Szemészet, 2008 (145. évfolyam, 1-4. szám)

2008-05-01 / 1. szám

145. évfolyam (2008) 19 Megbeszélés Korábbi tanulmányok bizonyították, hogy az aszferikus lencsék szignifikánsan csökkentik a negyedrendű optikai aberrációhoz sorolható szférikus aberrációt, és javítják a kontrasztérzékenységet.4'I1>12'14 A különbséget főleg a mezopikus és a káprázással együtt vizsgált mezopikus körülmények között találták jelentősnek. A különbséget nem minden tanulmány igazolta.14’16 Az aszferikus műlencsék funkcionális teljesítményeit összehasonlító tanulmányok eredményei nem egyértelmű­ek. A svéd multicentrikus tanulmányban a maradék teljes ocularis magasabb rendű aberráció a Tecnis Z9000 műlen­csénél alacsonyabb volt, mint a az Akreos Adapt AO-nál, de a kontrasztérzékenységben nem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget.10 Újabb, aszferikus műlencse be­ültetéseket szimuláló vizsgálatokban a legoptimálisabb funkcionális teljesítményt a maradék SA-t átlagban 0 p,-ra korrigáló Tecnis Z9000 műlencse biztosította.23 A pseudophakiás szem kontrasztérzékenységét számos tényező befolyásolja: a refrakciós hiba, a magas astig­­mia, a magasabb rendű aberrációk, a beültetett műlencse optikájának kiképzése, a pupilla tágassága, a műlencse centráltsága és dőlése, a mélységélesség, a mezopikus kö­rülmények közötti káprázás jelensége, az előrehaladott kor, a multifokalitás.18 Az optika geometriáját tekintve, a beültetett műlencse elülső és hátsó felszínének görbülete közötti megoszlás van jelentős hatással az indukált aberrációra és a kontrasztér­zékenységre. Normál corneát feltételezve a plano-konvex műlencsék indukálják a legtöbb SA-t, ezt követik az ekvi­­konvex, majd a konvex-plano görbületű műlencsék.24 Az optika kiképzésén túl a műlencse alapanyagának és refrakciós indexének is jelentős szerepe van az indukált aberrációk mennyiségében. Minden anyagnak megvan a saját refrakciós indexe és a görbülete az adott törőerőre. Mindkét tényezőnek hatása van az indukált SA-ra. Minél magasabb a refrakciós index, annál laposabb a görbület. Várható tehát, hogy a magasabb refrakciós indexű mű­lencsék nagyobb mennyiségű SA-t indukálnak.13 A szférikus aberráció általában a vastag lencsékre jel­lemző. Ha a beültetett műlencse dioptriája magasabb, nő az indukált SA. Ha alacsonyabb pozitív törőerőt képvisel a műlencse, csökken az indukált SA, bár ezek némelyiké­nek lapos a felszíne. Az alacsony negatív dioptriájú IOL-k esetében negatív az indukált szférikus aberráció.20 A szűk pupilla utánozhatja a cornea vagy a műlencse széli részein áthaladó fénysugarak túlzott fénytörését, és rontja a kontrasztérzékenységet. A kontraszttesztek szenzitivitásának növelése érdekében némely szerzők mezopikus körülmények között pupillatágító cseppet adott. Pandita és munkacsoportja 4 és 6 mm-es centrális nyílású fekete lágy kontaktlencsét alkalmazott, hogy a pupillaátmérő nagyságát standard módon rögzítse.22 Az aszferikus lencse centráltsága és dőlése jelentősen befolyásolja a műlencse funkcionális teljesítményét. Hol­­laday és mtsai a Tecnis Z9000 műlencse beültetése után csak akkor észlelték a kontrasztérzékenység javulását, ha az IOL csak kevesebb, mint 0,5 mm-rel decentrálódott, és dőlési szöge 7 foknál kisebb volt.9 A műlencse dőlése és decentráltsága a cornea trefoil aberrációját befolyásolja elsősorban. Az optikák aszfe­rikus kiképzése után a jelenlegi egyik legfőbb probléma szövődménymentes műtét után a harmadrendű comaa­­berráció, ezen belül elsősorban a trefoil aberráció növe­kedése. A comaaberráció az indukált astigmián kívül el­sősorban a PCL centráltságától és dőlési szögétől függ.8 Nio és mtsai pseudophakiás és phakiás betegek látás­­élességét, a kontrasztérzékenységet és a mélység éles­séget vizsgálva kimutatta, hogy az aszferikus műlencsék javítják a kontrasztszenzitivitást, ugyanakkor rontják a mélységélességet.17 Újabb adaptív optikai szimulátorral végzett vizsgálatok ezt nem igazolják.23 Franchini 4 asz­ferikus lencse vizuális teljesítményének összehasonlítá­sánál azt a következtetést vonta le, hogy lehet találni olyan kompromisszumot, amelynél a maradék szferokro­­matikus aberráció javítja a fókuszmélységet a képélesség csökkenése által, vagy a foveára eső fénymennyiség csök­kenésével. A Tecnis IOL biztosította a legjobb kompro­misszumot a mélységélesség tekintetében is.7 A kontrasztérzékenységet a mezopikus viszonyok kö­zötti káprázás jelensége jelentősen ronthatja. A pseu­dophakiás betegeknél a káprázás jelensége az éles vá­gott hátulsó optikai széllel, az elülső felszín megnyújtott domborulatával, és az optika-alapanyag magas refrakciós indexével javítható.56’8 Tanulmányunkban 5 aszferikus és 2 szférikus mono­­fokális műlencse beültetése utáni kontrasztérzékenységet hasonlítottuk össze. Az aszferikus és szférikus lencse­csoport között statisztikailag szignifikáns különbséget találtunk: szkotopikus fényviszonyok között 12 c/f pálci­kasűrűségnél, mezopikus körülmények között 3, 6, és 12 c/f, a káprázással kiegészített mezopikus körülmények között 3 és 6 c/f térfrekvencián. A legjobb korrigált távoli magas kontrasztú visus ha­sonlóan jó volt minden csoportban, annak ellenére, hogy a kontrasztérzékenységben szignifikáns különbségeket találtunk. Ez is azt bizonyítja, hogy a magas kontrasztú látásélesség önmagában nem eléggé szenzitív vizsgálat a látásminőség jellemzésére. A betegek funkcionális látá­sát a magas kontrasztú látásélesség és a kontrasztérzé­kenység együttes vizsgálatával jellemeztük. A vizsgálat hiányossága, hogy az alacsony kontrasztú látásélességet nem határoztuk meg. A legtöbb korábbi közleményhez hasonlóan az aszferi­kus lencsecsoportnál statisztikailag szignifikánsan maga­sabb kontrasztérzékenységet találtunk, mint a szférikus lencsecsoportnál. Az aszferikus lencsecsoportokon belül is észleltünk statisztikailag leírható különbségeket, de a konfiden­ciaintervallumok átfedése miatt ezek nem tekinthetők klinikailag jelentősnek. Az általunk vizsgált aszferikus lencsék mindegyike hajlítható hátsócsarnok-lencse volt, viszont nemcsak aszfericitásukban, hanem optikájuk geo­metriájában, az aszferikus felszín kiképzésében, alap­anyagukban és refrakciós indexükben is különböztek egymástól. Célravezetőbb lenne kiképzésükben azonos, csak aszfericitásukban különböző műlencsék vizsgála­ta. Ez azonban jelenleg csak optikai adaptív szimulációs vizsgálatokkal lenne megvalósítható. A FUNKCIONÁLIS LÁTÁSI TEUESÍTMÉNY KLINIKAI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ ASZFERIKUS...

Next

/
Thumbnails
Contents