Szemészet, 2017 (154. évfolyam, 1-4. szám)

2017-03-01 / 1. szám

A papilla OCT angiográfiás vizsgálata

leg az Optovue cég Angiovue OCTA-készüléke (Optovue Inc.; Fremont, CA, USA) biztosítja a legtöbb mérési lehetőséget a papilla és a peripapillaris retina keringésvizsgálatára, és az eddig publikált vizsgálatok legnagyobb részét is ezzel a készülékkel végezték. Ezért a közlemény további része az Angiovue ОСТА felhasználásával végzett vizsgálatok eredményein alapul.

Az Angiovue ОСТА 70 000 szken/ másodperc sebességgel és 3 pm digitális felbontással, „élő” video nyomonkövetéssel vizsgál (2). A szoftver kétszintes mozgási korrekcióval távolítja el a mozgási műtermékeket. A nagyobb, 100 pm feletti mozgásokat (pislogás, szemmozgás a felvétel alatt, elégtelen fixálás) a video nyomonkövetéssel, a kisebb 100 jttm alatti mozgásokat utólagos feldolgozás (postprocessing) segítségével küszöböli ki. A felvétel (regisztrátum) készítése kétlépcsős: először a vízszintes síkban történik a gyors szkennelés, majd külön expozícióval a függőleges síkban. A papilla szélét a szoftver önállóan ismeri fel a készülék OCT-funkciójában alkalmazott módszerrel, a peremterületet pedig a papilla és a papilla szélével párhuzamos ellipszis közötti területként definiálja (2). A peripapillaris terület vizsgálatára leggyakrabban egy 4,5 mm x 4,5 mm méretű négyzetben történik a szkennelés. A regisztrátum a képet és a mérési adatokat rétegenként prezentálja. A rétegeket a vizsgáló a mélységi beállítás változtatásával módosíthatja. Minden OCTA- réteghez azonosan definiált és szegmentált strukturális OCT-kép (en face OCT) is tartozik (1. ábra), így a keringés és a strukturális jellemzők együtt vizsgálhatók (2, 9, 10,

11). Ez nagyon fontos, hiszen a strukturális és keringési információ egymást kiegészíti, és együtt értékelendő. A papilla és a peripapillaris retina vizsgálatára elsősorban két réteg elemzése ad hasznos ismeretet:

1. a papilla felszínes szakaszának rétegét tartalmazó mélység (ОСТА terminológiával a látóidegfő rétege), aminek a retina felé a membrana limitans interna a határa, és szélessége az üvegtest irányában 150 pm, valamint

2. a retinalis idegrostréteg külső határa és a membrana limitans interna közötti retinalis idegrostréteg, amelyet OCTA-terminológiával a radiális peripapillaris kapillárisok rétegének nevezünk. A legjobban használható OCTA- paraméter a peripapillaris átáramlási denzitás (peripapillary angioflow density PAFD), ami az adott rétegen belül, a vizsgált területnek azon %-ban kifejezett része, amelyben OCTA-val perfúzió (vörösvértest-mozgás) észlelhető. Az ép peripapillaris retina PAFD-értéke a retinalis idegrostrétegben mintegy 60% (9,

12). A peripapillaris PAFD-érték mellet az egész leképezett felszín átáramlási denzitás értéke (whole image vessel density) is gyakran használt OCTA-paraméter (1). A peripapillaris flow index nevű paraméter kevéssé használatos, az átlagos dekorreláció értékét fejezi ki egy szélesebb peripapillaris területen (1, 13).

Hogyan értelmezzük A PAPILLA ÉS A PERIPAPILLARIS RETINA ОСТА-VIZSGÁLATI EREDMÉNYÉT?

A 1. ábra összevontan mutatja be a papilla és környezete strukturális OCT-vizsgálati és OCTA-vizsgálati eredményeit. Az a) képrészlet mutatja a papilla és peripapillaris terület OCTA-regisztrátumát a retinalis idegrostrétegben (radiális peripapillaris kapillárisok rétege). A belső zöld ellipszis a papillát határolja, a külső pedig a peripapillaris területet. A kettő között helyezkedik el a vizsgált peripapillaris terület, amelynek egészére és szektoraira vonatkozóan külön PAFD-mérést végez a szoftver (az eredmények a c) képrészletben látszanak). A b) képrészlet a PAFD-mérésnek megfelelő strukturális (en face) réteg-információt tartalmazza. A d) képrészlet színkódolt módon mutatja a keringést: a melegebb színek nagyobb, a hidegebb színek kisebb átáramlást jelentenek. Az e) és f) képrészlet a belső makuláris retinavastagság (ganglion cell complex), illetve a retinalis idegrostréteg életkori normáltartományhoz viszonyított vastagságát prezentálja, míg az g) képrészlet az idegrostréteg-vastagság lefutását mutatja az ellenoldali szem megfelelő görbéjéhez viszonyítva. Ezeknek az adatoknak az együttes figyelembe vételével megállapítható a strukturális károsodás helye és nagysága, valamint az en face OCT-képen látható eltéréshez és a keringés körülírt változásához való viszonya. Mindez azért fontos, mert a legfontosabb alkalmazási területeken (pl. glaukómában) a károsodások körülírtak, eltérő súlyosságúak, és a kialakulás különböző stádiumában lehetnek.

Néhány példa az OCTA-val kimutatható KERINGÉS-KÁROSODÁSRA A PAPILLA ÉS A PERIPAPILLARIS RETINA TERÜLETÉN Érdemes néhány példával illusztrálni a látóidegfőt és környezetét érintő fő kórképek OCTA-s megjelenését. A 2. a ábrán az elülső iszkémiás opticus neuropathia következtében decoloralt jobb papilla OCTA-képe látható (nincsenek követhető kapillárisok a papillában és környezetében, a képet a mérési háttérzajra utaló szemcsézettség uralja), míg az egészséges bal szemen (2. b ábra) a kapilláris keringés megtartott. A

3. a ábra friss elülső iszkémiás opticus neuropathia esetét mutatja: a nyíllal jelölt területen a radiális peripapillaris kapillárisok keringése hiányzik, az en face OCT-kép (3. b ábra) peripapillaris ödémát mutat. Előrehaladott glaukómában (4. ábra) a retinalis idegrostrétegben csak azon területeken van sűrű kapilláris hálózat (4. a ábra, nyilak), ahol az idegrostok még viszonylag megtartottak (en face OCT-kép 4. b ábra, nyilak). Primer nyitott zugú glau-