Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-03-01 / 1. szám

Retinopathy of prematurity: Screening and treatment megszervezése. Az indirekt binoku­láris oftalmoszkópiával kapcsolat­ban felmerülő nehézségekre jelent megoldást a neonatológiai mentési logisztikára telepített telemedicina alkalmazása a ROP-szűrésben (pl. a Semmelweis Egyetem és Peter Cerny Alapítvány által 2008-ban el­indított Csecsemő-Szem-Mentő Program). A széles látószögű kame­rával kapcsolatban több tanulmány közölt adatokat a diagnosztikus pontosságról és megbízhatóságról: a kezelést igénylő ROP időben kerül felismerésre, a szenzitivitás 1,0. Ki­emelt fontosságú a megfelelő képek elkészítése és a képzett, indirekt bi­nokuláris oftalmoszkópiában is jár­tas értékelő. Az ideghártyáról készí­tett felvételek objektív dokumentá­lást tesznek lehetővé, felhasználha­tók a graduális és posztgraduális képzésben és a szülők tájékoztatá­sában is. A telemedicinális ROP- szűrés esetében is a cél, hogy időben felismerjük a kezelendő elváltozást, illetve azt az állapotot, amikor a kö­vetkező kontrollvizsgálatot az egyébként szokásostól eltérően, ko­rábban kell kiviteleznünk („referral­­warranted ROP”: az I. zónában bár­mely stádiumú ROP, plusztünet je­lenléte, vagy 3. stádium). Amennyi­ben a képek alapján nem lehet egy­értelmű véleményt mondani, indi­rekt binokuláris oftalmoszkópia végzése indokolt (3, 10, 17, 18, 19, 26, 38, 40). A vizsgálat eredményét összefogla­ló leletnek tartalmaznia kell az elül­ső szegmentum (pupilla tágasságát, tunica vasculosa lentis megjelené­sét), és a hátsó szegmentum állapo­tát is (üvegtest tisztasága, az erezó­­dés kiterjedése, plusztünet jelenlé­te, a ROP stádiuma, lokalizációja, kiterjedése). Rövid diagnózis az ér­telmezést mindenki számára egyér­telművé teszi: pl. ROP 3 Zona II (+) l.utr. Elengedhetetlen nyilat­kozni a következő vizsgálat idejéről és szemészeti beavatkozás szüksé­gességéről. A vizsgálatok rendje A kontrollvizsgálatok rendjét az alábbiakban foglalhatjuk össze: • Minimum hetenkénti vizsgálat javasolt: ha az ideghártya normá­lis ereződése az I. zónában vagy a II. zóna hátsó, centrális részében tart; vagy ha plusz- vagy pre­­plusz-tünet jelenik meg; vagy ha bármely zónában 3. stádiumú ROP alakult ki. • Minimum 2 hetenkénti vizsgálat szükséges: ha az előbbi kritériu­mok nem állnak fenn vagy meg­szűntek. Azoknál a koraszülötteknél, akik­nél nem alakult ki ROP, és az erező­­dés a III. zónában tart a ROP miatti szemészeti vizsgálatokat befejez­hetjük. Amennyiben a ROP bármely stádi­uma kialakult, akkor fejezhetjük be a vizsgálatokat, ha a regresszió jeleit észleljük, legalább két egymás utáni vizsgálat alkalmával. Azon esetekben, amikor a lézerke­zelés indikációja áll fenn, azt minél korábban szükséges elvégezni. Minden esetben indirekt binokulá­ris oftalmoszkópia szükséges a ke­zelés megkezdése előtt. A ROP KEZELÉSE A kezelés célja Tekintettel arra, hogy a ROP érúj­­donképződéssel járó stádiumait (extraretinális fibrovaszkuláris pro­­liferáció, agresszív poszterior ROP) a VEGF expressziójának fokozódá­sa idézi elő, a kezelés elsődleges célja az intraocularis VEGF-szint csökkentése. A kezelés kivitelezése - lézer­kezelés A kezelés kivitelezésére nemzetkö­zileg elfogadott kezelési mód az ere­zetlen, a sánc és az ora serrata kö­zötti ideghártya transzpupilláris kezelése indirekt binokuláris oftal­­moszkóphoz csatlakoztatható dió­da lézerkészülék segítségével. A ko­rábban alkalmazott, napjainkban már nem javasolt krioterápia nem alkalmas az egyre gyakrabban elő­forduló I. zónát érintő elváltozás kezelésére, kevésbé jól dozírozható valamint több lokális és általános szövődménnyel járhat. A szemfenéki lézerkezelés indokolt az 1. típusú ROP esetén: • az I. zónában bármely stádiumú eltérés plusztünetekkel, vagy • az I. zónában 3. stádiumú eltérés plusztünetek nélkül, vagy • a II. zónában 2. vagy 3. stádiumú elváltozás plusztünetekkel. Amennyiben a lézerkezelés indiká­cióját felállítottuk, akkor azt a lehe­tő legrövidebb időn belül szükséges elvégezni. Az I. zóna érújdonkép­­zódése esetén 48 órán belül, egyéb esetekben 72 órán belül. Az erezetlen területet gyakorlatilag konfluáló, V2-I gócnyi távolságon­ként elhelyezett, szürkésfehér lé­zergócokkal szükséges fedni (18., 19. ábra). Az I. zónát érintő ROP esetén a lapos, epiretinalis érújdon­­képződés területét is szükséges ke­zelni. A beavatkozás ideje alatt a szaruhártya kiszáradásának meg­előzése érdekében fiziológiás sóol­dat csepegtetése szükséges. A keze­lést altatásban, a koraszülöttek al­tatásában jártas aneszteziológus felügyeletével indokolt végezni, a gyermek kardio-pulmonalis stabili­tásának megőrzése érdekében. A kezelés helyszíne lehet a koraszü­lött intenzív osztály vagy műtő. Lehetőség szerint a szállítás kerü­lendő. A beavatkozás után a gyer­mek 24 órás megfigyelése szükséges neonatológiai osztályon. A kezelés utáni 5-7 napban lokális antibioti­kum és szteroid, esetenként pupil­latágító szemcsepp alkalmazása ja­vasolt. Az első kontrollvizsgálat 1 héttel a lézerkezelés után indo­kolt. Ekkor elbírálandó a regresszió mértéke (20. ábra), további beavat­kozás szükségessége (21. ábra) (18, 20, 27, 28, 30). A kezelés kivitelezése - intravitreális gyógyszerek Az intravitreálisan alkalmazott VEGF-gátló kezelés hatékonyan gátolja az érújdonképződést, azon­ban még nem áll rendelkezésre ele­gendő adat, amely a biztonságossá­got is bizonyítaná. A szisztémás VEGF megfelelő szintje nemcsak a szem, de egyéb szervek (idegrend­szer, tüdő, vese) fejlődéséhez is el-

Next

/
Thumbnails
Contents