Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-12-01 / 4. szám

180

Szemészet

szemben a 35, ill. 48%-kal), míg a zömében konzervatív úton kezelhető és ezáltal jobb visuskimenetelt biztosító contusio csak 20%-ban fordult elő, szemben az előbbi hivatkozásokban szereplő 65, ill. 48,3%-kal.

Hasonló követési idő mellett a gyermekkori szemsérülések prognózisa kedvezőbb, mint a felnőttkori eseteké (ott a 0,5-nél jobb visus aránya 46%), ami elsősorban a gyerekek jobb gyógyhajlamával magyarázható.

Ha a vaksággal vagy a táblaolvasási képesség elvesztésével végződő esetek számát vizsgáljuk, szintén a penetrációk és a perforációk jelentik a legrosszabb prognózist. Megvizsgáltuk azt is, hogy az elülső vagy hátsó szegmentum sérülése között van-e különbség a visus alakulását tekintve, és azt találtuk, hogy a követési időszak végére a elülső szegmens sérülések kimenetele valamivel kedvezőbb, a visusjavulás mértéke a hátulsó szegmentum sérüléseknél viszont többszörösen meghaladja az elülső szegmentum sérüléseknél regisztráltat.

Az utóbbi években a diagnosztikus lehetőségek és a mikrosebészeti technika fejlődésével a sérülések prognózisa jelentősen javult. Ennek ellenére a betegeink több mint egytizedében a sérülés igen súlyos látásromláshoz vezetett. Ezen arány javítására jelenleg a prevenció tűnik a legalkalmasabbnak. Mivel a sérülések legnagyobb része otthon vagy az iskolában történt, a szülők, pedagógusok felvilágosítása és a prevencióba való bevonásuk is elengedhetetlen.11

A vizsgált 40 gyerek közül háromnak játékfegyver okozta a sérülését. Ez megfelel a nemzetközi gyakoriságnak.5 Egy esetben a gyurmakészletben található műanyag kés, másikban egy ugrókötél volt a sérülést okozó tárgy. A fenti adatok alapján szigorúbb, hatékonyabb ellenőrzésre volna szükség a gyerekjátékok forgalmazásánál is.

Irodalom

1. Desai P, MacEwen C.J., Baines P., Minassian D.C.: Incidence of cases of ocular trauma admitted to hospital and incidence of blinding outcome. Br J Ophthalmol 1996; 80: 592-596.

2. Hári Kovács A., Horpácsy В., Szabó A.: Szemsérülések a Szegedi Szemklinikán 1998 és 2003 között: retrospektív tanulmány. Szemészet 2006; 143: 53-56.

3. Kuhn E, Mester V, Kovács B.: A szemészeti traumatológia nemzetközileg standardizált terminológiája: a BETT. Szemészet 1998; 13: 223-227.

4. Kuhn F, Morris R., Whiterspoon C.D., Kovács B.: A United States Eye Injury Registry és a Magyar Szemsérülés Regiszter. Szemészet 1991; 128: 115-119.

5. LaRoche G.R., McIntyre L., Schertzer R.M.: Epidemiology of severe eye ijuries in childhood. Ophthalmology 1988; 95: 1603-1607.

6. MacEwan C.J., Baines P, Desai P: Eye Injuries in Children: the current picture. Br J Ophthalmol 1999; 83: 933-936.

7. Poon A.S.Y., NgJ.S.K, Lam D.S.C., Fan D.S.P, Leung A.T.S.: Epidemiology of severe eye injuries that required hospitalisation. Hong Kong Med J 1998; 4: 371-374.

8. Rapaport I., Römern M., Kinek M., Koval R., Teller]., Belkin M., Yelin N., Yanco L. and Savir H.: Eye injuries in children in Israel: a nationwide collaborative study. Arch Ophthalmol 1990; 108: 376-379.

9. Sheard R.M., Mireskandari K, Ezra E., Sullivan P. M.: Vitreoretinal surgery after childhood ocular trauma. Eye 2007; 21(7): 793-798.

10. Sényi К., Domsa P: A gyermekkori szemsérülések okairól. Szemészet 2001; 138: 87-90.

11. Tomazzoli L., Renzi G., Mansoldo C.: Eye injuries in childhood: a retrospective investigation of 88 cases from 1988 to 2000. Eur J Ophthalmol 2003; 13: 710-713.

Levelezési cím: Dr. Hári-Kovács András

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, AOK, Szemészeti Klinika

6720 Szeged, Korányi fasor 10-11.

E-mail: harikovacs@hotmail.com