Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-05-01 / 1. szám
10 Szemészet A nyert minták rutin szövettani feldolgozása után készült metszeteken hematoxilin-eozin (HE) és perjódsav-Schiff (PÁS) festést alkalmaztunk. Eredmények A primer műtétek során a recipiens corneáról levont Descemet-hártya Fuchs-féle endothelialis dystrophia és pseudophakiás bullózus keratopathia klinikai képét mutató 1-1 szemből származott. A hisztológiai vizsgálat mindkét esetben teljes vastagságú Descemet-hártyát mutatott, a stromalis felszínen stroma-maradvány nyo-1. ábra. Fuchs-féle endothelialis dystrophia klinikai jeleit mutató szem corneájáról DSAEK során leválasztott Descemet-hártya metszetei (PAS-festés, lOx-es objektív, inzert 20x-os objektív). A Descemet-hártya stomalis felszíne stromamaradványoktól mentes, a hátsó felszínén a dystrophiára jellemző „guttá ”-knak megfelelő kitüremkedések látszanak 2 2. ábra. Ismételt DSAEK során leválasztott és eltávolított hátsó lamelláris transzplantátum metszetei. (A: PAS-festés, 10x-es objektív, B: HE-festés, lOx-es objektív). A stroma oedemás, a keratocyták megkevesbedtek, a Descemet-hártya megtartott, endotheliumsejtek csak elvétve mutatkoznak. A transzplantátum stromalis felszíne sejt- és hegmentes mai nem látszottak. A Fuchs-dystrophiás szemből kivont Descemet-hártya hátsó felszínén noduláris kitüremkedések mutatkoztak. A Descemet-hártyák hátsó felszínén csak elvétve láttunk endotheliumsejteket (1. ábra). Ismételt DSAEK során az előző műtét alkalmával beültetett hátsó lamelláris transzplantátumot primer, valamint egy évvel az első műtét után bekövetkezett szekunder transzplantátum-elégtelenség klinikai jeleit mutató szemekből nyertük (1-1 eset). Réslámpás vizsgálat egy szemen se mutatott gyulladásos vagy/és rejekciós jeleket a két műtét közötti időszakban, mely az első esetben három, az utóbbinál tizennyolc hónap volt. Az eltávolított transzplantátumokat a hisztopatológiai vizsgálat mindenütt lamellárisnak mutatta, stromájuk kissé oedemás volt, a keratocyták megfogyatkoztak. A Descemet-hártya megtartott volt, az endotheliumsejtek szinte teljesen hiányoztak. Gyulladásos sejtek nem látszottak. A transzplantátum stromalis felszínén se fibrocelluláris szövetnek, se epitheliumbenövésnek nem volt nyoma. Az egyik transzplantátum szélén, csak a szélre korlátozottan. heg mutatkozott (2. ábra). DSAEK után perforáló keratoplasztikát primer transzplantátum-elégtelenség miatt végeztünk, a kétféle műtét 6 hónap elteltével követte egymást (2 eset). A perforáló keratoplasztika során egy blokkban sikerült kiemelni a recipiens cornea-hátsó lamelláris transzplantátum komplexet, a szövettani feldolgozás során az egyik esetben a két réteg szétvált. Abban az anyagban, amelyből a kiemelt blokk rétegeinek együttmaradásával lehetett metszeteket készíteni, a recipiens és a transzplantátum közötti határfelszín pontos identifikálását a recipiens cornea perifériás részén megmaradt Descemet-hártya segítette (3. ábra). A hisztopatológiai vizsgálat a recipiens és a hátsó lamelláris transzplantátum stromájának 3. ábra. DSAEK-et követő perforáló keratoplasztika során egy blokkban kiemelt recipiens comea-transzplantátum komplexum (PAS-festés, 10x-es objektív). A recipiens és a transzplantátum közti határfelszínt a recipiens periférián megmaradt Descemet-hártyája jelzi, attól centrálisán pedig annak folytatásába esik. A köztes felszín hegmentes, a környezetében lévő kollagénrostok lefutása nem tér el a recipiensben egyebütt észleltekétől Kerényi Agnes
