marketing célokat is szolgál. A GYÓGYSZER FEJLESZTÉS ETNIKAI SZEMPONTJAI Az egységes emberi faj külső jegyek alapján is jól elkülöníthető rasszokra oszlik, amely rasszok bizonyos belső paramétereikben (morfológiai, biokémiai, farmakológiai jellemzők) is markáns különbségeket mutathatnak. Ezen különbségek miatt jelentős eltérések lehetnek egy szer különböző rasszokban észlelhető biztonsági, farmakokinetikai vagy akár hatásossági jellemzőiben. Egyre több ezirányú felmérés történik a már forgalomban levő szerekkel is, így például Johnson és munkatársai leírása alapján a véralvadásgátlóként alkal-6
