Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)

2010-09-01 / 2. szám

147. évfolyam (2010) 93 lis fejlődés során mindkét X-kromoszómán megtörténik egyes gének inaktiválódása, de ez a folyamat az apai és anyai X-kromoszómán egymástól függetlenül (random módon) megy végbe az adott időben létező összes sejt­ben.17 Nem igaz tehát a korábbi feltételezés, mely szerint az egyik X-kromoszóma teljesen aktív, a másik teljesen inaktív. Ezen mechanizmus megmagyarázza az X-kro­­moszómához kötött abnormalitások nagyfokú fenotípu­­sos variációját.6 CHM-ben a heterozigóták (hordozó nők) jellemző­en tünetmentesek, idősebb korban azonban egyes ese­tekben nyctalopia felléphet. Szemfenéki eltérés általá­ban 40 éves kor felett gyakoribb, mint fiatalkorban.8 A periférián gyakori a szemcsés hiperpigmentáció, esetleg pontszerű pigmenthám-atrófia.16 Gyakran megfigyelhe­tő a macula érintettsége is, leginkább konfluáló hipopig­­mentált foltok formájában.12,13 A Gf-ERG lehet normá­lis, jellegzetes szemfenéki eltérés mellett is, vagy a pálci­­ka-dominált válasz lehet szubnormális.8,11 XLRP-hordozókban előfordulhat az ún. tapetális ref­lex vagy perifériás intraretinalis pigmentáció. Ép szem­fenék mellett is gyakori a Gf-ERG abnormalitása, mely a CHM-hordozók esetében ritkább.1'2 Grove és mtsai 27 XLRP-hordozó vizsgálata során a pálcika-domi­­nált Gf-ERG kóros eltérését találták a perifériás pig­mentkicsapódással járó esetek 80%-ában.5 Berson és mtsai 23 XLRP-hordozóbóI 22-ben találták kórosnak a Gf-ERG-t.1 Összefoglalva: a CHM-hordozó nők szem­fenéki eltérése gyakoribb, azonban Gf-ERG-je általában jobb retinafunkciót mutat, mint az XLRP-hordozóké.9 A feltételezett hordozóállapot bizonyítása egyik esetben sem könnyű, ha nincs érintett férfi a családban. Az X-kromoszómához kötött retinadisztrófiák (XLRP és CHM) kezdeti stádiumában a szubjektív tünetek, a szemfenék- és az ERG-vizsgálat (kezdetben csökkent, később kioltott válaszok) sem teszi lehetővé a két kórkép egyértelmű elkülönítését. Fiatal felnőttkorban a kiter­jedt chorioretinalis atrófia mellett a gliotikus papilla, a szűk erek és az intraretinalis hiperpigmentáció hiánya, időskorban a megtartott látóélesség CEIM mellett szól és kizárja az XLRP-t. Kétes esetben a hordozók szemfenéki és elektroreti­­nográfiás vizsgálata segítséget nyújthat a differenciáldi­agnózisban. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönik Karczagné Weiszer Ildikó gondos munkáját az elektrofiziológiai vizsgálatok során és a fotó­dokumentáció szerkesztésében nyújtott segítségét. Irodalom 1. BersonE.L., RosenJ.B., Simonoff E.A.: Electroretinographic testing as an aid in detection of carriers of X-chromosome-linked retinitis pigmentosa. Am J Ophthalmol 1979; 87: 460-468. 2. Birch D.G.: Retinitis Pigmentosa In: Heckenlively J.R., Arden G.B. (eds): Principals and Practice of Clinical Electrophysiology of Vision, 2nd edn. Chapter 69, The MIT Press, Cambridge MA, London, 2006; 781-794. 3. Cremers F.P.M., van de Pol D.J.R., van Kerkhoff L.P.M., Wieringa B., Ropers H.H.: Cloning of a gene that is rearranged in patients with chororideraemia. Nature 1990; 347: 674-677. 4. Francis P.J., Fishman G.A.,Trzupek K.M., MacDonald I.M., Stone E.M., Weleber R.G.: Stop Mutations in Exon 6 of the Choroideremia Gene, CHM, Associated With Preservation of the Electroretinogram. Arch Ophthalmol 2005; 123(8): 1146-1149. 5. GroverS., Fishman G.A., Anderson R.J., Linderman M.: A Longitudinal Study of Visual unction in Carriers of X-Linked Recesssive Retinitis Pigmentosa. Ophthalmology 2000; 107(2): 386-396. 6. Lyon M.F.: No longer „all-or-none”. X chromosome inactivation. Eur J Hum Genet 2005; 13; 796-797. 7. Marmor M.F., Holder G.E., Seeliger M.W., Yamamoto S.: Standard for clinical electroretinography (2004 update). Doc Ophthalmol 2004; 108: 107-114. 8. MacDonald I.M., Meitzer M.R., Smaoui N., Seabra M.C.: Choroideremia (2007) (in: GeneReviews) http:// www.genetests. org (Last Update: May 3, 2007) 9. MacDonald I.M , Seabra M.C.: Choroideremia. In: Heckenlively J.R., Arden G.B. (eds): Principals and Practice of Clinical Electrophysiology of Vision, 2nd edn. Chapter 68, The MIT Press, Cambridge MA, London, 2006; 777-780. 10. Mura M., Sereda Ch., Jablonsky M.M., MacDonalds I.M., lannaccone A.: Clinical and Functional Findings in Choroideremia Due to Complete Deletion of the CHM Gene. Arch Ophthalmol 2007; 125(8): 1107-1113. 11. PreisingM.N.,Ayuso C.: Rab escort protein 1 (REP1) in intracellular traffic: a functional and pathophysiological overview. Ophthalmic Genetics 2004; 25: 101-110. 12. Renner A.B., Kellner U, CroppE., PreisingM.N., MacDonald I. M., van den Hurk J.A.J.M., Cremers F.P.M., Foerster M.H.: Choroideremia: Variability of Clinical and Electrophysiological Characteristics and First Report of a Negative Electroretinogram. Ophthalmology 2006; 113: 2066-2073. 13. Rudolph G., Preising M., Kalpadakis P, Haritoglou Ch., Lang G.E., Lorenz B.: Phenotypic variabilty in three carriers from a family with choroideremia and a frameshift mutation 1388del CCinsG in the REP-1 gene. Ophthalmic Genetics 2003; 24: 203-214. 14. Seabra M.G., Brown M.S.,Goldstein J.L.: Retinal Degeneration in Choroideremia: Deficiency of Rab Geranylgeranyl Transferase. Science 1993; 259: 377-381. 15. Sharon D„ Bruns G.A.P., McGee T.L., Sandberg M.A..Berson E., L. Dryja T.P.: X-linked Retinitis Pigmentosa: Mutation Spectrum of the RPGR and RP2 Genes, And Correalation with Visual Function. Invest Ophthalmol Vis Sei 2000; 41: 2712-2721. 16. Syed N., Smith J.E., John S.K., Seabra M.C., Aguirre G.D., Milam A.H.: Evaluation of Retinal Photoreceptors and Pigment Epithelium in a Female Carrier of Choroideremia. Ophthalmology 2001; 108: 711-720. 17. van den Hurk J.A.J.M., SchwartzM., vanBokhovenH., vandePolT.J.R., Bogerd L., Pinchers A.J.L.G., Bleeker-Wagemakers E.M., Pawlowitzki I.H., Rünther K., Ropers H.-H., Cremers F.P.M.: Molecular Basis of Choroideremia (CHM): Mutations Involving the Rab Escort Protein-1 (REP-1) Gene. Hum Mutat 1997; 9: 110-117. Levelezési cím: Dr. Vámos Rita Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika (Mária utca) 1085 Budapest, Mária u. 39. E-mail: vamos@szem2.sote.hu X-KROMOSZÓMÁHOZ KÖTÖTT, GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ, NYCTALOPIÁVAL JÁRÓ RETINADISZTRÓFIÁK...

Next

/
Thumbnails
Contents