Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-03-01 / 1. szám

144. évfolyam (2007)

6. A pislogásban részt vevő képletek működésének összehangolása

6.1. A spontán pislogás szabályozása

A pislogások időtartamát és a maximális lefelé irányuló kitérést a szem helyzete is befolyásolja.91 Akkor regisztrálták a legrövidebb ideig tartó záró fázist és a legnagyobb amplitúdójú és sebességű záró fázist, mikor a szem 30°-kal a horizontális vonal felett helyezkedett el. Ugyanakkor a 30°-kal a horizontális vonal alatt elhelyezkedő szem esetében tartott leghosszabb ideig a pislogás, és a maximális zárósebesség ekkor volt a legalacsonyabb.

A mozgásban részt vevő LPS izomra ható gátló és az 00 izomra ható serkentő hatások fázisosan változnak. A spontán és a reflexes pislogás egyrészt a szemet nyitva tartó LPS izom bazális tónusos aktivitásgátlásából és az OO izom egyidejű aktivitásából tevődik össze. Az LPS-gátlás időben megelőzi és túl is nyúlik az OO izom aktivációján. A reciprok beidegzést károsító kórképekben ez a mintázat sérül28 (4. ábra). A szemhéjak dinamikája meglehetősen eltérő lehet a különböző személyekben, viszont ugyanabban a személyben a pislogást leíró jellemzők az egyes pislogások között kevésbé különböznek.22

Mivel a LPS motoneuronjai az oculomotorius magjában vannak, és az ott található motoneuronok aktivitása a szakkádszerű szemmozgások során pulzatív, a LPS izom motoneuronjaiban is hasonló jellegű aktivitás képzelhető el.30 Emberben nem ismert, hogy tekintéskor a szemhéjak helyzetváltoztatásához szükséges-e információ a szem helyzetéről, míg nyulakban és macskákban az extraocularis motoneuronokhoz a vestibularis mag felől érkeznek jelek a

LE-PO —

—' ,A. ----—-0.1 m/div

4. ábra. A LPS és az OO izom különböző részeiről készült elektromiográfiás regisztrátum normál spontán pislogás során. Az LPS-gátlás időben megelőzi és túl is nyúlik az OO izom aktivációján. Rövidítések: LPS: m. levator palpebrae superioris; OO: m. orbicularis oculi; UE: felső szemhéj; LE: alsó szemhéj; PP: pars palpebralis; PO: pars orbitalis. (Engedéllyel átvéve: Ángel Esteban, Alfredo Traba, Julio Prieto, Eyelid movements in health and disease. The supranuclear impairment of the palpebral motility. Neurophysiol Clin 2004; 34: 3-15.,

© 2004 Elsevier SAS. Minden jog fenntartva.)

nucleus facialishoz, melyeknek szerepe lehet a spontán pislogást kísérő szemmozgások szuppressziójában.35 A nyugalmi spontán pislogás fenntartásában a cornea és a conjunctiva érzőreceptorainak aktivációja is lényeges, ugyanakkor egészségesekben a könnyfilmfelszakadás előtt bekövetkezik az újabb pislogás,21 melynek létrehozásában egy „központi pacemaker” feltételezhető (5. ábra). A híd formatio reticularisa váltja ki a spontán pislogást, és itt végződnek a cortexből jövő rostok is. A colliculus superiorból jövő facilitáló, és a cerebellum, illetve az occipitalis cortex felől jövő inhibitoros moduláció együttesen határozza meg annak egyénre szabott jellemzőit. Feltehetőleg a thalamus is befolyásolja ezt a rendszert.45 Majom kísérletekben bizonyították, hogy a nucleus caudatus ventromedialis régiójának részvételével a pislogás gyakoriságának szabályozása dopaminerg folyamatokhoz kapcsolódik.83 A spontán pislogás gyakorisága reggel, délben és délután állandó, a késő esti órákban viszont megemelkedik. Ez utóbbi diurnális változás is a centrális dopaminaktivitás szerepét húzza alá.4 Újabb vizsgálatok pedig a szerotoninerg rendszer jelentőségét vetették fel.53

6.2. Mechanikus inger által kiváltott reflexes pislogás szabályozása

A n. trigeminus bőrágai (valószínűleg közepesen vastag mielinhüvelyes Aß-rostok) felől érkező afferens ingerek központi feldolgozása a híd tegmentumának caudalis részén és a középagy rostralis részén történik. A reflex efferens szárát adó motoros rostok a n. facialisban futnak. A m. orbicularis aktív válasza előtt a szemhéjemelő izmon egy ún. primer inhibitoros reflex figyelhető meg. A cornea (n. ophtalmicus ciliaris ágának vékony mielinhüvelyes AS-rostjai) felől kiváltott pislogási reflex esetében két késői bilateralis

5. ábra. A szemhéjak mozgatásában részt vevő agytörzsi helyek sémás ábrázolása. Rövidítések: CP: commissura posterior; FLM: fasciculus longitudinalis medialis;

CS: colliculus superior; PGM: periaquaeductalis szürkeállomány; NR: nucleus ruber; SN: substantia nigra; PT: pyramidalis rostok, III. : nervus oculomotorius (Engedéllyel átvéve: Angel Esteban, Alfredo Traba, Julio Prieto, Eyelid movements in health and disease. The supranuclear impairment of the palpebral motility. Neurophysiol Clin. 2004; 34: 3-15., © 2004 Elsevier SAS. Minden jog fenntartva.)

A PISLOGÁS KLINIKAI JELENTŐSÉGE