Szemészet, 2014 (151. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
Inflammatorical childhood diseases 1 % 3. ábra: Keratoconjunctivitis epidemica gentest-érzés és enyhe fotofóbia jellemzi. Súlyos esetben pontszerű bevérzések, ál- vagy igazi hártyaképződés jelentkezhet. Jellegzetes a plica semilunaris és a caruncula haragosvörös duzzanata. Szemhéjödéma és preauricularis adenopathia társulhat hozzá. A gyulladás 10-14 nap alatt gyógyulhat, kivéve a szekunder szaruhártya-érintettséget, ennek a gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. A keratitis punctata kialakulása után egy héttel a focalis epithelialis keratitis nagyobb, szürkésfehér subepithelialis infiltrátumokká válhat a Bowmanmembrán alatt megrekedt vírusantigén elleni celluláris immunreakció következtében. A folyamat tovább progrediálva csökkent látásélességet és fokozott fotofóbiát eredményez. Az infiltrátumok, mint a késői típusú hiperszenzitivitás reakciói, idővel elhalványulnak, de évekig perzisztálhatnak (40). • Az adenopharyngo-conjunctivitis pharyngitissel és lázzal jár, az adenovirus 3, 4 és 7 szerotípusai okozzák. Inkubációs idő: 3-4 nap. A tünetei a keratoconjunctivitis epidemica-éhoz hasonlóak, kivéve, hogy ritkán képződik membrán, és a szaruhártya-érintettség keratitis punctatat jelent. Kezelésként hűtő borogatás, lubrikáció, valamint cycloplegiás cseppek jöhetnek szóba és fontos a lázcsillapítás is. A lokális kortikoszteroid csökkentheti a subepithelialis infiltrációkat, de a végeredmény ugyanaz. Egyesek a kortikoszteroid szemcseppeket csak látásromlás esetén javasolják (40). Subepithelialis infiltrátumok kialakulása esetén 0,05%-os cyclosporin szemcsepp javasolt (83). Nemcsak adenovirus, hanem HSV, Pox, Epstein-Barr-vírus, és sok más vírus is okozhat akut follicularis kötőhártya-gyulladást. A szemhéj- és kötőhártya-tünetek megjelenésekor acyclovir kenőcs 5x/nap kezeléssel a szaruhártya-tünetek kialakulása megelőzhető (52, 72, 85). 1. 3 Krónikus conjunctivitis Hosszú ideje fennálló, indolens betegség. Lassan alakul ki, és lassan progrediál. A tünetei reggel rosszabbak, jellemző az idegentestérzés, hyperaemia, kis fokú váladékozás és a szempilla kihullása (madarosis). A leggyakoribb kórokozó a Staphylococcus aureus, ami a tüneteket közvetlen fertőzés révén, vagy toxinjaival hozza létre. A toxinok a szempillák körül fekélyt, a szaruhártyán pedig szuperficiális keratitis punctatat eredményeznek. Kezelése a szempilla tisztításával, meleg borogatással és lokális antibiotikumcseppel történik (120). Egyéb, krónikus conjunctivitist okozó baktérium, pl. a Moraxella lacunata angularis conjunctivitist hoz létre, amihez ulceratív canthalis blepharitis társulhat (28). Ritkábban Staphylococcus epidermidis, Proteus, Klebsiella pneumoniae, Serratia marcescens és Escherichia coli áll a krónikus conjunctivitis hátterében (28). Amennyiben krónikus egyoldali papilláris kötőhártya-gyulladást látunk, rosszindulatú betegség gyanúja merül fel. Szemfelszíni maligmtás, mint melanoma malignum, intraepithelialis neoplasia vagy sebaceous sejt carcinoma állhat a háttérben, de szerencsére ezek előfordulása ritka gyermekkorban (66). Néhány fejlődő országban a leggyakoribb krónikus, kétoldali follicularis conjunctivitis a trachoma, amit a Chlamydia trachomatis A-C szerotípusai okoznak. A betegség az élet első 10 évében keletkezik és lassan progrediál, de magától, nyom nélkül is gyógyulhat. Amennyiben a trachoma perzisztál vagy kiújul, kötőhártya-hegesedés alakulhat ki. A krónikus gyulladást subepithelialis folliculusok és papillaris hipertrófia jellemzi. A szaruhártya felső fele ereződik, diffúz sejtes beszűrődéssel pannus alakul ki és függönyszerűen lefelé halad. Kialakulását látásromlás és fájdalom kíséri. Ezek a tünetek leginkább kisgyerekeken jelentkeznek. A limbus felső részénél kialakuló kötőhártya follikulusok sekély bemélyedéseket hagynak maguk után, ezek a Herber-féle gödrök. A felső subtarsalis kötőhártya fibrosisa és hegesedése az ún. Artl-vonal. A hegesedés előrehaladásával a szemhéj szél befelé fordul, entropium és trichiasis, a szaruhártyát folyamatosan irritálva cornea keratinizáció, opacifikáció és vakság alakulhat ki. A kezelés per os 20 mg/kg azitromycin, valamint lokális tetracyclm és/vagy rifampycin csepp (18, 44). 1.4 Allergiás conjunctivitis Krónikus conjunctivitis, vérbőség, viszketés és kevés váladék jellemzi. A patológiai folyamat alapja I. típusú hiperszenzitivitási reakció Immorális immunválasszal, amelynek során az allergén hozzákötődik a hízósejten található IgE-hez. A kapcsolódás következtében a hízósejt degranulálódik és előre- és frissen formált mediátorok (hisztamin, prosztaglandinok, leukotriének) szabadulnak fel. Ide tartozik a szezonális és a perenniális allergiás conjunctivitis (68). A IV típusú hiperszenzitivitás celluláris válaszszal jelentkezik, amelyet a T-sejtek és a makrofágok aktiválnak. Az ide tartozó atópiás keratoconjunctivitis és a conjunctivitis vernalis is I. és IV típusú hiperszenzitivitással jelentkezik (68). A szezonális és perenniális conjunctivitis a leggyakoribb, airborne allergének (fa, fű, gyom, poratka, állatszőr stb.) által okozott allergiás
