Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013 06-01 - Supplementum
2013. június 20,, csütöntök/2D June 2013, Thursday Do You Know How Your Patient Instills the Drops? Réka Kálmán'’ '’Bajcsy Zsilinszky Hospital, Department of Ophthalmology, Budapest Purpose: To assess the eye drop instillation technique and relating knowledge of patients recieving long-term topical glaucoma therapy. Methods: Between February 2011 and May 2012, patients controlled in the outpatient department using topical hypotenzive medication for at least half a year were included. A questionnaire with the purpose of assessing their knowledge regarding glaucoma, its therapy and instilling the eyedrops was filled by the patients. Their eyedrop instillation technique was recorded on video. The main criteria of evaluation were as follows: does the eyedrop get into the eye, does the bottle get in contact with the eye or its surroundings, does the patient keep his/her eye closed after instillation, does he/she press the lacrimal punctum, in what position does he/she instill the drop and the number of drops necessary for one to get into the eye. Results: 101 patients included in the investigation. Their knowledge assessed by the questionnaires and their eyedrop instillation technique were not in accordance: in practice they proved to be less successful. Only eighty-six patients succeeded in getting the drop into the eye. Fifty-eight touched their eyes or its surroundings. After instilling, only 36 patinets closed their eye. Fifty-three used two or more drops in one eye. Only seventy-seven patients indicated that they had any information about the proper eye drop technique. Conclusion: In a considerable proportion of patients is to be expected that the prescribed medication will not be adequately administered despite even of a good compliance. Repeated information and practical education of the patients should be necessary. Elderly patients and ones with restricted mobility require special attention. Glaukóma rizikófaktorok funkcionális és morfológiai paraméterekkel való korrelációja kivizsgálás alatt álló és kezelt glaukómás betegeknél Bállá Zsolt1, Juhász Piroska2, Balogh Teodóra1, Biró Zsolt1 1PTE KK Szemészeti Klinika, 2PTE ÁOK Célkitűzés: Tanulmányunkban glaukómás (GL) és kivizsgálás alatt álló (GK) csoportban vizsgáltuk a glaukóma rizikófaktorok (RF) jelenlétét és korrelációját a látótér vizsgálat (AP), ill. az OCT-vizsgálat eredményeivel. Módszer: Prospektiv vizsgálatunkban 25-25 GL- és GK-beteg RF-nak (kor, rassz, anamnézis, papillavérzés, penpapilláris atrophia, PEX, myopia>4D, Raynaud-tü., migrén, hypotensio, hypercholesterinaemia/lipidaemia, cardiovascularis/cerebralis bet.) korrelációját vizsgáltuk az AP-vizsgálat MD, PSD, valamint az SD-ОСТ ONH-vizsgálat során nyert rim, cup térfogat, C/D arányok, idegrostréteg vastagság (RNFL) totál, superior és inferior régióban mért átlagvastagsága, ill. az RNFL szimmetria foka (%) között. Kizárási kritériumok: bármely törőközegi borússág, ahol az OCT vizsgálat kvalitatív értéke<80, BCVA<0.5, előrehaladott glaukómás látótérkiesés, látóteret befolyásoló patológia, előzetes topicalis vagy systemas steroid th., egyoldali szignifikáns carotis stenosis, szemmegnyitó műtét, bármely egyéb okuláris patológia a glaukóma kivételével. Amennyiben a beteg mindkét szeme megfelelt a kritériumoknak, a vizsgált szemet random módon jelöltük ki. Paraméteres értékek esetén kétmintás t-próbát, nem paraméteres értékeknél Mann-Whitney, Wilcoxon-tesztet, illetve Spearman-féle rangkorrelációs számításokat alkalmaztunk. Eredmények: A GL- és GK-csoport deskriptiv statisztikáin kívül ismertetjük a csoportok RF-értékeit, az RF-AP és RF-OCT paraméterek korrelációját 1.) a csoportokon belül, 2.) a 2 csoport között, 3.) a paraméterek csoportok közötti statisztikai összevetését. Következtetés: A 2 csoport között az RF értékekben, illetve korrelációkban szignifikáns eltérés nem volt, azonban az AP, OCT paraméterek között szignifikáns különbség mutatkozott. Tehát nem szignifikáns eltérésű RF alapokon a GL-csoportban manifesztálódó glaukóma a rizikófaktorokra adott válasz genetikai meghatározottságára utalhat. Correlation of glaucoma risk factors with functional and morphological parameters in groups with glaucoma check-up and with known glaucoma Zsolt Balla1, Piroska Juhász2, Teodóra Balogh2, Zsolt Biró3 departmen of Ophthalmology, Medical University of Pécs, department of Ophthalmology, Medical University of Pécs, department of Ophthalmologa, Medical University of Pécs Aims: In our study, patients with glaucoma (GL) and subjected to glaucoma check-up (GK) were investigated concerning the correlation between glaucoma risk factors (RF) and visual field (VF) by automated perimetry (AP) and optic nerve head (ONH) parameters by OCT. Methods: In a prospective study 25-25 GL and GK patients were examined relating to correlation of RF (age, race, anamnesis, peripapillary bleeding and atrophy, PEX, myopia>4D, Raynaud symptoms, migraine, hypotension, hypercholesterolaemia/lipidaemia, cardiovascular/cerebral disease) with the MD, PSD values of AP, and ONH parameters of rim, cup volume, C/D ratios, average of retinal nerve fiber layer (RNFL) thickness as total or in the inferior and superior regions, grade of RNFL asymmetry (%) by SD-ОСТ. Exclusion criteria were: any hazes resulting in OCT image quality <80, BCVA<0.5, advanced glaucomatous VF defect, any other pathologies influencing VF, previous topical or systemic steroid treatment, unilateral significant carotid stenosis, penetrating eye surgery, other ocular pathologies except glaucoma. In case of both eyes of patients were eligible, the subjected eye was randomly selected. By parametric data 2- tailed t-test was applied, by nonparametric values Mann-Whitney and Wilcoxon tests, and Spearman-correlation analysis were used. 33
