Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)
2015-06-01 / 2. szám
nek. A módszer alkalmazása tehát mindenképpen körültekintést igényel. Számos lézertechnológia (pl. C02, ERB-YAG, ND-YAG) szintén alkalmas lehet a daganatok eltávolítására. Klinikai vizsgálatokban általában a sebészi megoldás hatékonyságához hasonló eredményességi ráta kerül közlésre. A módszer hátránya, hogy a lézeres eltávolítás után sokszor nem lehetséges a szövettani feldolgozás, a reziduális hegszövet dermatoszkópos képe pedig a követés során megtévesztő lehet, így sokszor nem egyértelmű a recidiva kialakulása. Mára háttérbe szorult kezelési módszer a röntgenkezelés. Az alacsony dózisú (100 cGY) frakcionált röntgenterápiát idős betegeknél, műtétileg nehezen kezelhető területeken alkalmazzuk citosztatikus kezeléssel együtt. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az egyébként sugárérzékeny basalsejtes karcinóma eltávolítása után visszamaradó radioderma maga is precancerosis. A legújabb és leginkább terjedő kezelési metódus a fotodinámiás terápia (PDT). Ennek során fényérzéke - nyítő anyagot (pl. 5-aminolevulinsav) juttatunk a sejtekbe, amelyből a metabolikusan aktív daganatos sejtek többet vesznek fel. Ezt követően fénysugárral (ez lehet lézer vagy a látható tartományba eső fénysugár) besugarazzuk az érintett területet. Ennek hatására a daganatos sejtekben egy metabolikus burst jön létre, és a keletkező oxigén szabadgyökök a célsejtek diszrupcióját okozzák. A nagyon jó esztétikai eredménnyel járó megoldás azonban csak felületes tumorok kezelésére alkalmazható biztonságosan. A lokális citosztatikumok közül az 5-fluorouracil a leginkább elterjedt. Nem tartozik a legjobb módszerek közé, köszönhetően a jelentős mellékhatásoknak és annak, hogy a gyakran hátramaradó reziduális tumorszövet lehetőséget teremt a recidívára. A krém formátumban alkalmazható lokális immunterápia (Imiquimod) egy, az NK sejtek toll-like receptorára ható, potens immunmodulátor. Terápiás kudarc ugyan reziduális tumorsejtek miatt itt is előfordulhat, de a módszer jó terápiás alternatíva a felületes basalsejtes karcinómák kezelésében. Új lehetőség: CÉLZOTT TERÁPIA A legutóbbi években már van lehetőségünk a basalioma célzott tumorellenes terápiával történő kezelésére is. Ezzel az eljárással az előrehaladott vagy (nagyon ritkán) áttétet adó basalsejtes karcinómák kezelhetők. A vismodegib (Envedge®) hatásmechanizmusának a lényege, hogy a Hedgehog szignáltranszdukciós útvonalat blokkolja az Smo transzmembrán fehérje gátlásán keresztül. Bár a kezelésnek vannak mellékhatásai (pl. alopecia, dysgeusia, izomspazmus), óriási eredmény, hogy az eddig nem kezelhető betegek számára új reménysugarat jelent. A vismodegib tehát új alternatívát jelent az előrehaladott, nehezen kezelhető basalsejtes karcinómában szenvedő betegek számára. A kezelés metasztatikus állapotokban, illetve olyan előrehaladott basaliomás esetekben alkalmazható, amikor a beteg sebészi beavatkozásra, vagy sugárkezelésre valamilyen okból nem alkalmas. Inoperabihtást jelent, ha a betegség többszöri beavatkozást követően ismételten recidivál, vagy multiplex léziók vannak jelen (pl. Gorlin-Goltzszindróma), de műtétre való alkalmatlanságot jelenthet az is, ha a daganat csak jelentős deformitás árán lenne eltávolítható. A vismodegib kezelés azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a beteg belgyógyászati okokból nem műthető, visszautasítja a műtétet. A basalsejtes karcinóma terápiás megoldásainak legfőbb problémája az eltávolítás utáni recidív tumorok jelentkezése és azok túl későn való felismerése. Eltávolítás után második basalioma kialakulása az esetek 40%-ában fordul elő. A visszatérő, recidív daganatok kezelése bonyolultabb, gyakrabban jár kudarccal, ezért nagyon fontos az első eltávolítás gondossága és felelőssége. Az utánkövetés fontosságát a recidívák mihamarabbi felismerése céljából pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni. Prof. dr. Juhász István előadása alapján írta dr. Koller Zsófia (ERIV/Z015/P11Z)
