Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-06-01 / 2. szám

90 Szemészet lünk is alkalmazott szimultán bifokális lencsék biztosítják.17 Ezek is refraktív típusúak, de egyszerre, egy időben teszik lehetővé a közeire és távolra való leképezést. Itt, a hátsó csarnoki bifokális műlencsékhez hasonlóan, az emberi agy feladata, hogy kiválassza a különböző fókusztávolságban keletkező képek egyikét, míg a másikat deprimálja.13 Ha a páciens távolra néz, az innen jövő fénysugarak révén éles kép keletkezik a foveán, míg az egy időben közelről érkező sugarak szóródásos kört alakítanak ki. Közeire tekintéskor fordított a helyzet. Ezzel - az angolul overlying-nak nevezett -jelenséggel magyarázható, hogy a bifokális lencsét viselő alany kontrasztérzékenysége mindig gyengébb lesz az egy­­fókuszú (szemüveges vagy kontaktlencsés) korrekciónál (1. ábra). Ugyanez az oka a kettőnél több fókusztávolsággal rendelkező „multifokális” lencsékkel elérhető még gyen­gébb látóélességnek is, hiszen azon túl, hogy a fényenergia kisebb része vesz részt az egyes távolságban lévő képek ki­alakításában, az overlying is hatványozottan jelentkezik. A szimultán bifokális kontaktlencsét a szemhéjak jelentősen nem mozdítják el a corneán, sőt a cél éppen az, hogy a len­cse mindenkor megfelelően centrálódjon a szemen. Előnyös, hogy így a közeli tárgyak is lehetnek szemmagasságban, és nem csak lefelé tekintéskor biztosított a közellátás. A modernebb lencséknél a szélsőséges fényviszonyokat leszá­mítva nincs jelentősége a pupilla méretének sem.5 A szimul­tán bifokális lencsék általában lágy anyagúak. Az általunk illesztett Acuvue Bifocal kontaktlencse is ebbe a csoportba tartozik. A bifokális kontaktlencse az egyfókuszú lencsékhez ha­sonlóan a cornea törőerejének megváltoztatása révén mó­dosítja a szem fénytörését. Előnye a szemüveggel szemben, hogy mivel közelebb fekszik a szem elülső fősíkjához, ke­véssé befolyásolja a retinalis kép nagyságát, és lényegében nem csökkenti a perifériás látóteret sem.16 A modern коп­f. ábra. Az overlying jelensége bifokális lencséknél. Az egyszerűsített modellen a felső ábrán a távolba nézéskor az onnan jövő (fehér) fénysugarak egyesülnek egy pontban a foveán, míg a (vörös) közelről érkezők szóródásos kört hoznak létre. Az alsó ábrán a közellátáskor a távolról jövő fénysugarak alakítanak ki szóródásos kört. Az, hogy a fényenergia hány százaléka vesz részt a távoli és a közeli korrekció reprezentálásában, az egyes lencsék szerint a gyártók által megadott módon változik, (ábra: Dr. Vörösmarthy Dániel engedélyével) taktlencsék már olyan vékonyak, hogy a vastagságból szár­mazó vergencianövekedés okozta dioptriaváltozást akár el is hanyagolhatjuk.16 Tanulmányunkban négy fő kérdéskörre kerestük a vá­laszt: 1. Melyik illesztési stratégia (módosított monovision vagy mindkét szemre bifokális kontaktlencse) válik be legjobban a presbyopiás betegeken? 2. Milyen a bifokális kontaktlencsével kapott kétszemes távoli és közeli látóélesség a szemüveges korrekcióhoz vi­szonyítva? 3. Egy-egy beteg kontaktlencséjének illesztésekor átlago­san hány próbalencsére van szükség? 4. Milyen a páciensek visszajelzése a bifokális kontakt­­lencse által biztosított látóélességről és a lencseviselés ké­nyelmességét illetően? A fenti kérdéseken túl további gyakorlati jellegű prob­lémákkal is foglalkoztunk. Vajon elérhető-e a teljes szem­üveg-függetlenség aktívan dolgozó emberek esetében? Le­­het-e úgy illeszteni bifokális lencsét, hogy előtte a páciens semmilyen kontaktlencsét nem használt? Mekkora nehézsé­get jelent a bifokális kontaktlencse használata az átlagosan 53 éves csoportnak? Betegek és módszer Tanulmányunkban a Kontaktlencse Centrumba járó 55, legalább fél éve rendszeresen bifokális kontaktlencsét használó páciens adatait dolgoztuk fel. Rendszeres kontaktlencse-viselőnek azt a pácienst tekintettük, aki a hét 5 napján legalább 8 órán keresztül viselte a kontaktlencsét. Csak azokat a presbyopiás pácienseinket vontuk be a vizsgálatba, akik a tanul­mány írásakor is aktív lencseviselők voltak. Az alanyok átlagéletkora 53 év (SD±6,23 év, a legidősebb 66, a legfiatalabb 40 éves), a férfimő arány pedig 14:41 volt. A páciensek közül 39 aktívan dolgozott (71%), 16-nak nem volt állandó, folyamatos munkája. A dolgozók közül 32 (58%) vég­zett olyan tevékenységet, ahol a közel- és távollátás mellett a 60-80 cm-es középtávolság (íróasztali munka, monitor stb.) is lényeges volt. A munka természete nagyon változó volt, a legtöbben (29 fő, 53%) irodai munkát végeztek, de több orvos, ügyvéd, diplomata, vállalkozó, előadóművész, autószerelő és fodrász is volt közöttük. Felsőfokú végzettséggel 22 páciens (40%) rendelkezett. A vizsgált szemek optikai zónájában a törőközegek általában tiszták voltak, egy esetben találtunk szaru hártyahomályt a felső kvadránsban, 1. táblázat. Az általunk használt bifokális kontaktlencse paramétereb0 Anyag Etafilcon A Víztartalom 58% Oxigénáteresztő képesség (Dk, 35 °C-on) 28x10"" Fatt egység Dk/t érték (35 °C-on) 37x10'" Fatt egység Bázisgörbület 8,5 mm Átmérő 14,2 mm Távoli korrekciós lehetőség (dioptria) -6,00-tól +4,00-ig Addíciós lehetőségek (dioptria) +1,00; +1,50; +2,00; +2,50 Középvastagság -3,0 dioptriánál 0,075 mm A gyártó által ajánlott viselés 2 hét nappali, vagy 1 hét folyamatos Tönköl Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents