Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-06-01 / 2. szám

A Mária utcai Szemészeti Klinika felújításának történeti előzményei

Németh János, Nagy Zoltán Zsolt

Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest [Igazgató: Prof. De Németh János egyetemi tanán]

Budapesten az egyetemi Szemészeti Klinika 212 éves, világviszonylatban a legelső és a legöregebb. A Klinika épülete a két évszázad során többször változott, és az elmúlt évszázadban két hosszabb időszakban két, sőt rövid ideig három Szemészeti Klinika is működött Egyetemünkön. A Mária utcai épület teljes felújítása az idén januárban fejeződött be, éppen 105 évvel megépítése után. Ez ad alkalmat arra, hogy visszaemlékezzünk a Klinika történetére és bemutassuk a jelenlegi felújítást is.

History of the reconstruction of the Department of Ophthalmology at Mária street

The Department of Ophthalmology at the University in Budapest is 212 years old, the first and oldest worldwide. The building was changed several times and there were two departments in two long periods in the last century and even a third one was also in function at our University for a short period. The global renewal of the Mária street building has been finished in January this year just 1G5 years after its opening. These facts give us a chance to reminisce about the history of the Department and to show the present reconstruction.

Az első Szemészeti Klinika Budapesten 1801-ben az Újvilág utcában jött létre két kórteremben 6 ággyal, egy vizsgálóval és egy kis tanársegédi szobával. A szemészeti tanszék létrejöttét királyi rendelet erősítette meg 1803-ban. Az igazgató ekkor Stáhly György volt, aki nemcsak szemészetet, hanem sebészetet és szülészetet is oktatott. Hasonlóan hozzá, közvetlen utódai (Eckstein Ferenc, Ágoston Elek, Stáhly Ignác) is egyszerre voltak az anatómia, sebészet, szülészet és a szemészet előadó tanárai. Lényeges változás 1817-ben következett be, amikor Fabini János Teofil kizárólag csak a szemészet élére került kinevezésre, és így ő lett a szemészet első nyilvános tanára. Utódai, Lippay Gáspár és Schulek Vilmos továbbra is az egyre inkább szűkössé váló Újvilág utcában dolgoztak 1884-ig.

Akkor Schulek Vilmos korábbi kezdeményezésére az Egyetem újonnan felépült Orvoskari Központi Épületébe költözött a Szemészeti Klinika, amely átmeneti megoldást nyújtott a végleges Szemészeti Klinikák felépüléséig.

Grósz Emil professzor így ír erről az időszakról visszaemlékezésében 1939-ben (p. 28-29):

„A klinika elhelyezése semmiképen sem felelt meg az igényeknek. Schulek 1874-ben, tanársága kezdetén, az újvilágutcai kolostorépületben 40 ágyat vett át elődjétől Lippay Gáspártól. A járóbeteg-rendelő, vizsgáló, operáló, tanterem egyetlen szobában volt elhelyezve. Schulek a ministeriumhoz és a képviselőházhoz intézett emlékirataiban sürgette az újjáépítést, sőt napilapokban írt cikkeivel igyekezett a közvélemény megnyerésére. Trefort személyesen meglátogatta a klinikát s a látottak benyomása alatt a költségvetésbe felvette egy

új klinika építését. Csakhogy a szükségletek egész sorozatának kielégítése állott előtte, melyekre nem tudott volna fedezetet kapni. Úgy segítettek a nehézségen, hogy felépítették az Orvoskari Központi Épületet, s ebben helyezte el a szemklinikát, de egyúttal a Dekanatust, a Kórtani, a Gyógyszertani Intézetet, a Kari Könyvtárt, a Pasteur Intézetet, a bőr- és nemibetegek rendelőjét s az elmebetegek rendelőjét. így a szemklinikának csak 53 ágya volt, s a laboratórium a könyvtárban volt elhelyezve, s nem volt megfelelő operáló.”

Grósz Emil az alábbiakkal indokolja a Mária utcai épület megépítésének szükségességét, és mutatja be a megvalósításért tett lépéseket 1908-ban (p. 223):

„A többi klinikai főszakmák mind külön épületben voltak, csak épen a szemészet sínylődött a jelzett mostoha viszonyok között. Ilyen körülmények között, a mint végleg elfoglaltam a szemészet tanszékét,