Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-12-01 / 3-4. szám
160 Szemészet hatásfokú, mint önmagában a nehéz szilikonolaj feltöltés.6 Utóbbi esetében a műtéti idő azonban rövidebb, és kevésbé megterhelő a beteg számára, hiszen nem kombinált műtétről van szó. Az Oxane HD nehézolaj implantálására az összes jelenleg alkalmazott technika alkalmasnak bizonyult, így 20 G-s technikával és a transconjunctivalis 23 G-s technikákkal egyaránt feltölthető volt az üvegtesti tér. A kisebb nyílás az olajfeltöltés idejét megnyújtja, de ez a műtét egészére nézve nem tekinthető jelentősnek. Technikailag a nehézolaj-feltöltés nem tér el a hagyományos szilikonolajtól, amennyiben levegőre vagy dekáimra végezzük a feltöltést. Folyadék-nehézolaj csere esetén egyszerűbb a folyamat a standard szilikonolajhoz képest, hiszen felfelé kiszorítja a folyadékot a víznél nagyobb fajsúlyú szilikonolaj. Jelentős eltérés a lebocsátásban mutatkozik meg, hiszen a passzív lebocsátás nem jön szóba a víznél nagyobb fajsúly miatt. Aktív szívásra van szükség, amely során nehézséget okozhat pl. az, hogy a szilikonolaj leszívására használt kanül rövid, tehát az olaj részleges eltávolítása után a bennmaradó nehézolaj a hátsó pólusra süllyed, és odáig nem ér el a kanül. A nehézolaj leszívásakor tapasztalható az ún. „sticky silicon oil” jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a retinához igen erősen tapadó nehézolajcsepp eltávolításakor nagy a retinasérülés kockázata. A jelenleg is folyó, multicentrikus klinikai vizsgálat, az ún. „HSO-study”, teljes nevén „European Multicentre Randomised Controlled Clinical Trial Heavy Silicone Oil versus Standard Silicone Oil as long Term Vitreous Tamponade” (www.hso-study.rwth-aachen.de) eredményei várhatóan nagyban pontosítják majd a nehézolaj szerepének megítélését. A nehézolaj-lebocsátás időpontját az implantáció után 3 hónappal ajánlja a legtöbb forrás.25 Ettől anyagunkban eltértünk, azon esetekben, amikor lebocsátásra került sor, közel öt hónappal a beültetést követően végeztük a lebocsátást. Ez magyarázható a kezdeti tapasztalatokkal, illetve a komplikált esetek nagy számával. Bartz-Schmidt összegzése szerint a retinaleválás sebészetében az első műtét során van legnagyobb jelentősége a helyes technika és endotamponád megválasztásának, hiszen a későbbiekben már a PVR szerepe megnő.3 A PVR az endotamponád mellett maradó üvegtesti folyadékban felgyülemlő növekedési faktorok (pl. VEGF) következménye. Gáz, illetve standard szilikonolaj esetében a folyadék és a PVR az alsó retinafélre lokalizálódik. Ezzel szemben nehézolaj esetében gyakrabban fordul elő posztoperatív PVR a felső retinafélben, jóllehet a gravitáció a leülepedést ebben az esetben gátolja. Emulzifikáció. A szilikonolaj emulzfikációját befolyásoló tényezők pontosan nem ismertek. A jelenleg használt nehéz szilikonolajok (Oxane HD és Densiron) nagy viszkozitásúak, ami az emulzifikáció szempontjából kedvező. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy két elem keverékéről van szó, így előfordulhat, hogy a nehézolaj szétválik alkotóelemeire, perfluorokarbonra és „könnyű” szilikonolajra.4 A tanulmányban kizárólag az Oxane HD® nehézolajjal szereztünk tapasztalatokat, a kereskedelmi forgalomba később került Densiron 68® a jelen tanulmányban nem került felhasználásra. A Densiron 68 az Oxane HD-val párhuzamosan fejlesztett, de a későbbi megjelenés miatt annak korlátáit bizonyos mértékben kiküszöbölő endotamponád. Fajsúlya nagyobb, f,06, ami azt eredményezi, hogy az alsó retinafélre nagyobb nyomást gyakorol, továbbá a szilikongömb szélesebben „elterül” a szemfenéken.14 Viszkozitása is kissé eltér (1400 mPas) az Oxane HD paramétereitől. Romano21 és StapplerZh a közelmúltban közölt eredményeket a Densiron 68 nehéz szilikonolajjal kapcsolatosan, amelyek jelentős különbségeket nem mutatnak a két olajtípus között. Összességében a nehéz szilikonolaj használata a retinaleválás sebészetében várhatóan egyre nagyobb teret nyer annak köszönhetően, hogy jó hatásfokú endotamponádnak bizonyult még kezdeti tapasztalatok során is. Eltávolítása 3 hónappal a beültetést követően javasolt. A nehézolaj megjelenése amellett, hogy megkönnyíti a vitreoretinalis beavatkozásokat bizonyos esetekben, ugyanakkor újabb műtéti technikaként a műtéti tervezést tovább színesíti, és ezáltal meg is nehezíti. Az indikáció pontos kialakításához szükséges nemzetközi tanulmányok folyamatban vannak. Irodalom 1. Auriol S., Pagot-Mathis V, Mahieu L.: Efficacy and safety of heavy silicone oil Densiron 68® in the treatment of complicated retinal detachment with large inferior retinectomy. Graefe's Arch Clin Exp Ophthalmol 2008; 246: 1383-1389. 2. Armaly M.F.: Ocular tolerance to silicones. I. Replacement of aqueous and vitreous by silicone fluids. Arch Ophthalmol 1962; 68: 390-395. 3. Azen S.P., Scott I.U., Flynn H.W. Jr, Lai M.Y., Topping T.M., Benati L., Trask D.K., Rogus L.A.: Silicone oil in the repair of complex retinal detachments. A prospective observational multicenter study. Ophthalmology 1998; 105: 1587-1597. 4. Bartz-Schmidt U., Szurman P, Wong D., Kirchhof В.: Neue Entwicklungen in der chirurgischen Therapie der rhegmatogenen Ablatio retinae. Ophthalmologe 2008; 105: 27-36. 5. Bereczki A.: A vitrectomia szerepe a retinopathia diabetica kezelésében. LAM 2001; 11: 108-111. 6. Boscia F, Furino C., Recchimurzo /V, Besozzi G., Sborgia G., Sborgia C.: Oxane HD vs silicone oil and scleral buckle in retinal detachment with proliferative vitreoretinopathy and inferior retinal breaks. Graefe's Arch Clin Exp Ophthalmol 2008; 246: 943-948. 7. Cibis P.A., Becker В., Okun E., Canaan S.: The use of liquid silicone in retinal detachment surgery. Arch Ophthalmol 1962; 68: 590- 599. 8. Gabel VP., Kampik A., Gabel C, Spiegel D.: Silicone oil with high specific gravity for intraocular use. Br J Ophthalmol 1987; 71: 262- 267. 9. Gremillion C.M. Jr, Peyman G.A., Liu K.R., Naguib K.S.: Fluorosilicone oil in the treatment of retinal detachment. Br J Ophthalmol 1990; 74: 643-646. 10. Hatvani /., Ady E.: Az üvegtest pótlása szilikonolajjal. (Az olaj fiziko-kémiai tulajdonságai és műtét utáni viselkedése.) In: Újabb eredmények a szemészetben. 1988/1, Országos Szemészeti Intézet, Budapest, 1988; 48-84. Resch Miklós
