Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
144. évfolyam (2007) 13 4. táblázat. 50/1999. (XL 3.) EüM rendelet. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei Mikor köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál A képernyős munkakörben* történő foglalkoztatás megkezdése előtt kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának Ezt követően kétévenként. elvégzését? Amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Milyen látórendszeri eltéréseket okoz a képernyő előtti Presbyopia munkavégzés? Akkomodációs zavarok Hypermetropia Állandó kontaktlencse viselése, 45 év felett Komfortos binocularis látás hiánya Fiatalkori rejtett fénytörési hiba Hogyan köteles megszervezni a munkáltató a képernyős A folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces munkafolyamatokat? szünetek szakítsák meg. A képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát (napi munkaidő 75%-át) ne haladja meg. *„képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is” logás gyakorisága és a komplett pislogások aránya szintén jól előrejelezte a hibák növekedését. Erőltetett pislogáskor az 00 izom pars palpebralisa nyomást gyakorol a Meibom-mirigyekre.50 Ritka pislogás, például hosszan végzett közeli munka esetén el is maradhat a Meibom-mirigyek szekréciója, melyet akaratlagos pislogással lehet beindítani.55 Hanyattfekvésben olvasáskor, mikor közel vízszintes helyzetbe kerül a ductus nasolacrimalis, és csökken a pislogás gyakorisága, mintegy egyötödére csökken a könnyelvezetés nagysága. Ez a jelenség részben megmagyarázhatja, miért panaszkodnak könnyezésre a könnyelvezetés zavarában szenvedő betegek olvasás közben, továbbá egyik lehetséges módját kínálja a helyileg alkalmazott kezelés hatóidejének megnyújtására. 8.5. Számítógép- vagy televízióképernyő használata A korábbiakban leírtak ismeretében a környezeti és pszichés hatások sajátos keverékével találhatjuk magunkat szembe akkor, ha a mindennapi tevékenység egyre nagyobb részét képező képernyőhasználat szemészeti hatásait keressük. A téma foglalkozásegészségügyi jelentőségét egyre nagyobb számú közlemény hangsúlyozza, illetve kapcsolja össze a monitorhasználatot a szemfáradásos tünetekkel. Magyarországon az 50/1999 (XI.3) EüM rendelet1 előírja, hogy a 2001. január 1. napját követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek (4. táblázat). Változatlan hőmérséklet és páratartalom mellett a pislogások percenkénti száma mintegy felére csökken szemmagasságban történő táblaolvasáskor,86 továbbá monitorról való szövegolvasáskor a pislogások gyakorisága a nyugalmi érték harmadára (átlagosan 7,6 pislogás/perc) esik vissza. Ezenkívül fixáció vagy olvasás során a ritkább pislogás nagyobb arányban inkomplett.22 így a szemfelszín fokozottabb kiszáradása, ritkábban bizonyos könnyösszetevők hiánya állhat a krónikus, munka közbeni szemfáradság hátterében. Szemész orvosoknál a klinikai vizsgálat alatti tartós egy pontra koncentrálás és ritkábban pislogás okozhat szemfáradást. A rossz megvilágítás szintén csökkenti a pislogás gyakoriságát,87 ezért a gyenge minőségű monitorok (különösen azok, melyeket szemmagasságnál magasabbra helyeztek) súlyosbítják a szem kiszáradását. Gameboy vagy Feladat: Milyen számokat lát a betűsorban? 7. ábra. A figyelmi pislogás jelensége azt takarja, hogy a megfigyelő a sorozatban vetített ábrák közül csak az első célingert érzékeli abban az esetben, ha a két célinger megjelenése között kevesebb, mint 200-500 ms telik el. Mivel a második célinger még az első célinger által kiváltott pislogás alatt érkezik, az emberek döntő többségénél nem tudatosul az információ. Martens munkacsoportja105 azonban rávilágított arra, hogy akiknél a figyelmi pislogás elmarad („nem pislogó személyek") gyorsabban feldolgozzák a beérkező információkat, és nagyobb arányban rendelkeznek frontalis szelekcióval a figyelmi „pislogó” személyekhez képest A PISLOGÁS KLINIKAI JELENTŐSÉGE
