Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-09-01 / 3. szám

Cataract Surgery Today A SZÜRKEHÁLYOGGAL KAPCSOLATOS EPIDE­MIOLÓGIAI ADATOK A „katarakta” kifejezés vízesést je­lent, és talán a szürkehályogos szem látására utal - mintha vízfüggönyön át nézne, látna a beteg. Mások vala­milyen rontó folyadék áramlásának feltételezését vélik az elnevezés hát­terében. Akárhogy is, számunkra, fejlett egészségügyi ellátással rendel­kező országban élő emberek számá­ra szinte hihetetlenek az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) ada­tai, amelyek szerint 2010-ben a vak­ság vezető oka - 51%-os részesedés­sel - a szürkehályog volt, ami 20 mil­lió, szürkehályog miatt vakon élő embert jelentett akkor világszerte (10). Hazánkban szerencsére ennek csak töredéke a szürkehályog okozta vakság, és az is folyamatosan csök­ken (16). Akár fejlett, akár kevésbé fejlett egészségüggyel rendelkezik egy or­szág, a szürkehályog jelentős prob­lémát jelent. A szürkehályog pre­­valenciája ugyanis 40 éves kor fölött az életkor előrehaladtával jelentő­sen fokozódik, annyira, hogy a 75 éves fehérbőrű USA lakosok fele szürkehályogos (2010-re vonatkozó adat) (12). 2000 és 2010 között az USA-ban a szürkehályog előfordulá­sa 20%-kal, 4 millió esettel nőtt. Ez összefüggésben van a lakosság élet­kor-növekedésével, ami nem USA- specifikus probléma. Európában a lakosság átlagéletkora 40 év fölött van, és a közeljövőben ezen a téren javulás se várható, hiszen alacsony a népszaporulat. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2014 között Euró­pában átlagosan és hazánkban is 2% körüli volt a 65 évnél idősebb lakos­ság arányának növekedése a teljes populációhoz képest, és 2080-ra e csoport arányának a jelenlegi (2014- es adat) 18,5%-ról 28,7%-ra való nö­vekedését prognosztizálják a szak­emberek a 14 év alatti lakosság kö­zel változatlan, 15% körüli részará­nya mellett (8). Mindezek alapján a szürkehályogos esetek szaporodása várható: az USA-ban 2050-re a szür­kehályog esetek megduplázódását várják a 2010-es évhez képest (9). Tendenciák A SZÜRKEHÁLYOG' MŰTÉTEK INCIOENCIÁwlA, INDIKÁCIÓJA terén A fentiek komoly népegészségügyi problémához vezetnek. Indiára vo­natkozó számítások szerint ugyan­is a szürkehályog okozta vakság el­kerüléséhez 1 millió lakosonként évi 3000 szürkehályogműtét szük­séges (18). Felvetődik ennek alapján a kérdés, hogy a hazánkra az utóbbi években jellemző 70-80 ezer éven­kénti szürkehályogműtét sok vagy kevés (15)4 Az biztos, hogy ez lé­nyegesen több mint, ami csupán a vakság elkerüléséhez szükséges. Inkább vonatkoztatható a hazai műtétekre a szürkehályogműtétek modern indikációja: a látóélességet és/vagy a látási funkciót befolyáso­ló szürkehályog jelenléte, ha azt a tájékoztatott beteg kéri. A szürkehályogműtétek inciden­­ciája világszerte növekvő tendenci­át mutat (7, 13). Ennek nemcsak a magas életkornak számának növe­kedése az oka, hanem szerepet ját­szik benne a látásigény változása, valamint a műtéti technika és a re­habilitáció szintjének komoly javu­lása, és ezek miatt a műtéti indiká­ció változása, a műtétek korábbi stádiumban való végzése is. Mind­ezekkel összefüggésben a második szemen végzett szürkehályogműté­tek kumulatív valószínűsége is emelkedett (7). Érdekes összefüggések olvashatók ki Lundström és munkatársai azon munkájából, amelyben a EUREQUO (European Registry of Quality Out­comes for Cataract and Refractive Surgery) Hollandiára és Svédor­szágra - ezekre az országokra vo­natkozólag a regiszter teljesnek te­kinthető -, a 2008-2012-re vonat­kozó adatokat elemezték és vetet­ték össze a nyilvánvalóan eltérő egészségügyi ellátottsággal rendel­kező Malajzia regiszterének adatai­val (13). Bár nagy volt a különbség a három ország között azon szürke­hályogműtétek arányában, amelye­ket 0,1 vagy annál gyengébb látó­élesség mellett végeztek (7,1-72%, Malajziában a magasabb arány), a vizsgált időszakban mindhárom or­szágban megmutatkozott az a ten­dencia, hogy mind kevésbé gyenge látóélesség mellett került sor a mű­tétre. Miközben a lencsetokkal ösz­­szefüggő szövődmények gyakorisá­ga mindhárom országban csökkenő tendenciát mutatott, kiderült, hogy a gyenge preoperatív látóélesség mellett végzett műtétek voltak azok, amelyek esetében gyakrabban fordult elő komplikáció. Javuló ten­denciát mutatott mindhárom or­szágban a posztoperatív látóéles­ség, de kiderült, hogy a kiváló pre­operatív látóélesség (>1,0) mellett operált szemek között viszonylag magas (9-35%) volt azon esetek aránya, amelyekben a műtét utáni látóélesség elmaradt a műtét előtti­től. A szürkehályogműtét optimális időpontja tehát e két állapot között van - ezeknek az adatoknak a figye­lembe vétele elkerülhetetlen a szür­kehályogműtétek indikálásánál. Ugyancsak befolyásolhatja a műtét indikációját az elérhető eredmény ismerete. A EUREQUO 2013-ban közölt adatai az európai valós ered­mények tükreként értékelhetőek (12). Ezek azt mutatják, hogy a mű­téteket követően az esetek 94,3%­­ában legalább 0,5-es a posztoperatív látóélesség, és a tervezett refrakciós célhoz képest a szemek 78%-ánál van a posztoperatív refrakció 1,0 D-n belül. Ez utóbbi területen tehát van még javítani való. A lézer alkalmazásának terjedése a szürkehályog-sebészetben napjai­nak témája. Ha a világ teljes szürke­hályogműtét számát tekintjük, akkor a részesedése még minimális, de a módszer még változó, a helye most körvonalazódik. Mekkora értéket KÖZVETÍT A SZÜRKE­­HÁLYOG-MŰTÉT? Költség-haszon VIZSGÁLATOK 2020-ra várhatóan 32 millió szürke­hályogműtét történik majd világ­szerte, ami a 2000. évi 20 millió műtéthez képest jelentős növeke-

Next

/
Thumbnails
Contents