Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-11-01 / 3. szám
148 тж т» Szemészet 3. kép. Fabini János Teofilről készült olajfestmény (Fabiny család tulajdona), (fotó Kiss Balázs) írt, majd javaslatait sorolta fel. Ez a csoport érdekes leveleket is tartalmazott, pl. Beerhez írottakat. Ezekből tudhattuk meg azt, hogy bár tudományos szempontból a latin nyelvű előadások híve volt, magyarul is tanított.4 A Magyar Szemorvostársaság érdeméül szolgál, hogy a Millennium alkalmából Fabini 1831-ben megjelent tankönyvének hasonmás kiadásával tisztelgett a magyar szemészet egyik legnagyobb alakjának emléke előtt. A bevezetőt Kovács Bálint, a Társaság akkori elnöke, az előszót dr. Szállási Árpád írta, amelynek angol fordítása Alpár János munkája.9 160 évvel ezelőtt, 1847. november 30-án hunyt el. Egyes források szerint a műtőben, operálás közben halt meg, mások szerint közvetlenül utána, azonban a családi hagyományokat példamutatóan ápoló, a család történetét tudományos alapossággal követő Fabiny család adatai alapján a műtőben bekövetkezett rosszullét után néhány nappal hunyt el Fabini János Teofil,3 aki Bugát Pál szavaival „orvosi rendünknek első nagyságú csillaga volt”. Első nyughelye а XIII. kerületi Váci úti temető volt, innen a Kerepesi úti temetőbe kerültek hamvai, majd a család a 1970-es években átvitette a Farkasréti Temetőbe. Fabini Jánosra emlékezve nem mulasztható el testvérének, Fabini Frigyesnek méltatása sem. Családi gyökereik közösek voltak, és közös volt orvosi pályájuk indulása is. Frigyes szemorvosi életútja párhuzamosan haladt Jánoséval. Bécsi tanulmányai után Pestre költözött, és szemorvosként folytatott orvosi gyakorlatot. 1823-ban az erdélyi országos szemorvosi állás megürült, Frigyes pályázat útján elnyerte azt, ezért Marosvásárhelyre költözött, és tudományosan jól képzett, jó technikai készséggel rendelkező szemorvosként sok műtétet végzett Erdély 4. kép. Fabini János sírja a Farkasréti Temetőben, (fotó B. J.) nagyobb városaiban. A hályogkivonásra történő áttérésben élenjárt. 1831-ig töltötte be az erdélyi országos szemorvosi állást. Élete során számos kitüntetésben részesült, ezek közül a legbüszkébb arra volt, amikor a pesti egyetem 50 éves jubileuma alkalmából sok külföldi tudós mellett őt is, mint Erdély országos szemészét, kari tagsággal tüntették ki. Jelentős irodalmi munkássága tükrözte a gyógyító orvos nagy tapasztalatát, korának egyik legjobban képzett, legnagyobb tapasztalattal rendelkező szemorvosa volt.17 A magyar szemészet története nemcsak Fabini János testvéreként tartja számon munkásságát, hanem saját érdemeivel is megszolgálta az emlékezést. A magyar szemészet történetét átszövik családok, dinasztiák történetei. Ezek a dinasztiák orvosokat, tudósokat, művészeket, lelkészeket, katonákat adtak a hazának. Gondoljunk a Schulek, a Grósz, az Imre, a Györffy, a Csapody és nem utolsósorban a Fabiny családra. A család hagyományőrző és -tisztelő, az összetartozást ápoló magatartását szépen példázza a Fabiny család ma élő tagjainak tevékenysége. Fabini János Teofil szemorvos és a harmadik testvér, Fabini József lelkész ma élő leszármazottai létrehozták a nemes célkitűzéseket megfogalmazó és megvalósító „Fabini Teofil János Alapítvány”-t. Az Alapítvány emléktáblát helyezett el az V. kerület Zrínyi Miklós u. 9. számú műemlékház falára. Bogi Júlia
