Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-12-01 / 4. szám

Salzmann nodular degeneration hálózatát írták le, amely vélemé­nyük szerint keratocytáknak felelt meg. Ezenkívül láthatóak voltak konfokális mikroszkóp segítségével a csomóban lévő hialin-depozi­­tumok és szabálytalanul rendezett kollagénrendszerek. A Salzmann-féle NODULARIS DEGENE­RÁCIÓ KEZELÉSE, MŰTÉTI LEHETŐSÉGEK A Salzmann-féle noduláris degene­ráció okozta szaruhártya irregulari­­tás száraz szemhez hasonló pana­szait műkönny-készítményekkel enyhíthetjük. Amennyiben az SND enyhe panaszokat okoz (pl. idegen­­test-érzés) konzervatív kezeléssel (műkönny, szemgél, szteroid szem­­csepp, Meibom-mirigy-diszfunkció esetén szemhéj toalett és eseten­ként szisztémás doxycyclin) javu­lást érhetünk el. Emellett a száraz szemes panaszok és a leromlott látóélesség gyógyítá­sa kizárólag sebészi úton oldható meg. Spontán gyógyulásról, vagy regresszióról ezideáig nem számol­tak be. A műtétnél a cornealis epithelium és a csomók sebészi eltávolítását végez­zük, szuperficiális keratectomia se­gítségével. Amennyiben a Salzmann­­csomók a Bowman-membránt uzu­­rálták, fototerápiás keratectomia (PTK) segítségével és maszkírozó fo­lyadék használatával lehet a Bow­­man-membrán egyenetlenségeit po­lírozni. Mitomycin-C-t a PTK során akkor használunk, ha recidívára, il­letve posztoperatív szaruhártya-ho­­mály (haze) későbbi képződésére van gyanúnk (32, 42). Az MMC egy alkiláló szer, amely a DNS-szinté­­zist gátolja, így csökkentve a recidí­­vák előfordulásának gyakoriságát. Rendkívül ritka esetekben a Bow­­man-membránon áttört és a stro­ma felszínes rétegeit is destruáló Salzmann-csomók esetén elülső lamelláris keratoplasztika (aLKP), illetve esetleg perforáló keratoplasz­tika is szóba jön. Farjo (11) tanulmányában 52 hóna­pos átlagos utánkövetés mellett vizsgált 56 beteg (60,2%) 103 szeme (67,8%) jól reagált a konzervatív ke­zelésre. Hatvankét alkalommal kel­lett 37 beteg (39,8%) 49 szemén (32,2%) sebészi beavatkozást végzi. A leggyakoribb sebészi kezelést indi­káló panaszok között szerepelt a lá­tásromlás (85,7%; centrális nodulus, irreguláris astigmatizus), a diszkom­­fort érzet (8,2%) és a kontaktlencse­intolerancia (6,1%). Negyvenhétszer (75,8%) végeztek szuperficiális kera­­tectomiát, 14 alkalommal PTK-t (22,6%) és egyetlen (1,6%) esetben aLKP-t. Tizenhárom esetben (8 szu­perficiális keratectomia, 4 PTK, 1 aLKP), 6 betegnél (16,2%) történt második beavatkozás recidiva miatt. Graue-Hernández (17) 108 beteg 180 szeméről készített tanulmányában 30 páciens 41 szemén végeztek szuperficiális keratectomiát. Hu­szonhat szem (63,4%) esetében a látásromlás (39%-nál myopiás as­­tigmatizmus), 7 szemnél (17,1%) glare jellegű panaszok, 5 szemnél (12,2%) kontaktlencse-intolarencia és 2 szem esetében (4,9%) idegen­­test-érzés volt a fő műtéti indiká­ció. Kilenc betegnél (22%) fejlődött ki recidiva 20,6 hónapos átlagos utánkövetést követően, amelyből 3 beteget ismételten megműtötték. Maloney (25) és szerzőtársai 52 sze­met kezeltek PTK-val. 1-24 hónap követési időnél 2 esetben fejlődött ki recidiva. Das (6) 14 beteg 24 szemét vizsgál­ta, PTK-t követően a látóélesség 0,4±0,2-ről 0,7±0,3-ra javult, az át­lagos myopiás eltolódás 1,5 ±0,7 di­optria volt és az átlagos astigmia 1,0 D-ról, 0,7 D-ra változott. Das (7) véleménye szerint csak intakt Bowman-membrán esetén szabad önmagában szuperficiális keratec­tomiát végezni, amennyiben a cso­mó a membránt már destruálta, a PTK-kezelés elvégzése is javasolt. Bowers (4) a szuperficiális keratec­tomiát MMC-kezeléssel kombinál­ta. Az eljárás során a csomót eltávo­lította, az elváltozás alapját gyé­mántkéssel kisimította, majd pedig kétszer tíz másodpercig 0,02%-os MMC-kezelést végzett. A két MMC-kezelés között fiziológiás só­oldattal átmosást végzett, ezzel el­kerülve az MMC lehetséges cor­­neális mellékhatásait. 25 beteg 30 szemén, átlagosan 28 hónapos után­követés mellett recidiva nem fordult elő és az átlagos myopiás eltolódás -0,84 D volt a műtétet követően. Khaireddin (22) közleményében a szuperficiális keratectomia PTK-val és MMC-kezeléssel való kombiná­lásának eredményeiről számolt be. A csomó eltávolítását követően a nodulus alapját PTK-val simára csi­szolta, majd 30 másodpercen ke­resztül 0,02%-os MMC-kezelést végzett. A 10 beteg 8 szemén vég­zett kezelés átlagos utánkövetése 23 hónap volt, amely során recidí­vára utaló jelet nem találtak. A ke­zelést követően a refrakció myopiás irányba tolódott el, a látóélesség át­lagosan négy sort javult. A stroma mélyebb részeit elérő csomó esetén aLKP elvégzése meg­fontolandó. A PKP-nek amellett, hogy semmilyen előnye nincs a szu­perficiális keratectomiával szemben még komoly szövődményei is le­hetnek (kilökődés, fertőzés, poszt­operatív astigmia, sebruptura). Emiatt SND kezelésére PKP ma már csak rendkívüli esetben javasolt. Jó endothelszám mellett perforáló keratoplasztika nem javasolt (7), PKP-t követően kialakult recidívák­­ról azonban már jelent meg közle­mény (36). Következtetések Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Salzmann-féle noduláris de­generáció ismerete, felismerése, az egyszerű kezelés és a kedvező prog­nózis miatt fontos. A Salzmann-féle noduláris degene­ráció jellemzően korábbi krónikus szemfelszíni gyulladást követően középkorú nőkben jelenik meg. A kórkép etiológiája komplex, felderí­téséhez további vizsgálatok szüksé­gesek. Rutinszerű sebészi ellátásá­ban szuperficiális keratectomia PTK-val és recidiva esetén Mito­mycin C-vel való kombinációja ja­vasolt, amely a betegek igen nagy elégedettségéhez vezet. 198

Next

/
Thumbnails
Contents