Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-07-01 / 2. szám
Bacterial keratitis 5. Kórokozók A bakteriális keratitist okozó baktériumokat a napi gyakorlatban legtöbbször a Gram-festés eredménye alapján csoportosítjuk. Gyakorisági vagy fontossági sorrend nélkül a leggyakoribb baktériumokat a 2. táblázatban tüntettem fel. A keratitist okozó baktériumok gyakorisági sorrendje az egyes földrajzi régiókban erősen eltérő (5, 8, 12, 15). Hazánkban erre vonatkozó epidemiológiai adatok nem állnak rendelkezésünkre. Az egyes országok fejlettsége, egészségügyi és szociális helyzete is befolyásolja a keratitisek kiváltó okait (28). A keratitisek mintegy 20%-ában kombinált bakteriális fertőzés állapítható meg (1, 36). G. Klinikai kép A bakteriális keratitis klinikai képe változatos, megjelenését befolyásolja a kórokozó és annak virulenciája, a beteg szem védekező mechanizmusai, a beteg immun státusa, a keratitis fennállásának ideje, korábbi, vagy jelenleg is fennálló cornea betegség, megelőző antibiotikum vagy szteroidkezelés. B.1 Anamnézis A szemészeti és általános anamnézis felvétele során a fontosabb szempontokat a 3. táblázatban foglaltam össze. 6.2 A bakteriális keratitis tünetei, vizsgálat A betegség kezdetén a beteg változó mértékű fájdalomról és idegentest-érzésről valamint könnyezésről, esetleg váladékozásról panaszkodik, kifejezetten fénykerülő. A folyamat lokalizációjától és progressziójától függő mértékben látásromlást tapasztal. A beteg vizsgálatakor minden eltérést gondosan értékelnünk kell, mert ezek különböző kombinációja fontos információt szolgáltathat a keratitishez vezető okokról, és megerősítheti a bakteriális 1-2. ábra: Pseudomonas okozta perifériás infiltrátum az akut szakban és gyógyulás után 5-Б. ábra: Centrális, súlyos látásromlással járó Pseudomonas keratitis keratitis klinikai gyanúját. A részletes szemészeti vizsgálat során vizsgálandó és észlelendő eltéréseket a 4. táblázatban foglaltam össze. Bakteriális keratitisről lévén szó, különös jelentőségű a cornea állapota. Leggyakrabban, a betegség kezdetén, centrálisán vagy perifériásán, hámhiánnyal társult, fluoreszceinnel intenzíven festődó, felszínes (a stroma vastagság 1/3-át nem meghaladó) ovális vagy kerek, elmosódott határú, sárgás vagy sárgásfehér beszűrődést találunk, környezetében ödémás stromával (1-2. ábra). Friss panaszok esetén ilyenkor legtöbbször még mély ulcus nem alakul ki (3-4. ábra). A pupilla szűk, a csarnokban már hypopyon lehet. Centrális folyamat esetén azonnal jelentős látásromlással számolhatunk (5-6. ábra). A beszűrődés mérete változó, ezt az elforgatható résfény segítségével egyes réslámpákkal pontosan meg is mérhetjük, amely a későbbi progresszió vagy regresszió megítélésében segíthet. Egyes esetekben az infiltrátum közvetlen környezetében kisebb, ún. szatellita infiltrátumokat találunk, néha egymástól távolabb, multiplex beszűrődések észlelhetők. A keratitis spontán lefolyása esetén progreszszió észlelhető. Az infiltrátum mérete növekszik, és a mélybe tér-