Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-03-01 / 1. szám
A sejtkárosodás morfológiai jeleinek vizsgálata 3. ábra: p53 jelölést mutató felvételek az elülső lencsetok epithelsejtjeiben immunhisztokémiai jelölést követően manuális CAD és femtoszekundum lézeres CB] capsulotomiák esetén. A teljes szöveti mintán végzett immunhisztokémiai vizsgálat eredményeinek kvantifikálása szerint a p53 pozitív sejtek száma magasabb volt manuális, mint femtoszekundum lézeres caosulotomia után CGI. Léoték: 50 um ■ Manuális □ Lézeres В ábra), amely fokozatosan gyengült a centrális területek felé. Az epithelsejtek sejtmagja többségében immunnegativ maradt, de a citoplazma egyértelműen immunreaktiv volt. Manuális capsulotomia után a sejtek 48,5%-a mutatott p53 immunreaktivitást (3. C ábra). Ezzel ellentétben az elülső lencsetok femtoszekundum lézeres eltávolítása után az epithelsejtek immunreaktivitása 31,42% volt, és a két csoport közötti különbség statisztikailag szignifikáns volt. Megbeszélés Tanulmányunk célja a manuális és femtoszekundum lézeres capsulotomia következtében kialakuló sejtkárosodás morfológiai jellemzőinek összehasonlítása volt. Morfológiai vizsgálatunk, beleértve a degenerálódó sejtek kvantifikálását is, arra mutatott rá, hogy a manuális capsulotomia több megváltozott morfológiájú sejtet eredményez, mint a femtoszekundum lézeres elülső lencsetok-eltávolítás. Degenerációs jeleket tartalmazó sejtek többsége egyértelműen apoptotikus sejtekre jellemző morfológiát mutatott, mint például a sejt zsugorodása, sötétebben festődő citoplazma és a sejtmag alakjának a megváltozása. Ezek a fény és elektronmikroszkóppal nyert eredmények összhangban voltak az immunhisztokémiai eredményünkkel. Ismert, hogy sejtkárosodás során megemelkedik a p53 pro-apoptotikus fehérjeszintézise, majd a fehérje sejtmagba kerülése esetén transzkripciós faktorként olyan gének átírását segíti elő, amelyek termékei a sejt halálát segítik elő. Vizsgálatunkban a manuális beavatkozás után magasabb p53 fehérje-expressziót láttunk az epithelsejtekben. A p53 expresszió a sejtek citoplazmájában, és nem a sejtmagban volt kimutatható, ami a fehérje szintézisére utalhat, és nem transzkripciós faktorként való működésére. Korábbi tanulmányok capsulotomia után az epithelsejtek TUNEL-pozitivitását mutatták ki, ami szintén apoptózisra jellemző (1, 4, 9, 12). Ezen tanulmányok elsődleges célja a sejtkárosodás és a femtoszekundum lézeres capsulotomia során felhasznált lézer energiája közötti összefüggés kimutatása volt, ahol a manuális capsulotomia után alacsonyabb számú apoptotikus sejt jelenlétét figyelték meg, míg a femtoszekundum lézeres capsulotomia esetén magasabbat (4, 12). Ezek az eredmények látszólag ellentmondanak a mi eredményeinknek. Ennek magyarázata az lehet, hogy a p53 transzkripciós faktor nemcsak apoptózist, hanem több folyamatot is indukálhat. A károsodástól függően, megállíthatja a sejtciklust, és stimulálhat DNS-hibák javítását, és végül, amikor a DNS-károsodás túl nagy apoptózist is indukálhat. Feltételezésünk szerint mindkét csoport epithelsejtjei bizonyos mértékben érintettek voltak, és ez az enyhe károsodás nem indukált még apoptózist, hanem esetleg a DNS- hibák javítása történt. Mivel mi a p53 fehérje citoplazmatikus jelenlétét tudtuk kimutatni, ezért mintáinkban a p53 pontos szerepe nem tisztázott. A p53 citoplazmában való detektálása a capsulotomia által okozott mechanikai hatásra adott gyors p 53 fehérje szintézisre utal. Hasonló eredményt találtak mások kísérletes, a lencse hámsejtjeit érő károsító hatás esetén. Patkány szemlencsékben harminc perccel a sérülés után, a lencse epithelsejtjeiben nem mutatható ki proliferációs, vagy degenerációs morfológiai elváltozás, de az AP-1 transzkripciós faktor mRNS és fehérje már expresszálódik (11). Különféle enyhe sérülések, beleértve a mechanikait is, stresszt jelentenek a sejt számára. Eredményeink arra utalnak, hogy a manuális capsulotomia, a tok feszítésének és nyújtásának következtében, erősebb mechanikai károsodást okoz, mint a femtoszekundum lézeres CCC. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a talált morfológiai elváltozások kapcsán nyert eredményeink nem voltak szignifikánsak a két csoport között, ezért mindkét eljárás biztonságosan használható az elülső lencsetok eltávolítására. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönik az operáló orvosok és a műtő dolgozóinak a minták gyűjtésében nyújtott segítséget, továbbá az önkéntesek hozzájárulását. Az Olympus Fluovievo FV-1000 konfokális lézerpásztázó mikroszkóppal végzett munkát а РТЕ AOK belső kutatási alapja, (ÁOK-KA-ZOIŐ/lá) támogatta. 19
