Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-06-01 / 2. szám

143. évfolyam (2006)

81

A fenti patomechanizmus ismeretében néhány glükokortikoid-antagonista mint terápiás lehetőség került szóba. A mifepristone (RU486) nagy affinitású antiglükokortikoid szer, azonban erős antiprogeszteron hatása miatt vetélést okoz, így vizsgálata is nehézségekbe ütközik, klinikai alkalmazása CSC kezelésére szóba sem jöhet.12 A ketokonazol az endogén kortikoszteroid-szintézist gátolja. Használata - a béta-blokkolókhoz hasonlóan - racionálisnak tűnik, néhány klinikai megfigyelés pozitív eredményről számol be, de kontrollált tanulmányok még nem készültek.9,24

A tartós szteroidterápia tehát elősegíti a diffúz retinalis pigmentepitheliopathia kialakulását. Bemutatott eseteinknél exogén szteroidkezelés vezetett a külső vér-retina gát károsodásához, recidiváló CSC megjelenéséhez. A szteroidkezelés csökkentése után a kialakult subretinalis folyadékgyülem egyik betegünknél felszívódott, de a betegség spontán lefolyásának ismeretében a javulás és a szteroid dózisának csökkentése közötti összefüggés nem egyértelmű. Az is előfordulhat, hogy az alapbetegség miatt a szteroidadagolás nem függeszthető fel vagy nem csökkenthető. Fontosnak tartjuk ezért a szteroidkezelésben részesülő betegek felvilágosítását a lehetséges szövődményekről, illetve a kezelőorvossal való konzultáció alapján alternatív gyógyszeres megoldás keresését, amennyiben ez nem lehetséges, a szteroid legkisebb effektiv dózisban történő alkalmazását.

Chorioretinopathia centrális serosa betegségben szenvedőknél gondos anamnézisfelvétel szükséges, kitérve az esetleges szteroid- vagy szimpatomimetikum-szedésre. Fiataloknál gondolnunk kell a sajnos egyre ismertebb amfetaminszármazékok, köztük az Ecstasy használatára is.

Irodalom

1. Tini M.K., Spaide F.S., et al: Systemic Findings Associated With Central Sernos Chorioretinopathy. Am J Ophthalmol 1999; 128: 63-68.

2. Michael J.C., Pak J., Pulido J., Venecia G.: Central serous chorioretinopathy associated with administration of sympathomimetic agents. Am J Ophthalmol 2003; 136: 182-185.

3. Salacz Gy., Iván L, Szabados E., Vámos R.: Személyiségstrukturális vizsgálatok retinopathia centralis serosás betegeken. Szemészet 1986; 123: 71-77.

4. Weenink A.C., Borsje R.A., Oosterhuis J.A.: Familial chronic central serous chorioretinopathy. Ophthalmologica 2001; 215: 183-187.

5. Prünte C., Hammer J.: Choroidal capillary and venous congestion in central serous chorioretinopathy. Am J Ophthalmol 1996; 121: 26-34.

6. Kerényi A., Seres A., Nagymihály A., Süveges 1.: Indocyaninzöldangiographiás vizsgálatok chorioretinopathia centralis serosában. Szemészet 2000; 137: 39-45.

7. Kovács B.: A vér-retina gát zavarainak fluoreszcein angiográfiás vizsgálata és fotokoagulációs kezelése. Kandidátusi értekezés, Budapest 1982.

8. Parodi M.B., Pozzo S.D., Ravalico G.: Photodynamic therapy in chronic central serous chorioretinopathy. Retina 2003; 23: 235-237.

9. Nanjiani M.: Long term follow-up of central serous retinopathy. Trans Ophthalmol Soc UK 1977; 97: 656-661.

10. Avci R, Deutman A.F.: Die Behandlung der zentralen serösen Choroidopathie mit dem Betarezeptorenblocker Metoprolol (Vorläufige Ergebnisse). Hin Monatsbl Augenheilkd 1993; 202: 199-205.

11. Whakura M., Ishikawa S.: Central serous chorioretinopathy complicating systemic corticosteroid treatment. Br J Ophthalmol 1984; 68: 329-331.

12. Jampol L.M., Weinreb R., Yannuzzi L.: Involvement of corticosteroids and catecholamines in the pathogenesis of central serous chorioretinopathy: A rationale for new treatment strategies. Ophthalmol 2002; 109: 1765-1766.

13. Garg S.P., Dada T, Talwar D., Biswas N.R.: Endogenous cortisol profile in patients with central serous chorioretinopathy. Br J Ophthalmol 1997; 81: 962-964.

14. Uyama M., Matsunaga H., Matsubara T, et al.: Indocyanine green angiography and pathophysiology of multifocal posterior pigment epitheliopathy. Retina 1999; 19: 12-21.

15. Arndt C.F., Sari A., Ferre M.. Parrat E„ Courtas D„ Seze

J. D., Hache J.C., Mátrán R.: Electrophysiological effects of corticosteroids on the retina pigment epithelium. Invest Ophthalmol &Vis Sei 2001; 42: 472-475.

16. Pregun T, Seres A.: Chorioretinopathia centralis serosa különleges esete - esetismertetés. Szemészet 2004; 141: 377-381.

17. Gass J.M.D., Little H.: Bilateral bullous exsudative retinal detachment complicating idiopathic central serous chorioretinopathy during systemic corticosteroid therapy. Ophthalmology 1995; 102: 737-747.

18. Schalenbourg A., Leys A., Courten C., Coutteel C., Herbort C.P.: Corticosteroid induced central serous chorioretinopathy in patients with ocular inflammatory disorders. Klin Monatsbl Augenheilkd 2002; 219: 264-267.

19. Hassan L., Carvalho C., Yannuzzi L.A., Iida T., Negrao S.: Central serous chorioretinopathy in a patient using methylenedioxymethamp hetamine (MDMA) or “Ecstasy”. Retina 2001; 21: 559-561.

20. Yoshioka H., Katsume Y, Akune H.: Experimental central serous chorioretinopathy in monkey eyes; fluorescein angiographic findings. Ophthalmologica 1982; 185: 168-178.

21. Schönfeld C.L.: Expression des nuklearen Glukokortikoid-Rezeptors in humanem retinalen Pigmentepithel. Ophthalmologe 1998; 956: 400-403.

22. Imaizumi M.. Matsumoto S., Kimoto K., Furushima M., Nakatsuka

K. : „On” response dysfunction in multifocal posterior pigment epitheliopathy. Retina 2002; 22: 33-36.

23. Sibayan S.A.B., Kobuch K„ Spiegel D., Eckert E., Leser R., Monzer

Gabel V: Epinephrine, but not dexamethasone, induces apoptosis in retinal pigment epithelium cells in vitro: possible implications on the pathogenesis of central serous chorioretinopathy. Graefes Arch Clin Exp Ophthalmol 2000; 238: 515-519.

24. Golshahi A., Klingmüller D., Holz F.G., Éter N.: Therapie mit Ketokonazol bei idiopathiser Chorioretinopatia centralis serosa. 102. DOG Annual Meeting 2004. szept. 23-26.

Levelezési cím: Dr. Kovács Katalin Ágnes РТЕ ÁOK. Szemészeti Klinika 7624, Pécs, Ifjúság útja 13.

E-mail: katalin.kovacs@aok.pte.hu

Tartós szteroidterápia okozta pigmenthám-károsodás