Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-03-01 / 1. szám
Szemészet 143. évfolyam (2006) 60 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szemészeti Klinikájának (igazgató: Kolozsvári Lajos egyetemi tanár) közleménye Humán extraocularis izmok motoros beidegzésének vizsgálata a posztnatális korban* Lovas Péter, Nógrádi Antal Célkitűzés: Humán extraocularis izmok motoros beidegzésének vizsgálata a korai posztnatális kortól felnőttkorig. Módszerek: Az izmokat hosszában két szimmetrikus darabra vágtuk. Az egyik izomfél metszetein kombinált acetilkolinészteráz — ezüst reakcióval azonosítottuk a motoros véglemezeket és az axonokat, a másik izomfél metszetein szukcinildehidrogenáz reakció segítségével különítettük el az orbitális és a globális réteget. Az innervációs zónában és az izmok proximális és disztális harmadában azonosítottuk és megszámoltuk a motoros véglemezeket. Eredmények: Három különböző motoros véglemezt találtunk: en plaque, intermedier és en grappe. Ezen véglemezek morfológiai sajátosságai a különböző fejlődési időszakból származó mintáinkban nem változtak, az en plaque véglemezek legnagyobb átmérője azonban a kor előrehaladtával nőtt. A véglemezek száma/mm2 az izom mindkét rétegében csökkent a fejlődés során, kivéve az en grappe véglemezek által innervált izomrostokat. Következtetések: Eredményeink szerint, az extraocularis izmok motoros beidegzése az első két életévben erőteljesebben változik, mint az ezt követő életszakaszban. Kulcsszavak: humán extraocularis izmok, fejlődés, motoros beidegzés Development of motor innervation in human extraocular muscles Purpose: To examine the normal development of motor innervation of the human extraocular muscles within the orbital layer (OL) and global layer (GL), from the early postnatal period to adulthood. Methods: Muscles were cut longitudinally into two symmetrical halves. On the first half a combined acetylcholinesterase and silver staining method was used to identify the types of motor endplates; while on the second half the succinic dehydrogenase histochemical reaction was used to separate the OL and GL. The motor endplates were identified and counted in the innervation zone and in the proximal and distal portion of each muscle. Results: Three types of motor endplates were distinguishable: en plaque, intermedier and en grappe endings. As seen in our samples the morphological features of these endplates remained constant during development, except for the fact that the largest diameter of the en plaque endplates increased. The density (number per square mm) of motor endings decreased during maturation both in the OL and in the GL, except for fibres innervated by en grappe endings. Conclusions: Our results show that changes in motor innervation of the extrocular muscles progress more rapidly in samples from individuals younger then two years of age than is the case in later periods of life. Key words: human extraocular muscle, development, motor innervation A binocularis látás kialakulásához - számos egyéb tényező mellett - nélkülözhetetlen a külső szemizmok (EOI) motoros beidegzésének rendkívül precíz kialakulása. Klinikai és kísérletes tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizuális és a vizuomotoros rendszer fejlődésében van egy kritikus periódus. Veleszületett kancsalokon idejében elvégzett műtéti beavatkozással a binokularitás kialakítható. A műtét optimális időpontja azonban vitatott kérdés.1,3 Az EOI-ban hat izomrosttípust különböztetünk meg, az izmon belüli elhelyezkedés, metabolizmus és a motoros beidegzés típusa alapján. Az EOI-t alkotó izomrostok két rétegbe rendeződnek, egy vékony, a csontos orbitafal felé tekintő orbitális (OR) és a bulbus felöl, az izom fő tömegét adó globális (GR) rétegbe. A rectusok esetében az orbitális réteg „C” alakban öleli körül a globális réteget.2,8'9 * Kolozsvári Lajos egyetemi tanár tiszteletére Módszerek A mediális és laterális egyenes szemizmokat cadaverekből távolítottuk el teljes hosszúságukban, a halált követő 12 órán belül (1. táblázat). A szövetek eltávolítását és annak módszerét a Szegedi Tudományegyetem Humán Etikai Bizottsága elfogadta és engedélyezte, a kísérletek megfelelnek az 1975-ös Helsinki Deklarációnak, illetve 1983-as revíziójának. Az elhunytak egyikének sem volt ismert neurológiai vagy neuromuszkuláris betegsége, nem voltak közöttük kancsalok, koraszülöttek. Az izommintákat a hosszanti középvonalukban két szimmetrikus félre vágtuk. Az egyik izomfelet az acetilkolin-észteráz - ezüst (AchE-ezüst) reakciónak megfelelő fixálóoldatba helyeztük, a másikból fagyasztott metszeteket készítettünk (1. ábra). Lovas Péter: Humán extraocularis izmok motoros beidegzésének vizsgálata a posztnatális korban