Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-12-01 / 4. szám

144. évfolyam (2007) Supplementum I. 67 Autoszomális domináns vitreoretinochoroidopathia (ADVIRC) -esetbemutatás Mátyus Dóra,Vámosi Péter, Kovács Erika Szent Rókus Kórház, Szemészeti Osztály, Budapest 63 éves férfi beteg jobb szemébe faág csapódott, szemlencséje az üvegtesti térbe luxálódott. Pars plana vitrectomia során észleltük a 360 fokos, az ora serrata és az ekvátor között lévő hiperpigmentált, éles ha­tárú retinaelváltozást. Másik szemet megvizsgálva ugyanolyan elváltozást találtunk. A beteg 41 éves fiának fundusán ugyanolyan elhelyezkedésű kétoldali hiperpigmentáció volt látható. Visus-, színlátás-, komputeres látótér-, OCT-, sötétadaptáció- és ERG-vizsgálatokat végeztünk. Az eredményekből kiemelendő, hogy mindkét páciens esetén OCT-vizsgálat során jó visus ellenére kétoldali epire­­tinalis membránt találtunk. Epidemiológiai vizsgálat folyamatban. Autosomal dominant vitreoretinochoroidopathy (ADVIRC) - case study Dóra Mátyus, Péter Vámosi, Erika Kovács Department of Ophthalmology, St. Rókus Hospital, Budapest A 63-year-old male patient had a blunt injury on his right eye because of which the lens was luxated in the vitreous. During pars plana vitrectomy we discovered a 360 degree hyperpigmented, sharply outlined deformation of the retina between the ora serrata and the equator. Having examined the other eye we found the same deformation. On the ocular fundus of the patient's son (41) a similarly positioned bilateral hyperpigmentation was found. Visus, colour vision, field of vision, dark adaptation were examined, and an Optical coherence tomography (OCT) and an Electroretinography (ERG) was also done. The OCT results show that despite good visual acuity, in both patients’ eyes a bilateral epiretinal membrán was found. Epidemiological examination is in progress. Primer vitrectomia a bullosus retinaleválások gyógyításában Milibák Tibor Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórháza, Szemészeti Osztály, Budapest Cél: Primer vitrectomiával kezelt bullosus retinaleválások klinikai jellegzetességeinek, valamint a sebészi kezelés eredményeinek bemutatása. Módszerek és betegek: Retrospektív, nem összehasonlító, esetszériavizsgálat. A 2005. év során osztályunkon végzett 171 retinaleválás elleni beavatkozás közül 25 esetben végeztünk bullosus retinaleválás miatt primer vitrectomiát. A beavatkozások anatómiai és funkcionális eredményeit ismertetjük. Fő vizsgálati szempontok: Látásélesség, a retina visszafekvésének aránya, pre- és posztoperatív proliferativ vitreoreti­nopathia, macular pucker, cystoid macula-oedema, chorioidealeválás. Eredmények: A 25 szemből 23 esetben (92%) értük el a retina teljes visszafekvését. A műtét végső sikertelenségé­nek oka a kezelhetetlen proliferativ vitreoretinopathia volt. A betegek műtét előtti átlagos látásélessége 0,26-ról (kml - 1,0), műtéti után átlagosan 0,4-re (kml - 1,0) javult. Négy esetben végeztünk ismételt beavatkozást, vitrec­tomiát, pneumaticus retinopexiát, illetve phacoemulsificatiót. Két szem esetében észleltünk műtét után klinikailag jelentős epiretinalis membránt.

Next

/
Thumbnails
Contents