Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-03-01 / 1. szám

144. évfolyam (2007) 6. A pislogásban részt vevő képletek működésének összehangolása 6.1. A spontán pislogás szabályozása A pislogások időtartamát és a maximális lefelé irányuló ki­térést a szem helyzete is befolyásolja.91 Akkor regisztrálták a legrövidebb ideig tartó záró fázist és a legnagyobb ampli­túdójú és sebességű záró fázist, mikor a szem 30°-kal a ho­rizontális vonal felett helyezkedett el. Ugyanakkor a 30°-kal a horizontális vonal alatt elhelyezkedő szem esetében tartott leghosszabb ideig a pislogás, és a maximális zárósebesség ekkor volt a legalacsonyabb. A mozgásban részt vevő LPS izomra ható gátló és az 00 izomra ható serkentő hatások fázisosan változnak. A spontán és a reflexes pislogás egyrészt a szemet nyitva tar­tó LPS izom bazális tónusos aktivitásgátlásából és az OO izom egyidejű aktivitásából tevődik össze. Az LPS-gátlás időben megelőzi és túl is nyúlik az OO izom aktivációján. A reciprok beidegzést károsító kórképekben ez a mintázat sérül28 (4. ábra). A szemhéjak dinamikája meglehetősen el­térő lehet a különböző személyekben, viszont ugyanabban a személyben a pislogást leíró jellemzők az egyes pislogások között kevésbé különböznek.22 Mivel a LPS motoneuronjai az oculomotorius magjá­ban vannak, és az ott található motoneuronok aktivitása a szakkádszerű szemmozgások során pulzatív, a LPS izom motoneuronjaiban is hasonló jellegű aktivitás képzelhető el.30 Emberben nem ismert, hogy tekintéskor a szemhé­jak helyzetváltoztatásához szükséges-e információ a szem helyzetéről, míg nyulakban és macskákban az extraocularis motoneuronokhoz a vestibularis mag felől érkeznek jelek a LE-PO — —' ,A. ----—-0.1 m/div 4. ábra. A LPS és az OO izom különböző részeiről készült elektromiográfiás regisztrátum normál spontán pislogás során. Az LPS-gátlás időben megelőzi és túl is nyúlik az OO izom aktivációján. Rövidítések: LPS: m. levator palpebrae superioris; OO: m. orbicularis oculi; UE: felső szemhéj; LE: alsó szemhéj; PP: pars palpebralis; PO: pars orbitalis. (Engedéllyel átvéve: Ángel Esteban, Alfredo Traba, Julio Prieto, Eyelid movements in health and disease. The supranuclear impairment of the palpebral motility. Neurophysiol Clin 2004; 34: 3-15., © 2004 Elsevier SAS. Minden jog fenntartva.) nucleus facialishoz, melyeknek szerepe lehet a spontán pis­logást kísérő szemmozgások szuppressziójában.35 A nyugal­mi spontán pislogás fenntartásában a cornea és a conjunc­tiva érzőreceptorainak aktivációja is lényeges, ugyanakkor egészségesekben a könnyfilmfelszakadás előtt bekövetkezik az újabb pislogás,21 melynek létrehozásában egy „központi pacemaker” feltételezhető (5. ábra). A híd formatio reti­­cularisa váltja ki a spontán pislogást, és itt végződnek a cortexből jövő rostok is. A colliculus superiorból jövő fa­­cilitáló, és a cerebellum, illetve az occipitalis cortex felől jövő inhibitoros moduláció együttesen határozza meg annak egyénre szabott jellemzőit. Feltehetőleg a thalamus is be­folyásolja ezt a rendszert.45 Majom kísérletekben bizonyí­tották, hogy a nucleus caudatus ventromedialis régiójának részvételével a pislogás gyakoriságának szabályozása dopa­­minerg folyamatokhoz kapcsolódik.83 A spontán pislogás gyakorisága reggel, délben és délután állandó, a késő esti órákban viszont megemelkedik. Ez utóbbi diurnális változás is a centrális dopaminaktivitás szerepét húzza alá.4 Újabb vizsgálatok pedig a szerotoninerg rendszer jelentőségét ve­tették fel.53 6.2. Mechanikus inger által kiváltott reflexes pislogás szabályozása A n. trigeminus bőrágai (valószínűleg közepesen vastag mi­­elinhüvelyes Aß-rostok) felől érkező afferens ingerek köz­ponti feldolgozása a híd tegmentumának caudalis részén és a középagy rostralis részén történik. A reflex efferens szárát adó motoros rostok a n. facialisban futnak. A m. or­bicularis aktív válasza előtt a szemhéjemelő izmon egy ún. primer inhibitoros reflex figyelhető meg. A cornea (n. oph­­talmicus ciliaris ágának vékony mielinhüvelyes AS-rostjai) felől kiváltott pislogási reflex esetében két késői bilateralis 5. ábra. A szemhéjak mozgatásában részt vevő agytörzsi helyek sémás ábrázolása. Rövidítések: CP: commissura posterior; FLM: fasciculus longitudinalis medialis; CS: colliculus superior; PGM: periaquaeductalis szürkeállomány; NR: nucleus ruber; SN: substantia nigra; PT: pyramidalis rostok, III. : nervus oculomotorius (Engedéllyel átvéve: Angel Esteban, Alfredo Traba, Julio Prieto, Eyelid movements in health and disease. The supranuclear impairment of the palpebral motility. Neurophysiol Clin. 2004; 34: 3-15., © 2004 Elsevier SAS. Minden jog fenntartva.) A PISLOGÁS KLINIKAI JELENTŐSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents