Szemészet, 2009 (146. évfolyam, 1-4. szám)

2009-06-01 / 2. szám

Szemészet 146. évfolyam (2009) 53 A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Németh János egyetemi tanár)' és az Országos Onkológiai Intézet2 közleménye Orbitalis myositis és Crohn-betegség Szigeti Andrea,1 Hargitai János,1 Korányi Katalin,2 Szamosi Anna1 Célkitűzés: Crohn-betegségben az ocularis manifesztációk incidenciája 4-10% közötti, leggyakrabban episcleritis, scleritis vagy uveitis jelentkezik, az orbitalis myositis rendkívül ritka, csupán néhány esetleírás található a nemzetközi irodalomban. Célkitűzésünk volt betegünk kapcsán áttekinteni a Crohn-betegség szemészeti vonatkozásait és az orbi­talis myositis kórképét. Esetismertetés: A 40 éves nőbeteg elmondása szerint ambulanciánkon való jelentkezését 2 hónappal megelőzően jobb szemhéja hirtelen beduzzadt, a jobb szem mozgatásakor fájdalmat érzett, minden tekintési irányban kettős látása jelentkezett. Később bal szemén is hasonló gyulladásos panaszok alakultak ki. Anamnézisében 19 éve diagnosztizált Crohn-betegség szerepelt. A jobb bulbus addukcióban nem mozdult a középvonalon túlra, abdukcióban is elmaradt, a fel- és lefelé tekintés kivitelezhető volt. A bal szemen nagyfokú mozgáskorlátozottságot tapasztaltunk minden tekintési irányban, csupán a lefelé nézés volt minimális fokban megtartott. Az orbita CT-vizsgálata valamennyi egyenes szem­izom megvastagodását írta le, mely érintette az izmok inas részét is. A kórképet kétoldali (jobb szemen szubakut, bal oldalt akut) myositisnek véleményeztük. Általános nagy dózisú szteroidterápiát kezdtünk, 48 órán belül a beteg gyulla­dásos tünetei jelentősen csökkentek, a szemmozgások javultak. Kulcsszavak: gyulladásos bélbetegség, Crohn-betegség, orbitalis myositis Szigeti A, Hargitai J, Korányi K, Szamosi A: Orbital myositis and Crohn’s disease Aim: The incidence of ocular manifestations in Crohn’s disease is 4-10%; episcleritis, scleritis and uveitis are com­mon, but orbital myositis is rarely seen, with few case reports in the literature. We review the ophthalmological aspects of Crohn’s disease and orbital myositis. Case report: A 40-year-old woman with a 19-year history of Crohn ’s disease was referred to our institute, with swell­ing around her right eye and painful ocular movement. Diplopia was present in all gaze directions. Her complaints had begun in her right eye 2 months before her admission, and similar symptoms had then occurred in her left eye. The adduction and abduction were reduced, but elevation and depression were effective in the right eye. All actions of the extraocular muscles were reduced in the left eye, and there was only a slight depression function. CT scans revealed dif­fuse enlargement of all the extraocular muscles with tendon involvement. Bilateral orbital myositis was diagnosed (in the right eye: subacute; in the left eye: acute stage). Within the first 48 hours of high-dose steroid treatment, the patient’s complaints decreased dramatically and the muscle function was in part restored. Key words: inflammatory bowel disease, Crohn ’s disease, orbital myositis Az orbitalis myositist először 1903-ban Gleason írta le a szemgödör gyulladásos folyamatainak egyik speciális for­májaként, melyben egy vagy több extraocularis szemizom gyulladásos infiltrációja alakul ki.12 Általában egyoldali, bár az esetek körülbelül 25%-ában mindkét szemen jelent­kezik.37 A betegség sokszor a harmadik és negyedik évtized között jelenik meg,24 előfordulása nőknél gyakoribb.29 A kórképet az etiológia alapján feloszthatjuk infekció­­zus és idiopathiás típusra.37 Az első csoportba sorolhatók a különböző kórokozók által kiváltott szemizomgyulladá­sok, úgy mint tuberculosisban,'7 Trypanosoma cruzi-fer­tőzésben,7 cysticercosisban (Taenia solium)33 trichinosis­­ban (Trichinella spiralis)? aspergillosisban,15 Lyme-kór­­ban (Borrelia burgdorferi),6 herpes zosterben,2 paranasalis sinusitisben, és a felső légúti fertőzést8 követően leírt szemizomgyulladások. Az idiopathiás orbitalis myositis a nem specifikus szem­gödörgyulladások (pseudotumor orbitae) közé tartozik, melyben sem lokális tumort, sem infekciót nem lehet iga­zolni. Idesorolhatók az óriássejtes arteritisben,32 Wege­­ner-granulomatosisban,26 szisztémás lupus erythemato­­sisban,30 sarcoidosisban,25 psoriasisban,1 Kawasaki-szind­rómában21 és Churg-Strauss-szindrómában,3 dermato-/ polymyositisben,18 valamint rheumatoid arthritisben24 leírt külső szemizomgyulladások. Gyulladásos bélbeteg­ségben, Crohn-betegségben az orbitalis myositis rend­kívül ritka, a nemzetközi irodalomban csupán egy-egy esetleíró közleményt találhatunk.20,23,27,31’39 Célkitűzésünk volt betegünk kapcsán áttekinteni a Crohn-betegség sze­mészeti vonatkozásait, valamint az orbitalis myositis kór­képet. Esetismertetés A negyvenéves nőbeteget klinikánkra belgyógyásza küldte. A beteg elmondása szerint 2 hónappal korábban jobb szemhéja hirtelen Szigeti Andrea: Orbitalis myositis és Crohn-betegség

Next

/
Thumbnails
Contents