Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-05-01 / 1. szám
147. évfolyam (2010) 19 szignifikáns emelkedését a középső és hátsó stromában, CD163-pozitív sej'tek számának szignifikáns emelkedését a hátsó stromában igazoltuk normál corneákhoz képest. CD79a-pozitív sejtek száma nemcsak a teljes stromára vonatkozóan, hanem a stroma egyes részeinek tekintetében sem volt a kontrollokhoz képest emelkedett. Korrelációs analízisünk eredményeként a stroma elülső és középső harmadában a CD3-, CD8- és CD163-pozitív, az elülső és hátsó harmadában a CD79a-pozitív sejtek száma között lehetett összefüggést igazolni. E mellett összefüggés találtunk a CD3-pozitív elülső és CD8-pozitív középső stromális és CD163-pozitív elülső stromális, a CD3- és CD8-pozitív hátsó stromális, valamint a CDllc-pozitív elülső és CD163-pozitív középső stromális sejtek száma között. Az endothelsejtek vizsgálatára egy esetben nyílt lehetőségünk, az endothelsejtek jellemzően igen kis számának, illetve hiányának köszönhetően. Ebben az egy esetben az endothelium közelében néhány CD3- és CD8-pozitív sejt jelenlétét tudtuk kimutatni (5. ábra). A kontroll corneák endotheliumánál egyetlen esetben sem lehetett CD-marker-pozitivitást igazolni. Megbeszélés A cornealis allograftrejekció immunológiai alapjainak leírására mintegy ötven évvel ezelőtt került sor, állakísérletek alapján. Tisztázott, hogy a cornealis allograftrejekció T-sejt-dependens, elsősorban a CD4+ T-sejtek kapnak benne kulcsszerepet, valamint hogy intakt antigénprezentáló sejtkészlet szükséges a működéséhez. Ennek ellenére a rejekció folyamán zajló sejtes és molekuláris folyamatok jelentős hányada mind a mai napig nem ismert. A számos megválaszolatlan kérdés oka elsősorban az emlős immunrendszer rendkívüli változatossága.13 Munkánkban a kilökődési reakciót mutató corneák epitheliumában és stromájában jelen lévő gyulladásos beszűrődés CD3+ T-sejteket, CD8+ citotoxikus T-sejteket, valamint a hivatásos antigénprezentáló sejtekként funkcionáló macrophagokat és dendriticus sejteket tartalmazott. Csak kisszámú B-lymphocytát tudtunk azonosítani a rejekciós mintákban, ami alátámaszthatja, hogy az allografttal szembeni adaptív immunválaszt főleg a T-sejtek hozták létre. A jelen munkánkban humán rejekciós mintákon történt megfigyeléseink egybehangzóak a korábbi humán mintákon és patkányokon végzett tanulmányokban tapasztaltakkal, miszerint a В-sejtek kivételével a CD3-, CD4-, CD8-pozitív sejtek, macrophagok és a dendriticus sejtek részt vesznek a cornea gyulladásos kilökődési reakciójában.12,18,19 Ezzel ellentmondóan egyes szerzők leírták, hogy a CD8+ citotoxikus T-lymphocyták (CTL) nem játszanak szerepet a cornealis allograftrejekcióban,8,9,17 de nagy rizikójú erezett recipiensek esetében megfigyelték a CTL-ek aktiválódását.9 Az általunk vizsgált valamennyi eset nagy rizikójú volt, ami magyarázhatja a CD8+ citotoxikus T-lymphocyták jelenlétét anyagunkban. Elgyanakkor néhány szaruhártya esetében a CD8+ T-sejtek jelenléte a recipiensben korábban zajló herpes 5. ábra. Graftrejekció esetén CD8+ sejtek jelenlétét figyeltük meg az endothelium közelében. Eredeti nagyítás: 40 X. (10-es számú beteg) simplex keratitisszel is magyarázható, hiszen a CD8+ T-sejtek igazoltan regulátor és védő szerepet töltenek be a herpes simplex okozta keratitis esetén zajló immunopatológiai válaszreakcióban.15 Mivel korrelációs analízissel a CD3- (T-sejtek) és CD8-pozitív (citotoxikus T-sejtek) sejtek száma között összefüggést igazoltunk, feltételezhetően a CD8-sejtszám emelkedésében a cornea perifériájának vaszkularizáltsága a meghatározó, szemben a CD8-pozitív sejtek herpes simplex-keratitis hatására emelkedő számával. A rejekciós corneák stromájában az egységnyi területre eső pozitív sejtek átlagos száma a macrophagok és a dendriticus sejtek esetén mutatta a legnagyobb értéket. Ugyanakkor cornealis graftrejekcióban feltételezhetően elsősorban a dendriticus sejtek felelősek a T-sejtek aktivációjáért, mivel antigénprezentáló sejtekként a macrophagoknál mintegy százszor nagyobb hatást gyakorolnak a T-sejtekre. Ezen eredményünk szintén egybehangzó a Kujfová és munkatársai által megfigyeltekkel.10 Az antigénprezentáló sejtek (CDI lc+) és a T-sejtek (CD3+) száma között kimutatott korreláció utalhat az antigénprezentáló sejtek T-sejteket aktiváló hatására. A centrális stroma 3 rétegét vizsgálva a macrophagok és a dendriticus sejtek számának fokozatos csökkenését, míg a CD3+ T-sejtek és a citotoxikus T-sejtek számának növekedését tapasztaltuk a stroma elülső harmadától a hátsó harmad felé haladva. A CDllc-l- dendriticus sejtek és macrophagok számának a hátsó harmad irányában való csökkenése megegyezett egy korábbi tanulmányban leírtakkal.7 A CD79a+ В-sejtek számában, melyek mennyisége a kontrollokhoz képest nem emelkedett meg jelentősen graftrejekcióban, nem volt számottevő változás az egyes rétegekben. Rejekciót mutató corneákban a recipiensek erezettségének köszönhetően a stroma perifériás részén tapasztaltuk a CD-markerek legnagyobb mértékű pozitivitását, mely meghaladta a centrális stroma elülső, középső és hátsó harmadában tapasztalt értékeket. Retrospektív, heterogén betegcsoportot (lásd 1. táblázat) vizsgáló tanulmányunkban a keratoplasztikát megelőző terápia, a rejekciós idő, az első szaruhártya-átültetés oka és a gyulladásos sejtek száma és elhelyezkedése között nem tudtunk összefüggést megállapítani. Gyulladásos sejtek tipizálása graftrejekciót mutató corneákban
