Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 2. szám
147. évfolyam (2010) 75 Hasonlóan erős összefüggést találtunk a horizontális síkban mért csarnokzug szöge (АСА) és a refrakció között (r=— 0,599, p<0,001). Az АСА átlagosan 35,9± ll,9°-nak bizonyult, nagyobb myopia esetén ennél tágabbnak, hypermetrop korrekció esetén szőkébbnek találtuk a csarnokzugot. A horizontális síkban mért csarnokátmérő (ACW) átlagos értékét 11,99±0,512 mm-nek találtuk, amely nem korrelált a refrakció mértékével (p=0,299). Eredményeink összefoglalva az 1. táblázatban találhatók. Megbeszélés Vizsgálatunk során igen széles, közel 30 D tartományban vizsgáltuk a hazai ametrop populáció szaruhártyájának és elülső csarnokának paramétereit. Eredményeinkből kiderül, hogy szoros összefüggés mutatható ki a szférikus ekvivalensben meghatározott refrakciós érték és az elülső szegmentum bizonyos paraméterei között. Igen magas szignifikanciaszint mellett találtunk korrelációt a fénytörési hiba és a keratometriás értékek, a csarnokmélység és a csarnokzug szöge között. Megállapítható, hogy minél nagyobb fokban rövidlátó egy szem, annál nagyobb a szaruhártya törőereje, annál mélyebb a csarnoka és annál nyitottabb a csarnokzuga. Valamint fordítva, a magasabb hypermetrop korrekcióhoz kisebb keratometriás értékek, sekélyebb csarnok és zártabb zug járul. Erős szignifikancia mellett a korrelációs koeficiensek nem kifejezetten magas értéke azonban azt mutatja, hogy a refrakció mértéke csak kismértékben befolyásolja a fenti paramétereket. Nem sikerült szignifikáns korrelációt kimutatni a szférikus ekvivalens és centrális szaruhártya-vastagság között, igaz a vékonyabb (500 rím alatti) CCT-értékeket kivétel nélkül a myopiás szemeken mértük. Ugyancsak nem találtunk összefüggést a fénytörési hiba és a szaruhártya excentricitása, valamint a csarnokzug átmérője között. Eredményeink megegyeznek az irodalomban talált adatokkal, melyek az elülső szegment paramétereit elemezték részben a refrakció, részben egyéb tényezőkkel összefüggésben. Touzeau és mtsai Orbscan készülékkel vizsgálták francia populáción a refrakció és a szem biometriája közötti összefüggéseket.15 Eredményeik hasonlóak az általunk mértekhez. Korrelációt találtak a fénytörési hiba és a csarnokmélység, az iridocornealis szög és a bulbushossz között, valamint szignifikánsan vékonyabb CCT-értékeket mértek a -6,0 D alatti páciensekben az emmetrop csoporthoz viszonyítva. Olsen és munkacsoportja összefüggést írt le a fénytörési hiba és a szaruhártya törőereje, a lencse törőereje, valamint a szemgolyó hossza között.11 A kapott értékek negatív korrelációban voltak a dioptria mértékével. Több publikáció foglalkozik a centrális szaruhártya-vastagságot befolyásoló faktorokkal. Összefüggést találtak a CCT és az intraocularis nyomás, a szaruhártya görbülete, az etnikum, illetve a papillaátmérő között. Egyéb tényezőkben azonban ellentmondásos eredmények születtek. A tanulmányok többsége nem talált összefüggést a CCT 1. táblázat. A vizsgált szemek mért paramétereinek átlaga a szórással, valamint ezen értékek korrelációja a refrakcióval. Csillaggal jelölve a szignifikáns összefüggések láthatók Avg SD(±) r r2 P AvgK (D) 44,64 1,43-0,554 0,307 0,0007' Kf/K, (D) 44,04 1,46-0,537 0,289 0,0015' кук2 (D) 45,45 1,47-0,49 0,24 0,0044' CEI 0,527 0,10-0,297 0,088 0,0879 CCT (gm) 535,42 30,42 0,149 0,022 0,2078 ACD (mm) 3,015 0,403-0,494 0,245 <0,00001’ АСА (°) 35,90 11,95-0,599 0,359 <0,00001’ ACW (mm) 11,99 0,51 0,117 0,014 0,2997 és a refrakció, illetve az életkor között, igaz, ellenpéldák is akadnak. Emellett egyesek a nők, mások a férfiak CCT-értékét találták nagyobbnak.1112,13'16 Két nagyobb - több mint 1000 fős - tanulmány foglalkozott az elülső csarnok mélységét befolyásoló tényezőkkel.8,16 Ezen publikációkban szignifikáns összefüggést írtak le a sekély csarnok és a kor, a női nem, a hypermetrop refrakciós hiba, alacsony testmagasság, maghomály, krónikus zárt zugú glaucoma és a centrális szaruhártya-vastagság között. Egy másik vizsgálat korrelációt talált ezek mellett még a bulbushosszal és a szaruhártya-átmérővel, nem talált viszont összefüggést a centrális szaruhártya-vastagsággal.9 Atchison és munkatársai emmetrop szemeken vizsgálta a szem karakterisztikájának változását a kor előrehaladtával.1 Vizsgálatuk szerint évenként az elülső csarnok 0,011 mm-rel sekélyedik, a lencse centrális vastagsága 0,024 mm-rel vastagszik, a szemgolyó 0,11 mm-rel hosszabbodik. A szaruhártya aszfericitása egyes tanulmányok szerint összefüggést mutat az ametropia mértékével. Nevezetesen, hogy nagyobb myopia esetén a szaruhártya oblát alakot ölt, azaz a periféria felé kevésbé laposodik el, míg a hypermetrop szemek corneája prolátabb alakot vesz fel, erről azonban ellentmondásos eredmények jelennek meg az irodalomban.6,7,10 Magyar kutatócsoport az ametropiák eredetét vizsgálta a bulbushossz, illetve a keratometriás értékek alapján. Tanulmányukban meghatározták, hogy az egyes dioptria-csoportokban mennyiben tekinthető a refrakciós hiba tisztán tengely-, ill. törési eredetűnek és mennyiben vegyes típusnak.3,4 Ugyancsak ez a kutatócsoport vizsgálta az elülső szegmentum morfometriai változásait eltérő típusú glaucomákban és különböző kezelések hatására.5 Saját vizsgálatunkat összefoglalva a következő eredményekre jutottunk. Negatív korrelációt találtunk a szférikus ekvivalensben meghatározott refrakció, valamint a szaruhártya törőereje, az elülső csarnok mélysége és a csarnokzug szöge között. Összességében megállapítható, hogy a szem elülső szegmentumának biometriáját a refrakción kívül számos tényező befolyásolhatja. Egyes összefüggések bizonyítottnak tekinthetők, mások viszont még további vizsgálatokat igényelnek. A SZEM ELÜLSŐ SZEGMENTUMÁNAK BIOMETRIÁJA A REFRAKCIÓ FÜGGVÉNYÉBEN
