Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-03-01 / 1. szám

Szemészet

lépnek fel, gyors habituáció jellemző. Paroxismalis pislogási epizódok epileptiform tünetnek minősülnek,28 ugyanakkor gyakoribb pislogás megléte segíti elkülöníteni az autizmust egyéb retardációktól.45 A gyógyszerrel nem kezelt skizofréniás betegeknél a pislogás gyakoriságának növekedése a pislogás szabályozásában szerepet játszó területek involválódását jelezheti. Ennek a klinikai jelentősége abban rejlik, hogy ezek a területek skizofréniában ritkán érintettek.43 Ezenkívül pánikbetegségben, depresszióban és szorongásos kórképekben jegyezték fel a spontán pislogási frekvencia variabilitásának megváltozását.48

9.2.3. Endokrin hatások a pislogásban

A pislogás gyakoriságát, illetően nem tisztázott egyértelműen, vannak-e nemi különbségek. Fogamzásgátló tablettát szedő nőknek 32%-kal magasabb a pislogási frekvenciája, viszont nem ismert, mivel magyarázható ez az összefüggés.102

Pajzsmirigy-asszociált ophthalmopathiában amellett, hogy a könnymirigy immunmediált károsodása folytán csökken a könnytermelés, a szemhéjmozgások gátoltsága miatt jellemző tágabb szemrés, illetve a Bell-jelenség csökkenése vagy megszűnése is hozzájárul a szemfelszín károsodásához.25

9.2.4. Egyéb patológiás körülmények

A nikotin fájdalomcsillapító hatása révén a pislogási reflexválasz mindhárom komponensét megváltoztatja. Kómás betegeknél, akiknél hiányzik a pislogási reflex, párakamrák segítségével vagy nedvesítő szemcseppekkel kivédhető a cornea epithelrétegének pusztulása.19 Ezenkívül a pislogás időtartamának variabilitása a sevofluran-szedáció érzékeny mérőszáma.41 Obstruktiv alvási apnoéban szenvedő betegeknél a spontán pislogás speciális paraméterei is változnak a nappali álmosság függvényében. A légzészavarok objektív, illetve a betegek panaszainak szubjektív meghatározásához hasonlóan a pislogás időtartamának, illetve a pislogás gyakoriságának csökkenése igen informatív lehet a nappali álmosság diagnózisakor.16

10. Befejezés, összefoglalás

A pislogások gyakoriságát és a pislogások közötti maximális intervallumot elsősorban a corneából és a conjunctivából jövő impulzusok határozzák meg, vagyis például a szabad szemfelszín nagysága, helyi anesztézia, szél, vagy videoterminálok használata, továbbá bonyolult idegi szabályozás felelős a szemhéjmozgások összehangolásáért, az alapaktivitás fenntartásáért, és a mozgás akaratlagos kivitelezéséért. Bár a könnyfilm-felszakadási idő elfogadott jellemzője a könnyűim stabilitásának, nem írtak le szignifikáns összefüggést közte és a pislogások gyakorisága között. A pislogások közötti maximális intervallum közvetlenül jelzi a beteg komfortérzetét, ezért a könnyfilm-stabilitás hasznos jelzője. Különös gyakorlati jelentőségűek azok a mechanizmusok, melyekkel a szemhéjak mozgása a szemfelszín optimális állapotának fenntartásában vesz részt, mert károsodásuk szemfelszín-betegségekhez vezet. A kóros pislogás

és a szövődmények egész tárházának minden elemét sajnos nem tartalmazhatta ez az összefoglaló, de remélhetőleg a szemészeti gyakorlatban hasznosíthatók például a számítógép-képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos megfontolások.

Köszönetnyilvánítás

A közleményben szereplő kutatások egy részét a 2/020/2004 NKFP kutatási pályázat támogatta.

A közlemény l/а és 1/b ábráját Dr. Flagyó Krisztina rajzolta, amit ezúton is köszönünk. A gyorskamerás felvételek elkészítéséért Horváth Viktornak (ELTE Biológiai Fizika Tanszék) tartozunk köszönettel.

Irodalom

1. 50/1999. (XI.3) EüM rendelet: http: //net.jogtar.hu

2. Acosta C., Gallar J„ Belmonte C.: The influence of eye solutions on blinking and ocular comfort at rest and during work at video display terminal. Exp Eye Res 1999; 68: 663-669.

3. Albietz J.M., Lenton L.M., McLennan S.G.: Dry eye after LASIK: comparison of outcomes for Asian and Caucasian eyes. Clin Exp Optom 2005; 88: 89-96.

4. Barbato G., Ficca G., Muscettola G., Fichele M., Beatrice M.,

Rinaldi F: Diurnal variation in spontaneous eye-blink rate.

Psychiatry Res 2000; 93: 145-151.

5. Bell C.: On the motions of the eye, an illustration of the uses of muscles and nerves of the orbit. Trans R Soc London 1823; 111: 166-186.

6. Benedetto D.A., Clinch T.E., Laibson PR.: In vivo observation of tear film dynamics using fluorophotometry. Arch Ophthalmol 1984; 102: 410-412.

7. Bentivoglio A.R., Daniele A., Albanese A., Tonali P.A., Fasano A.: Analysis of blink rate in patients with blepharospasm. Mov Disord 2006; 8: 1225-1229.

8. Bielory L: Allergic and immunologic disorders of the eye. Part I. Immunology of the eye J Allergy Clin Immunol 2000; 106: 805-816.

9. Blumenthal T.D., Cuthbert B.N., Fiiion D.L.: Committee report: Guidelines for human startle eyeblink electromyographic studies. Psychophysiology 2005; 42: 1-15.

10. Bracha V, Nilaweera W., Zenitsky G., Irwin K.: Video recording system for the measurement of eyelid movements during classical conditioning of the eyeblink response in the rabbit. J Neurosci Methods 2003; 125: 173-181.

11. Braun R.J., Fitt A.D.: Modelling drainage of the precorneal tear film after a blink. Math Med Biol 2003; 1: 1-28.

12. Brookings J.B., Wilson G.F., Swain C.R.: Psychophysiological responses to changes in workload during simulated air traffic control. Biol Psychol 1996; 42: 361-377.

13. Brown S.I., Dervichian D.G.: Hydrodynamics of blinking. Arch Ophthalmol 1969; 82: 541-547.

14. Burr D.: Vision. Int he blink о fan eye. Curr Biology 2005; 15: R554-556.

15. Cabon P., Coblentz A., Mollard R., Fouillot J.P.: Human vigilance in railway and long-haul flight operation. Ergonomics 1993; 36: 1019-1033.

16. Caffier P.P, Erdmann U.. Ullsperger P: The spontaneous eye-blink as sleepiness indicator in patients with obstructive sleep apnoea syndrome-a pilot study. Sleep Med 2005; 6: 155-162.

Veres Amarilla