Szemészet, 2008 (145. évfolyam, 1-4. szám)
2008-05-01 / 1. szám
32 Szemészet 1. ábra. Nägel Emil a könyvét a címoldalon „Az elcsonkult harczosok számára alapított B. Haynau gyámintézet javára ” ajánlja te” című könyvében csaknem két oldalon foglalja össze a könyv tartalmát.1 A fentebb ismertetett ajánlást nem említi. A jelen közleménynek nem célja a könyv tartalmának részletes elemzése, ez egy esetleges következő munka témája lehetne. Most csak néhány részletet idézek fel belőle. Az „Előszó”-ban a szerző a következőket írja: „Az emberi nemet sújtó nyavalyák nagyobb részét - és e tekintetben első rangban állnak a szemnyavalyák - életrendbeli (diaeticai) úton elkerülni gyakrabban lehet, mintsem a már kifejlődötteket gyógyítóképpen leküzdeni; miért is első kötelességének ismeri az emberszerető orvos, felebarátit bajtól megóvni, másodikénak csak, az abban sínlődőket sikeresen gyógyítani ...” Ezzel Nagel tanújelét adja profilaktikus szemléletének, ami őt a könyv megírására inspirálta. A „Bevezetés” a szem szerkezetéről szól. A tartalom három szakaszban kerül ismertetésre, amelyek „czikk”-ekre oszlanak. I. Szakasz. „Rendszabályok mellyekhez általában ragaszkodnunk kell, a szemnek épségben megtartása végett.” II. Szakasz. „Azon különös ügyeletről, melly a külömböző korszak szerint a szemre fordítandó.” III. Szakasz. „Szabályok a szemnek sérelmes viszonyai körül.” A könyv függelékkel zárul, amelyben a szemüvegek használatára vonatkozó rendszabályokról és a „műleges” szem alkalmazásáról van szó. 2. ábra. A könyvben olvasható személyre szóló ajánlás Nagel a kolozsvári orvos-sebészeti tanintézet tanszékvezetőjeként 16 évig tevékenykedett. Elsősorban a traumatológia és ortopédia területén szerzett országos hírnevet. Közleményei jelentek meg az Orvosi Hetilapban és a Zeitschrift für Natur- und Heilkundéban. Azonban hiába volt szakmailag elismert, korának magyar orvostársadalma soha nem fogadta be. Nem bocsátották meg neki a szabadságharc alatti és utáni politikai állásfoglalását és viselkedését. Ebben a kiegyezés sem hozott változást. Ezután Bécsben, Győrben és Pesten élt. 1874-ben az alvásról, 1876-ban a tengeri betegségről jelenik meg könyve. 1892-ben Pesten éri a halál. A Kerepesi temető 34/2-es parcellájában nyugszik. Sírfelirata szerint „A tudománynak és népművészeteknek érdemdús bajnoka”. Ellentmondásos életpályájának megítélése az olvasóra van bízva. Irodalom 1. Bartók I.: A magyar szemészet története. Akadémiai Kiadó, Budapest 1954; 99-101. 2. Beer G. /.. Pflege gesunder und geschwaechter Augen. Weidmann, Wien-Leipzig 1800 3. Beér Gy. /.: Gondviselés az egésséges és gyenge szemekre. Bétsben, 1805. 4. Bugyi B.: Sebésztörténetünk vitatható személyisége: Nágel Emil, kolozsvári sebész-tanár. Orvosi Hetilap 1977; 2168. 5. Nagel E.: Népszerű értekezés a szem’ gondviseletéről. Magyar Kir. Egyetemi Nyomda, Budán, 1850 6. Pataki ].: A kolozsvári orvos-sebészeti tanintézet tanári kara. Orvosi Szemle 1930; 3: 5. Levelezési cím: Dr. Pintér László 3200 Gyöngyös, Mátrai út 3. fszt. 2. E-mail: plaszlodr@t-online.hu
