Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-06-01 / 2. szám

SZEMÉSZET 2013; 2. szám 36-98.

aflfl _____________________i__________________

Joseph Jacob Plenck : „Doctrina de morbis oculorum” 1777 - Egy különös sorsú könyv

Pintér László Gyöngyös

J. J. Plenck a Mária Terézia által 1777-ben Nagyszombatról Budára áthelyezett egyetem orvosi karának szemészetet is oktató tanára volt. Említett latin nyelvű könyvében 119 szembetegségről ín anatómiai sorrendben, didaktikailag ma is helytálló rendszerezésben.

A könyvet több nyelvre lefordították, a holland nyelvű változat Japánba is eljutott, ahol nagy hatással volt a szemészet fejlődésére.

Joseph Jacob Plenck: „Doctrina de morbis oculorum” 1177 - A book with an unusual fate

J. J. Plenck was a professor of the medical faculty of the University of Nagyszombat, which in 1777 by order of Empress Maria Theresa was moved to Buda. Besides surgery, he also lectured on ophthalmology. In his book written in Latin he enumerated 119 eye diseases in an anatomical classification, and using a didactic approach, whichwould be quite acceptable today. The book was translated into several other languages. The Dutch translation was read in Japan, and had a great influence on the development of Japanese ophthalmology.

Az 1777-ben Bécsben megjelent latin nyelvű szemészeti könyv szerzője Joseph Jacob Plenck, a van Swieten által alapított bécsi orvosi iskola tagja. 1735-ben született Bécsben, orvosi oklevelét szülővárosában szerezte meg. 1763-ban lett sebész-, majd szülészmester. Előbb a bázeli egyetemen oktatott anatómiát, sebészetet és szülészetet. 1770-től a Mária Terézia által alapított nagyszombati orvosi egyetem tanára, ahol anatómiát, sebészetet és szülészetet oktat. Egyike volt azon keveseknek, akik saját jegyzeteik alapján adhattak elő.

Az egyetemet 1777-ben Budára helyezték át, így Plenck is Budára költözött. Ebben az évben készített róla portrét Johann Martin Stode, a kép a bécsi városi múzeumban található meg (1. ábra). Budán 6 évig

maradt. 1783-ban meghívták Bécsbe, a Josephinumba a sebészet, a botanika és a kémia tanárának. Később a hadsereg fősebésze, a hadsereg gyógyszertárainak igazgatója, tanácsos, a József Akadémia titkára lett belőle. 1797-ben még lovaggá is ütik.

Plenck rendkívül termékeny szerző volt, 40 munkája jelent meg különböző témakörökből. Ezek az anatómia, botanika, kémia, dermatovenerológia, szülészet, nőgyógyászat, sebészet, farmakológia, toxikológia, fogászat, daganatok, és nem utolsósorban a szemészet. Plenck igazi polihisztor volt!

Szemészeti könyvét, a „Doctrina de morbis oculorum”-ot (2. ábra) Hirschberg szemészettörténeti monográfiájában az első olyan használható kompendiumnak nevezi, amely a szemészet 18. századi újjászületésének vívmányait az orvostanhallgatók és orvosok számára kényelmesen hozzáférhetővé tette.

1 . ábra: J. J. Plenck portréja 1 ~7~7~7 CG. Lukacs hozzájárulásával]

T