Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-12-01 / 4. szám

A glaukóma megállapítására irányuló beutalások minősége Magyarországon 1 . táblázat: A glaukóma megállapítására a Glauco­ma Egységbe érkező ~74 személy demográfiai adatai Teljes vizsgált populáció (n] 74 Férfi/nő [n/n] 22/52 Életkor (átlag±SD, tartomány, év) 52,1±16,3 (13-SO) Rassz (kaukázusi/ázsiai/afrikai, n) 72/1/1 Glaukóma megállapítására beutaltak [n: %) 44 (59,5%) Második vélemény kérése (n: %) 13 (17,6%) Onbeutalás korábbi szemvizsgálat nélkül (n: %) 17 (23,0%) Szemnyomás az első megjelenés alkalmával (jobb szem, átlag±SD, Hgmm) 19,1±5,5 Szemnyomás az első megjelenés alkalmával [bal szem, átlag±SD, Hgmm) 1B,3±3,3 CCT (jobb szem, átlag±SD, pm] 558,1±39,6 CCT (bal szem, átlag±SD, pm) 557,1±40,7 v C/D (jobb szem, átlag±SD] 0,46±0,25 v C/D (bal szem, átlag±SD] 0,47±0,25 Legjobb korrigált visus (jobb szem, átlag±SD) 0,93±0,21 Legjobb korrigált visus (bal szem, átlag±SD) 0,91±0,25 Papilla mérete (jobb szem: kicsi/átlagos/nagy, n) 6/45/22 Papilla mérete [bal szem: kicsi/átlagos/nagy, n) 5/46/22 CCT: centrális corneavastagság; v C/D: vertikális cup/disc arány tettünk vagy nem tettünk javasla­tot a betegnek a preventív irido­­tomia elvégzésére. Fourier-domain optikai koherencia tomográfia vizs­gálatot (RTVue-100 OCT) és auto­mata köszöbperimetriás vizsgálatot (Octopus 101 periméter, TOP G2 vagy Dinamikus G2 program) szá­mos személyen végeztünk, ám a vizsgálati eredményeket csak a részletesen tovább vizsgált szemé­lyek esetében használtuk fel a ke­resztmetszeti klasszifikáláshoz (glaukóma vs. nem glaukóma). A további ellátást igénylő betegek ke­zeléséhez, gondozásba vételéhez természetesen az optikai koheren­cia tomográfiás és automata kü­­szöbperimetriás eredményeket va­lamint a részletes kivizsgálás egyéb eredményeit is felhasználtuk. Több esetben a szorongó betegek meg­nyugtatására, a kis pszichoterápia részeként is végeztünk optikai ko­herencia vizsgálatot és küszöb­­perimetriás látótérvizsgálatot, ez azonban nem volt része a kereszt­metszeti klasszifikációnak. A vizs­gálati eredményeket leíró statiszti­kával jellemeztük. Eredmények A vizsgált népesség A vizsgálat hat hónap során 77 gla­ukóma klasszifikáció irányú új megjelenésre került sor a Glaucoma Egységben. Ebből három beteget a vizsgálatot végzők egyike (KP) utalt be saját magánrendeléséről. Ezen betegeket a szelekciós torzítás eli­minálása érdekében a feldolgozás­ból kizártuk, így a teljes értékelt minta 74 személy (72 kaukázusi, 1 ázsiai és 1 afrikai rasszba tartozó 22 férfi és 52 nő (148 szem) adatait tartalmazta. A vizsgált személyek az ország különböző régióiból ér­keztek. A telefonon történő jelent­kezés és az első vizsgálat között el­telt idő (átlag±SD) 3,4±1,7 hét volt. A vizsgált népességre vonatko­zó demográfiai adatokat az 1. táblá­zat tartalmazza. A teljes elemzett populációt jelentő 74 személy közül 56 esetében a glaukóma már az első vizsgálat al­kalmával kizárható volt. Ocularis hipertenzió 8 betegen (10,8%) állt fenn. Egy fő esetében, akinek intra­ocularis nyomása a normális tarto­mányban helyezkedett el, mindkét papillája és látótere ép volt, az egyik papillán kis csíkolt vérzést észlel­tünk, ezért keresztmetszeti vizsgá­latban glaukóma suspectnek klasz­­szifikáltuk. Legalább egy szemen definitiv, perimetriás glaukómát 7 személyen (9,5%) igazoltunk: pri­mer nyitott zugú glaukóma 4, nor­mális nyomású glaukóma 1, pszeu­­doexfoliatív glaukóma 1 és primer krónikus zárt zugú glaukóma 1 esetben fordult elő. Preperimetriás primer nyitott zugú glaukómát 2 betegen (2,7%) kórisméztünk. Hét személy esetében a beutalás oka a beküldő által glaukómás eredetű­nek vélt, ám valójában nem glaukó­más eltérés volt: 3 személynek egészséges makropapillái voltak, 2 betegen decoloralt papillát talál­tunk (lezajlott elülső iszkémiás opticus neuropathia utáni állapot), 1 betegen kiterjedt peripapilláris at­­rófia, 1 betegen pedig szubakut ví­rusos keratoconjunctivitis állt a téves beküldés hátterében. Száraz szem tünetegyüttes vagy szemfel­­szín-betegség a teljes népességben 28 személyen (37,8%), a klasszifi­­kációra és második vélemény kéré­sére beküldőitek közül 24 szemé­lyen (32,4%) volt jelen. Tizennyolc személyen volt szükséges preventív és 1 krónikus zárt zugú glaukómás betegen kurativ Nd:YAG lézer irido­­tomiát végezni. Az „önmagát beutaló” alcsoportban (n=17) 2 személyen (11,8%) diag­nosztizáltunk definitiv, perimetriás glaukómát (1 primer nyitott zugú és 1 pszeudoexfoliatív glaukóma). Tizenhárom személynek sem glau­­kómája, sem más szemészeti beteg­sége nem volt, közülük 2 esetében preventív Nd:YAG lézer iridotomia elvégzése volt szükséges. Macula­­degenerációt és dystrophiát 2 bete­gen találtunk a panaszok hátteré­ben. Száraz szem tünetegyüttest 4 személyen (23,5%) észleltünk. A ke­resztmetszeti klasszifikáció legfon­tosabb eredményeit a 2. táblázat tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents