Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-12-01 / 4. szám

The Schulek Vilmos Ophthalmology Library

alap rendeltetése idő múltán nem volna teljesíthető, az orvoskari tanártestület a felügyeletet gyakorló ministerium beleegyezésével új rendeltetést állapíthat meg, mely első sorban a szemészeti szaktanítás és buvárlat, második sorban a szembetegek klinikai orvoslása köréből veendő” (7).

A könyvtár alakításában, gyarapításában mindig nagy szerepet kapott a klinika aktuális professzora, aki nemcsak az újonnan beszerzett könyvek tematikájának meghatározásában, már az első időkben is az adományaiban, ajándékaiban fejezhette ki leginkább érdeklődését és elkötelezettségét a gyűjtemény iránt. Példaként a Schuleket követő, iskolateremtő Grósz Emilről is így tartották. „...Ha valahol egy műszert konstruáltak, ha valahol egy könyvet kiadtak, amely megvásárlására már nem volt fedezet, akkor jött az 6 pénze - de annak a műszernek és könyvnek meg kellett lennie. A Mária utcai klinika könyvtárát elődje, Schulek Vilmos alapította, a klinikán ápolt magánbetegek honoráriumából. Grósz Emil, aki Schulek halála után, 1904- ben a tanszék vezetője lett, hű maradt az alapító szelleméhez, és klinikai különszobás betegeitől kapott tiszteletdíjából állandóan továbbfejlesztette a könyvtárat. [...] a könyvtárt még ma is jól ismerem, és garmadával tudnám lehordani a polcokról azokat a könyveket, amelyeket Grósz Emil a maga zsebéből fizetett ki, hogy tanítványainak kutató munkáját segítse” (1).

Az anyagi keretek nemcsak manapság okoznak fejfájást egy klinikai könyvtár gyarapításának kérdésében. Bár elődeinket a tudományos információáramlás felgyorsult tempója kevésbé kellett, hogy ösztönözze a pénzszűke mindig is a gyors elavulással fenyegetett. Grósz Emil így számol be a könyvtár fejlesztéséről: „...A könyvtár fejlesztése állandó gondosságom tárgya. A Schulek Vilmos által alapított könyvtár a klinika egyik legfőbb büszkesége. Ez idő szerint 1597 nagyobb munkát, 2000 kisebb dolgozatot

tartalmaz s 67-féle folyóiratot. A fenntartásra a vallás- és közoktatásügyi Minisztérium által klinikánként eddig 1000 koronában, ezentúl 1500 koronában megállapított átalány szolgál, úgyszintén a Schulekalapítvány évenkint 863 koronát tevő kamatja. A könyvtár fenntartására ez összeg elégtelen” (4). Szívügyére máskor így hívja fel a figyelmet: „...A klinika könyvtára színvonalának fenntartása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Már pedig könyv nélkül tudományos munka lehetetlen. [...] A klinika költségvetéséhez könyvekre szolgáló összeg éppen úgy hozzátartozik, mint a fűtés, a világítás, a lepedő és az orvosság” (5).

Grósz Emil professzorságának idejére esik a könyvtár Schulekről való elnevezése is, s bár a nemes gesztus az egykori mester felé megtétetett, erről pecsét is árulkodik, egészen 2013-ig kellett várnunk, hogy az elnevezést hivatalossá is tegyék (9) (1. ábra).

Ha a jelenleg működő Schulek Könyvtárat ünnepeljük, nem feledkezhetünk meg a beolvasztott gyűjteményrészről sem. A mai könyvtár elődjei az I. számú és II. számú Szemészeti Klinika két párhuzamosan működő gyűjteménye. Ezek az előképek nem maradhattak érintetlenül a korabeli politikai-társadalmi körülményektől sem, míg a Schulek-Grósz éra a Mária utcai gyűjteményrésznek kedvezett, a háború utáni időszakban a könyvtár gyarapításának kérdése nehéz anyagi teherként jelentkezett, a háborús és az 1956-os forradalmi ese-1 . ábra: Grósz profeszszonsága idején használt pecsét

mények nemcsak az épületben, de magában a Mária utcai könyvtárban is okoztak fizikai károkat, több köteten is megfigyelhetők a golyó ütötte lyukak. A leltárkönyv tanúsága szerint, a károk felmérésére a szabadságharcot követően igen gyorsan sor került.

A Szigony utcai - Illés utcai - Tömő utcai telephelyeken a legutóbbi időkig I. számú Szemészeti Klinikaként működő intézmény 1972-ben költözött a Tömő utcai épültbe. Ennek a gyűjteményrésznek a II. világháború utáni időszak fellendülést hozott. A könyvtári állomány gyarapodása exponenciális, bizonyos kutatási területeken igen kimagasló, a maga korában európai színvonalú gyűjtemény jött létre. A Radnót klinika könyvtári tekintetben is méltó volt az Európai Szemész Kongresszus (1972) szakirodalmi támogatására. Ebből az időszakból a könyvek közt találunk Japántól Mexikóig a világ szinte minden pontjáról származó darabokat. Számos ezek közül kifejezetten a professzoroknak, oktatóknak dedikált példány

Ebben az érában a két klinikai könyvtárban a gyűjtés anyagi forrásai nem voltak arányosak, a Tömő utcára került a hangsúly A párhuzamosságot még a rendszerváltást követően is évekig fenntartották, majd 2005-ben fordulópont következett. A pénzügyi keretek szűkülése és a több évtizedre visszanyúló vita, majd szenátusi határozat vezetett a két klinika öszszevonásához, ez egyben a könyvtár két telephelyének gyűjtési stratégiáját is befolyásolta: a források optimálás felhasználása érdekében a párhuzamos gyűjtés megszűnt, a két gyűjteményrész összevonása is megkezdődött (10, 11). A Mária utcai könyvtár műemlék jellegű bútorzata, amely a klinika eredeti, 1908-as berendezéseinek részét képezi, gondos felújításon esett át, amit Anda József és munkatársai végeztek. A Tömő utcai könyvtár befogadásához további terekre volt szükség, így a könyvtár a Schulekemlékszobával bővült, amely egy-