Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
Szemészet felszakadása irodalmi adatok alapján 15 és 40 másodperc között változik egészségesekben.10 A jelen tanulmányban egy Placido-elven működő korneatopográfot használtunk. A készülék videojelét másik számítógépre vezetve tetszőleges frekvenciával lehetett azt rögzíteni. Az új vizsgálóeszközt egészséges szemeken teszteltük a könnyfilmdinamika vizsgálatára két pislogás között eltelt fél perc során. Mivel korábbi tanulmányunkban teljes pislogást követően követtük a könnyfilmdinamikát - de a mindennapokban gyakoriak az inkomplett pislogások, különösen figyelmet igénylő szituációkban ebben a vizsgálatban azt tanulmányoztuk, hogy mennyiben különbözik ez a folyamat teljes és inkomplett pislogás után. Betegek és módszerek A vizsgálat során 15 szemészetileg egészséges fiatal jobb szemét tanulmányoztuk (9 nő és 6 férfi; életkor: 27,5±5,1 év). Minden személy teljes látóélességgel és negatív szemészeti anamnézissel rendelkezett. A használt videotopográfiás rendszer kereskedelmi forgalomban lévő korneatopográfból (TMS-1, Computed Anatomy Inc., New York, USA), és egy hozzá kapcsolt személyi számítógépből áll. A korneatopográfban a szemfelszínről tükröződő koncentrikus körök képét videokamera rögzíti standard NTSC videojel formájában. A munkacsoportunk által készített speciális szoftver lehetővé teszi, hogy a folyamatos videojelből a kívánt frekvenciával - pl. 2 kép/mp - képeket mentsünk le a TMS-1 által feldolgozható formátumban. Ilyen módon 30 másodperces vizsgálat során 60 képet kapunk. A képek mentésre kerültek, feldolgozásukat egyenként a TMS készülék segítségével végeztük. A fixációs hibát szükség esetén utólag manuálisan korrigáltuk. A vizsgált paraméterek az SRI, a PVA és a keratometriás értékek (Kl, K2) voltak. A könnyfilm felépülési idejének a legkisebb SRI-érték eléréséhez szükséges időt tekintettük. Videotopográfiás könnyfilm-felszakadási időt akkor adtunk meg, ha a minimális SRI után bekövetkező SRI-növekedés elérte az SRI szórásának értékét. Minden szemről 2 kép/mp frekvenciával rögzítettük a topográfiás képeket. Az alany behelyezte állát és homlokát a készülékbe, ezután folyamatos fixálásra kértük, mivel a szoftver nem követi a szemmozgást. A centrálást követően egy teljes pislogás után kezdődött a képek rögzítése a hagyományos korneatopográfiás vizsgálatnak megfelelő módon, gomb lenyomásával. Ekkor a centráláshoz használt fények automatikusan kialudtak és kizárólag a koncentrikus körök maradtak bekapcsolva. A felvétel 1 Pislogás után eltelt idő (mp) 1. ábra. Teljes pislogást követő könnyfilmdinamika egy egészséges szemen. Szaggatott vonal: mért SRI-értékek. Folytonos vonal: az SRI-értékek mozgóátlaga 30 másodperc elteltével leállt és elindult a képek mentése. Ezután néhány perc elteltével a vizsgálatot megismételtük, ekkor a vizsgált személyt részleges pislogásra kértük, majd az előbbiekkel azonos módon fél percig rögzítettük a szemfelszín topográfiás képét. Szükség esetén a felvételeket megismételtük és a legjobb minőségű sorozatot dolgoztuk fel. A videotopográfiás méréseken kívül minden alanyon száraz szem teszteket végeztünk. A könnyfilm stabilitását a fluoreszceines könnyfilmfelszakadási idő mérésével vizsgáltuk (BUT), a könnytermelést pedig Schirmer-próba segítségével. A statisztikai elemzéshez Graphpad Prism 2.0 programcsomagot használtunk. Az SRI-értékeket a mozgóátlag elvének megfelelően használtuk, az adott pillanatban mért SRI-értéket 7 egymást követő érték átlagával helyettesítettük. Ezzel a módszerrel a véletlenszerű ingadozások jelentősen ellaposíthatók. A statisztikai módszerek közül kétmintás t-próbát, Mann-Whitneytesztet, kéttényezős varianciaanalízist Bonferroni szerint kiegészítve és Pearson-féle korrelációszámítást végeztünk. Eredmények Videotopográfiával a könnyfilmdinamika típusos megjelenését grafikus formában mutatjuk be egy egészséges szemen teljes pislogást követően (1. ábra). Mind teljes, mind részleges pislogást követően az SRI (p<0,01; p<0,01) és a PVA (p<0,01; p<0,05) szignifikánsan változott (2. és 3.ábra). A keratometriás értékek nem változtak (p>0,05). A pislogás után fél másodperccel mért SRI (SRIi) és PVA (PVAi), a könnyfilm felépülési idejének megfelelően mért minimális SRI (SRImin) és maximális PVA (PVAmax), a pislogás után mért utolsó SRI (SRIu) és PVA (PVAu), a keratometriás értékek amplitúdója (K,vált és K2vált), valamint a videotopográfiával mért könnyfilm-felépülési idő (BT-VT) és könnyfilm-felszakadási idő (BUT-VT) nem különbözött szignifikánsan teljes és részleges pislogás után (p=0,897 és p=0,568). Az átlagos könnyfilm-felépülési idő (BUT-VT) teljes pislogást követően 2. ábra. Az átlagos várható látóélesség teljes és részleges pislogást követően egészséges szemeken. A világos a teljes, a sötét oszlopok a részleges pislogás után mért adatokat ábrázolják. A kiindulási érték a pislogás után fél másodperccel mért érték Erdélyi Béla
