Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-03-01 / 1. szám

48

щ

Szemészet

Ezeket az adatokat összegezve kijelenthető, hogy a vakság okaiban, az okok arányaiban a négy megye9 és Somogy adataiban lényeges eltérés nincs. (Kivétel a már említett cataracta.)

Bár nyilvántartott betegeink életkoráról csak csoportos (átlag) kimutatás van, illetve ismerjük évente a legfiatalabb, valamint a legidősebb beteg adatait. Az átlagos életkorok a vakok összességéről és az egyes diagnosztikai csoportokról hasonlókat állapítanak meg, mint az európai adatok többsége. A vakok többsége az idősebb korosztályokból kerül ki. Míg a vakok átlagos életkora (a segély megállapítása idején!) 63,6 év volt, viszonylag fiatalabbak a nagyfokban myopiások és a látóideg-sorvadásosok (54,8, illetve 59,9 év), míg korosabbak az időskori macula-degeneratio miatt megvakultak(75,3 év). Ezek az adatok is összhangban vannak a többi megye legutolsó adataival.

Korábbi adatokkal összehasonlítva is lehet érdekességeket észlelni. Kerek 1972-ben 577 vakról3 tudott Somogybán. (1972-ben volt a vakoknak az Egészségügyi Minisztérium által elrendelt felülvizsgálata az egész országban). 1975-ben 960 beteget írt kimutatásában.4

Heves megyében az azonos felülvizsgálat idején (1972- ben) a vakok száma minimálisan több volt ezernél.2 Somogy és Heves megye lakosságának száma gyakorlatilag azonosnak tekinthető. A két hasonló lélekszámú megye vakjainak számában lényeges különbség nincs. (Az adatok összehasonlításában nagyon óvatosnak kell lennünk. Az 1972. évi adatok még a korábbi rendelet szerint határozták meg a vakság tényét.)

Garzó és mtsai2 adataiban más érdekesség a cataracta magas előfordulási aránya (15,4%), ami a korábbi rendelet lazább szemléletéből adódott. Kevesebb volt az időskori macula-degeneratio (17,9%), diabeteses retinopathia (3,0%), több volt a nagyfokú myopia (23,8%). A többi vaksági csoport aránya hasonló volt. A vakok életkorát illetően a közleményből2 annyi derült ki, hogy a vakok egyötöde 80 év feletti, fele 70, háromnegyede 60 év feletti. A szemészet gerontológiai vonatkozásainak és a vakság okainak ismeretében ez nem meglepő adat. A vakoknak mindössze 15%-a volt ötven év alatti.

Következtetések

A vakság igen súlyos fogyatékosság, amely az ember önellátó képességét és társadalmi hasznosságát igen nagy mértékben gátolja, megkérdőjelezi. A csökkent látás okai jelentős részben nem szemészeti eredetűek, az egész szervezetet érintő betegség részei: érelmeszesedés, magas vérnyomás, cukorbetegség stb. Ezekbe a csoportokba sorolható a vakoknak valamivel több mint a fele (senilis macula-degeneratio, retinopathia hypertonica és diabetica). A másik fele részben

helyi, részben genetikai és egyéb okok miatt veszítette el látását (glaucoma, myopia).

A vakságért nem csak a szemészek munkája tehető felelőssé, hanem számos, más orvosi szakterület együttműködése is szükséges a vakság elleni küzdelemben. Az évtizedek során a gonoblenorrhoea2 eltűnt a vaksági statisztikákból, jelentős mértékben csökkent a cataracta előfordulási aránya. Fokozottabb együttműködés a szakmák között a vakok számának csökkenését fogja eredményezni. Ehhez a szerteágazó feladathoz mind a WHO 2003. évi határozata,8 mind a magyar szemészek minden segítséget megadnak.

Adatainkat azért tartottuk közlésre érdemesnek, mert egy megye 21 évének adatait ismertethettük nagyszámú, összesen 3270 betegről. Ilyen távlatban már a változások iránya is követhető.

Irodalom

1. Cunningham E.: World blindness - no end in sight. Editorials. Br J Ophthalm 2001; 85: 253-256.

2. Garzó E„ Varga B., Horváth M„ Varga E.: A Heves Megyei vakok felülvizsgálatának tanulságai és a nem szemészeti eredetű vakság. In: Haraszti A. (szerk): A Heves Megyei Kórház évkönyve. Eger, 1975; 345-352.

3. Kelliher C., Kenny D., O’Brien C.: Trend is blind registration int he adult population of the Republic on Ireland 1966-2003. British J Ophthalmol 2006; 90: 363-371.

4. Kerek S.: Jelentés a vakok személyi járadékában részesülők felülvizsgálatáról. 1972. november. Kézirat.

5. Kerek S.: Vaksági segélyben részesülők kimutatása. 1975. május 1. Kézirat.

6. Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága Internet www.ksh.hu

7. Marton D.: A vakok személyi járadékának jogossága. Újabb eredmények a szemészetben. Országos Szemészeti Intézet, Budapest, 1980/1.

8. Németh J., Süveges /.: Vision 2020 - Világméretű program az elkerülhető vakság felszámolására. Szerkesztőségi közlemény a Látás napja alkalmából. Szemészet 2001; 138: 115-117.

9. Németh J., Frigyik A., Vastag O., Göcze R, Pető T, Elek /., adatszolgáltatók: Vaksági okok Magyarországon 1996-2000 között. Szemészet 2005; 142: 127-133.

10. Pető P, B. Tóth B., Janó /., Dégi R„ Kolozsvári L: A glaucoma aránya az 1999-ben elbírált vaksági segélyesek között Csongrád megyében. Szemészet 2003; 140: 189-191.

11. Sisák J„ Vastag O., Rácz /■■' A vakság vezető okai és a modem gyógyító eljárások hatékonysága Tolna megyében. Szemészet 1994; 132: 243-245.

12. Vastag O., Sisák J.: Vaksági statisztikánk elemzése. Szemészet 1983; 120: 57-69.

Levelezési cím: Dr. Horváth Miklós 7258 Baté, Petőfi utca 79.

E-mail: horvath.miklosdr@kapos-net.hu