Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-09-01 / 3. szám
mi frissessége ellenére élete alkonyán tétlenségre ítélte. 1891-ben, hatvannyolc éves korában hunyt el. Schulek Vilmos, a szemészeti klinika igazgatójának emlékbeszéde az egyetemen 1891. nov. 13: „...mit lett volna képes Hirschler produkálni, ha nagyforgalmú, megfelelő segédszemélyzettel s könyvtárral ellátott intézet felett rendelkezhetik!” (1). Markusovszky írja Hirschler nekrológjában 1891: „Elvesztettük benne orvosi rendünk egyik kimagasló kitűnőségét, a szemészetnek, a magyar orvosi tudománynak egy előharcosát, a kultúra emelésére irányzott törekvéseinknek egy őszinte, fáradhatatlan előmozdítóját, közéletünk egy tiszta jellemű, erélyes és önzetlen bajnokát” (1). „Több, mint 40 éve, hogy az orvosi pályán szinte elejétől fogva karöltve haladtunk, terveztünk, törekedtünk. Kevés lapját üthetem én fel életem naplójának, hol az 6 nevével ne találkoznám, találkozom én, találkozunk kor- és munkatársai, baráti körben és nyilvánosság terén. Emlékezetes napok mind kezdve azon kedélyes estélyeken, midőn ő Párisból hazatérve Balassának felszólítására az 50-es évek reánk nehezedett borújában kis körben, lakásán az új - mikroszkopikus - vizsgálat módszerébe bevezetett s szellemes leveleivel az Új Világ-utczai épületbe zárt intézeteink kiköltöztetésére az első rugót megadta. Fényes lapok azok, melyek az 6 szemészi működéséről szólnak, midőn rendelőszobáját s a gyermekkórházat is, szemészi iskolává alakította s az új szemészet vívmányait a szakember lelkesedésével demonstrálta; midőn ezen lapok szemészeti mellékletének szerkesztését elvállalta s 16 éven át míg saját szemevilága el nem sötétült, ernyedetlenül folytatta; midőn a pesti szegénygyermek kórház újjáalakításáért küzdött, fáradozott; a Budapesti Orvosi Egyesületet, mint annak tagja a pangás napjaiban előadásaival tartotta, mint elnöke vezette; az orvosi könyvkiadó társulat megalakításánál, vezetésénél buzgalommal és szakértelemmel közreműködött; hitsorsai kongresszusán férfias határozottsággal és bölcs körültekintéssel az elnöki teendőket vitte” (10, 14). Grósz Emil Semmelweis emlékbeszéde a Budapesti Orvosi Kaszinóban 1925. január 30-án: „...Semmelweis és két hű barátja: Markusovszky és Hirschler szenvedése, küzdelme és dicsősége adjanak a türelmetlennek, a kétkedőnek, az ingadozónak erőt és kitartást! E három név sokat mond. Bizonyítja a magyar föld hatalmas asszimiláló erejét, bizonyítja az igazság diadalát; Semmelweis, a lekicsinyelt, kigúnyolt tanársegéd ma a Tanárok Tanára, az emberiség jótevője, Markusovszky, ki nem érhette el a docenturát, az orvosi kar reformátora lett, mint tiszteletbeli rendes tanár lépett be a kapun, mely előtte zárva volt, Hirschler, ki nem lehetett magántanár, a magyar tudományos szemészeti irodalom megalapítója lett s a főrendiházban, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást” (6). Az 1920-as években a Markusovszky Társaság javaslatára a magyar orvostudomány prominens tagjainak emlékére a Budapesti Királyi Semmelweis teremben: • négy olajfestményt (Semmelweis, Markusovszky, id. Bókay János, Korányi Frigyes) és • négy márványszobrot (Balassa, Tauffer, Tóth Lajos, Hirschler) helyeztek el (7). Irodalom 1. Bartók I. A magyar szemészet története. Budapest: Akadémiai Kiadó; 1954. 2. Bartók I. Hirschler Ignác. Szemészet 1964; 101: 1. 3. Bíró I. Hirschler Ignác és szerepe a magyar szemészet fejlődésében. Orvosi Hetilap 1957; 49. 4. Grósz E. Méltóságos Hirschler Ignácz dr 1823-1891. Orvosi Hetilap 1891; 6. 5. Grósz E. Schulek emlékezete. Szemészet 1905; 42: 3-4. 6. Grósz E. Előadások, beszédek, tanulmányok. Franklin Társulat Nyomdája 1925. 7. Grósz E. Ötven év munkában. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda; 1939. 8. Györffy I. 80 éves a Szemészet. Szemészet 1944. 7: 1-2. 9. Györffy I. Százéves a Szemészet. Szemészet 1964; 101: 1. 10. Markusovszky. Hirschler nekrológja. Orvosi Hetilap 1891. 11. Molnár L. A Semmelweis Egyetem rövid története. SE Tanévkönyvek Baráti Kör „Nagyjaink’ 12. Radnót M.: Famous Hungarian Ophthalmologists. Akadémiai Kiadó, Budapest 1970. 13. Schulek V. Saját életrajza. Orvosi Hetilap 1894; ? 81-85. 14. Varga L. Hirschler Ignácz. Szemészet 1960; 97. 15. Vidor Zs. Részlet Hirschler Naplójából. Szemészet 1892; 6. □r. Bőgi Júlia, 1G85 Budapest, Mária utca 39. MSZT iroda költözés Tisztelt Tagtársak! Értesítjük Önöket, hogy a Magyar Szemorvostársaság irodája a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának Mária utcai épületébe költözött. A leveleket a továbbiakban a 1085 Budapest, Mária u. 39. címre kérjük küldeni. Az iroda telefonos és fax elérhetősége változatlan maradt (tel.: 06-1-3039435, fax: 06-1-2100309). 149