Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-07-01 / 2. szám
A neonatális kékfény-terápia hatása a szem pigmentált eltéréseire függés lehetőségét (5, 11). A szerzők többsége azonban egyetért abban, hogy a mesterséges ultraibolya sugárzó szolár lámpák kis mértékben fokozhatják az uvea melanoma kialakulásának kockázatát (16, 17). Viszonylag kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésünkre a kék fény chorioideára gyakorolt lehetséges hatását illetően, a retina foto receptoraira gyakorolt toxikus effektus azonban régóta ismert (9). Az uvealis melanocytákra gyakorolt hatást vizsgálva Manning és munkatársai hosszú idejű fluoreszcens kékfény-sugárzásnak kitett patkányok esetében epithelioid sejtes uvea melanoma kialakulását írták le (8). Di Cesare munkacsoportja uvea melanoma sejtvonalak szignifikánsan gyorsabb proliferációs rátáját találták kékfény-expozíció hatására, mint a kontroll, nem besugárzott sejtvonalak esetében (3). Többször felmerült a neonatális egységek erős folyamatos megvilágítottsága és a koraszülött csecsemők retinopathiája közötti esetleges összefüggés. A fényerősség kontrollált csökkentése, illetve a koraszülöttek egyéni okuláris fényvédelme azonban nem csökkentette a retinopathia incidenciáját (13, 15). Vizsgálataink során az anamnesztikusan NKFT-ben részesült egyének között jelentősen magasabb számú iris szeplőt találtunk. A benignus pigmentált okuláris léziók száma életkortól függetlennek bizonyult, amely az iris pigmentáció időbeni kialakulásának ütemével magyarázható: az iris melanin tartalma kora gyermekkorban eléri maximumát, majd egész életünkön át közel konstans marad, amennyiben hipo-, vagy hiperpigmentációt okozó szembetegségek, pigmentációt befolyásoló gyógyszeres terápia azt nem módosítja. Az NKFT alkalmazása során az újszülöttek szemét szemtakaróval védik a fénykárosodás elkerülése céljából. Ezek a szemet takaró bandázsok ugyan effektiv eszközök a fényexpozíció csökkentésében, akcidentális sugárhatás azonban előfordulhat. Az alkalmazott takarás félrecsúszhat, biztonságos rögzítése gyakran nehézkes. Egy tanulmány adatai szerint a takart szemek több, mint 50%-a esetében volt detektálható a szemtakaró félrecsúszása (12). A szemtakaró helyzetének folyamatos nyomon követése nem feltétlenül reálisan elvárható, részben a személyi feltételek miatt (a neonatológiai egységek is nővérhiánnyal küzdenek), részben pedig az akutan szükségessé váló beavatkozások során másodlagos jelentőségű lehet a bandázsok félrecsúszásának megakadályozása. A kékfény-expozíció potenciális veszélyét elviekben csökkentheti az a tény hogy az újszülöttek szemhéja túlnyomórészt zárt állapotban van, tudjuk azonban, hogy az alkalmazott fényspektrum egy része penetrál a bőrbe. A zárt szemhéjon keresztüli fénytranszmisszió mennyiségét nehéz ugyan megbecsülni, az újszülöttek-koraszülöttek corneájának és szemlencséjének az alkalmazott spektrumra vonatkozó transzmissziós profilja azonban minden bizonnyal nem jelentéktelen mennyiségű akcidentális intraokuláris sugárterhelést jelenthet (9, 10). A humán szemlencse az életkor előre haladtával a rövid hullámhosszú fénysugarak jó hatásfokú filtereként védi a retinát ezen sugarak károsító hatásaival szemben, újszülöttkorban azonban még lehetővé teszi a 420 nm alatti fényspektrum 90%-ának transzmisszióját (17). További vizsgálatok szükségesek ezen sugárterhelés potenciális hosszú távú, az okuláris melanocytogenesist esetlegesen befolyásoló hatásainak vizsgálatára. Eredményeink is alátámasztják a fototerápiában részesülő újszülöttek szemészeti védelmének kiemelt fontosságát. A jelenleg Magyarországon még széles körben alkalmazott szemtakarók alternatívájaként egyéb, szemészeti szempontból biztonságosabb védőeszközök használatának bevezetése megfontolandó. Következtetések Jelen közleményünkben - amely az első, epidemiológiai adatokat szolgáltató tanulmány a kékfényterápia és az okuláris pigmentált elváltozások esetleges összefüggését illetően - bemutatott vizsgálati eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy az NKFT nemcsak a bőr melanocytás naevusainak kialakulásában játszhat szerepet, de hatással lehet az okulárisan megjelenő pigmentált elváltozások kialakulására is. Az NKFT évtizedek óta általánosan használt effektiv, nem mellőzhető eszköz az újszülöttkori sárgaság kezelésében, így további vizsgálatok szükségesek a kékfény-terápia hosszú távú hatásainak tisztázására. Az NKFT alkalmazási protokolljának szigorítása lehetővé teheti a nem feltétlenül szükségszerű kékfény-expozíció elkerülését, így csökkenthetőek lehetnek a kékfény-terápia esetleges mellékhatásai. Pályázati támogatás A munka a TÁMOP 4.2.2-08/1 és a TÁMOP 4.2.2.B-10/1 pályázati támogatások segítségével valósult meg.
