Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-03-01 / 1. szám
Szemfenéki vénás keringési zavarok A. táblázat; Az antifoszfolipid-szindróma CAPS] DIAGNOSZTIKUS KRITÉRIUMAI: DEFINITIV APS AKKOR ÁLLAPÍTHATÓ MEG, HA LEGALÁBB EGY KLINIKAI ÉS EGY LABORATÓRIUMI KRITÉRIUM JELEN VAN [20] Klinikai kritériumok 7. Trombózisok • Bármely szerv artériáinak, vénáinak vagy kisereinek egy vagy több alkalommal bekövetkezett trombózisa, képalkotó vagy hisztopatológiai eljárással igazolva, kivéve a felszínes vénák trombózisa, 2. Terhességi patológia • Egy vagy több terhesség során a morfológiailag normális magzat mással nem magyarázható halála a 10. terhességi héten vagy azon túl. A normális morfológiát UH vagy a magzat direkt vizsgálata alapján mondhatjuk ki. • Súlyos preeclampsia vagy eclampsia miatt, vagy súlyos placentaelégtelenség kapcsán koraszülés a 34. terhességi héten vagy azon belül. A magzat morfológiailag normális. • Három vagy több, mással nem magyarázható, egymást követő spontán abortusz a 1G. terhességi hét előtt, az anyai anatómiai és hormonális rendellenességek, ill.etve az anyai és apai kromoszómális rendellenességek kizárása esetén. Laboratóriumi kritériumok 1. IgG és/vagy IgM típusú anticardiolipin antitestek jelenléte a vérben, közepes vagy magas titerben, 2 vagy több alkalommal, legalább 6 hét különbséggel meghatározva, a ß2-glikoprotein l-dependens anticardiolipin antitestek kimutatására standardizált ELISA-val mérve. 2. Lupus antikoaguláns jelenléte a plazmában, 2 vagy több alkalommal, legalább В hét különbséggel, standardizált módszerrel mérve: • Foszfolipid-dependens véralvadás megnyúlásának igazolása a következő szűrőtesztek valamelyikével: APTI, kaolin alvadási idő, hígított Russell-vipera venom idő, hígított protrombin idő.Textarin idő. • Az alvadási idő megnyúlása nem korrigálható normál trombocitaszegény plazma hozzáadásával. • A megnyúlt alvadási idő korrigálható vagy megrövidíthető nagy mennyiségű foszfolipid hozzáadásával. • Egyéb coagulopathiák kizárása, Vili. faktor inhibitor vagy heparin jelenlétének kizárása. pia. Fontos azonban figyelembe vennünk, hogy vénás törzselzáródás során, ha megjelenik érújdonképződés, akkor az az esetek felében az első 3 hónapban, az esetek zömében pedig fél éven belül kialakul. Neovaszkuláris glaukóma leginkább az első 15 hónapban. A nem iszkémiás törzselzáródás az esetek egyharmadában iszkémiás típusúvá válik az első 3 évben (64). Ugyanakkor vénás ágelzáródással kapcsolatosan ezek az irodalmi adatok nem egyértelműek. Nagyjából az esetek 15%-ában az első 7,5 hónapban kialakul makula ödéma. A makula ödémás esetek 41%-a ugyanezen periódusban felszívódik. Az érújdonképződésnek csak a gyakorisága, fellépésének időintervalluma azonban nem ismert (78). Mindezeknek megfelelően az első évben a beteg szoros (4-6 hetente) követése, a továbbiakban rendszeres (3 havonta) gondozása indokolt. Ehhez a részletes szemfenékvizsgálat (biomikroszkópia és OCT) mellett szorosan hozzátartozik, hogy figyeljük, van-e afferens pupillaris defektus, pupillatágítás előtt réslámpával, nagy nagyítás mellett keressük az iris rubeosis jeleit illetve gonioszkóipával a csarnokzugi érújdonképződést. I. Lokális SZEMÉSZETI KEZELÉSI LEHETŐSÉGEK Az elmúlt évekig a lézerkoaguláció volt az egyetlen olyan kezelési mód, amelynek hatásosságát nagy multicentrikus tanulmányokban vizsgálták. Az intravitrealisan alkalmazott glükokortikoidok, VEGF-gátlók napjaink új terápiás lehetőségei (5. táblázat). 1.1. Lézerkezelés /.7.7. Scatter, grid Vénás ágelzeráródás A makula ödéma kezelésére a grid lézer fotokoagulációt, illetve a már kialakult neovaszkulárizáció kezelésére scatter lézerkoagulációt lehet alkalmazni. A Branch Retinal Vein Occlusion Study-ban 139 szemet vontak be a vizsgálatokba. Azokban a szemekben, ahol megtörtént a grid koaguláció, 3 év követési idő alatt kétszer gyakrabban figyelték meg a látóélesség jelentős, 2 sor javulását (Kezelt/nem kezelt szemek: 65% vs. 37%). Ugyanakkor voltak olyan esetek, ahol a kezelés ellenére a látás nem javult. A vízus a kezelt szemek 40%-ában nem lett jobb 0,5-nél és a kezelt szemek 12%-ában a 3 éves követési idő végén a látás rosszabb volt, mint 0,1. A tanulmányban feltették azt a kérdést is, hogy megelőzhető-e az érújdonképződés és a következményes üvegtesti vérzés. Ezért preventív céllal típustól függetlenül minden 5 papillánál nagyobb területet érintő ágokklúzió esetén elvégezték a szegmentális scatter lézer-koagulációt. Az eredmények azt mutatták, hogy jelentősen kisebb arányban fordult elő érújdonképződés a ke-