Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-09-01 / 3. szám
Az endotamponádként alkalmazott szilikonolaj viszkozitás változása vei, a nyírási sebesség-gradienst 0,1-100 1/s között változtatva. Ezek a készülékek egy rögzített lapból és egy rajta forgó kúpból állnak, amelyek közé helyezzük a mintákat. A kúp csúcsa érintkezik a lappal ás a kettő által bezárt szög olyan kicsi (1°), hogy a kúptest egész felületén a nyírási sebességgradiens megegyezik, és a kúpra ható forgatónyomaték arányos a nyírófeszültséggel és a viszkozitással (22). A feldolgozás a beépített számítógépes szoftver (Rheo Plus 2000, Anton Paar GmbH, Graz, Ausztria) segítségével történt. Egy minta vizsgálatakor a fenti tartományban 20 nyírási sebesség mellett határoztuk meg a viszkozitást. Amennyiben a nyírási sebességtől nem függ a viszkozitás értéke, ideálviszkózus folyadékról beszélünk, a forgalomban lévő szilikonolajok a gyártó adatai szerint ideálviszkózusnak tekintendők. Statisztika Az 1. és 2. mintákat csoportonként hasonlítottuk össze az egyes nyírási sebességeknek megfelelően az ideálviszkozitás ellenőrzése céljából Wilcoxon nem paraméteres teszt segítségével, a kétfajta olajat mind az 1., mind a 2. minta vonatkozásában Mann-Whitney-féle nem paraméteres teszt elvégzésével elemeztük. Az egyes nyírási sebességeknél mért értékek átlagait is összehasonlítottuk hasonló módon annak kimutatása érdekében, hogy van-e szignifikáns különbség az 1. és 2. minták között. Az endotamponádként eltöltött idővel való összefüggés elemzése céljából Spearman-féle korreláció analízist végeztünk. A szignifikancia-szintet p<0,05 értéknél határoztuk meg. Eredmények A viszkozitás-mérés minden minta esetében kivitelezhető volt az 1. és 2. minták vonatkozásában egyaránt. Az 1. mintákban az Acri. Silói. 1000 átlagos viszkozitás értéke (0,954± 0,047 Pa*s), a DORC Sil- 1000 (1,109±0,318 Pa*s) nem tért el egymástól szignifikánsan, a 2. minták terén sem mutatkozott szignifikáns különbség (Mann-Whitney-2. ábra: A kétféle szilikonolaj explantált és implantált mintáinak átlagértéke és szórása. Szignifikáns különbség nem mutatható ki, a szórás nagyobb az explantált olajok esetében °Acri. Sil-ol. 1000 DORC Sil- 100G teszt): Acri. Sil-ol. 1000 (1,038±0,252 Pa*s), DORC Sü-1000 (1,109±0,318 Pa*s) (2. ábra). A gyári (1. minta) és az explantált (2. minta) szilikonolajok átlagos viszkozitása között szignifikáns eltérés nem mutatkozott sem az Acri. Silol. 1000, sem a DORC Sil-1000 vonatkozásában (Wilcoxon-teszt). Az ideálviszkozitás megállapítása érdekében az egyes nyírási sebesség grádienseknek megfelelően végzett összehasonlítást az 1. és 2. minták esetenként mért különbségeinek összehasonlításával végeztük el (3. ábra). Alacsony sebesség-gradiens (0-20 1/s) mellett mindkét olaj esetében a 2. minta viszkozitása volt alacsonyabb. A DORC Sil-1000 ennél magasabb gradiensek esetén 2. minta meghaladta az 1. minta értékét, míg az Acri. Sil-ol. 1000 esetében minden gradiens mellett a 2. minta viszkozitása volt alacsonyabb. Mindkét olaj elvesztette tehát ideálviszkozus állapotát az explantált mintákban. Szignifikáns korreláció a feltöltés és lebocsátás között eltelt idő függvényében nem volt igazolható (Spearmankorrelációs együttható 0,59 és 0,87). Megbeszélés Vizsgálataink kimutatták, hogy az elsősorban kenőcsök, krémek és olajok fizikokémiai vizsgálatára kialakított készülékkel az endotamponádként használt szilikonolajok viszkozimetriás elemzése is kivitelezhető. A viszkozitás-csökkenés részben magyarázhatja az emulgeálódást, hiszen a független cseppek leválása a nagy olajcseppről csökkenti a viszkozitást (21). Mivel a rendszer emulgeált cseppeket tartalmaz az ideálviszkózus gyári olaj átmegy szerkezetviszkózus rendszerbe. A szerkezetviszkozitás azt jelenti, hogy ha nyíróerő hat az anyagra, akkor változik a viszkozitása. A viszkozitás csökkenését az okozza, hogy az emulgeált cseppek könnyebben deformálódnak a nyíróerő hatására. Az ideálviszkózus gyári szilikonolajok az intraokuláris tartózkodás során átmennek szerkezetviszkózus rendszerbe. A viszkozitás csökkenése és az ideál viszkozitás elvesztése és szerkezetviszkozitás kialakulása logikus, az emulziós rendszerekre jellemző, 3. ábra: A lebocsátott és a felöltésből kimaradt minták közötti különbségek a nyírási sebesség-gradiens függvényében
