Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-03-01 / 1. szám

143. évfolyam (2006) 41 Eredmények CSM után szignifikáns RR intervallum növekedés jött létre (ARR 230±239 ms). Az RR intervallum növekedése szig­nifikáns, de kisebb mértékű volt az OP-t követően (ARR 44±69 ms) (1. ábra). A CSM-et követő szisztolés vérnyo­máscsökkenés 26+17 Hgmm volt, az OP utáni pedig csak 7±12 Hgmm, tehát a vérnyomás a CSM után szignifikánsan nagyobb mértékben csökkent, mint az OP után (2. ábra). A CSM utáni vérnyomásváltozások többnyire a 20-60 Hgmm­­es tartományban mozogtak, míg az OP után a 10 Hgmm-es tartományban voltak, 2 betegnél a szisztolés vérnyomás 60 Hgmm-rel csökkent. A CSM utáni szisztolés vérnyomáscsökkenés pozitív korrelációt mutatott az OP-t követő válasszal (p<0,043) (3. ábra). A Spearman-koefficiens értéke 0,35, tehát még a CSM-t követő nagyfokú vérnyomásesés esetében sem várha­tunk hasonló nagyságú csökkenést az oculocardialis reflex után. A pulzusszám-változás a két manővert követően nem mutatott összefüggést. Megbeszélés Kísérleteink alapján az oculopressiót követően az oculo­cardialis reflex hatására kialakuló cardioinhibitoros válasz enyhe volt, de esetenként a bradycardia mellett jelentős va­­zodepresszió is kialakulhat ülő helyzetben. Adataink szerint a carotis sinus masszázst követő szisztolés vérnyomáscsök­kenés prediktív értékű lehet szemészeti műtétek előtt. Úgy tűnik, hogy az oculocardialis reflex nem a szemészeti bete­geknél jelenti a legnagyobb kockázatot, hanem a heveny, az autonóm idegrendszert is érintő gyulladásos kórképekben, pl. Guillain-Barré-szindrómában. Azokat a betegeket, akiknél kifejezett vazodepresszió ész­lelhető a carotis sinus masszázst követően, fokozott figyelem illeti a szemészeti műtét alkalmával, és a retro- vagy peri­­bulbaris injekciót fekvő helyzetben kell beadni. Ez ugyan sokszor nehezen kivitelezhető, de így az orbitalis injekció keringési hatásai kivédhetők. Az oculocardialis reflex hatásai sokkal súlyosabb for­mában jelenhetnek meg, ha a betegnek olyan ingervezetési zavara van, amely végleges pacemaker beültetését indokolja. Ebben az esetben elektív szemműtét csak a pacemaker-be­ültetést követően végezhető el. Ajánlott irodalom 1. Arnold R.W. et al: Lack of global vagal propensity in patients with oculocardiac reflex. Ophthalmology 1994; 101(8): 1347-1352. 2. Brignole M„ Menozzi C„ Gianfranchi L„ Oddone D., Lolli G., Bertula A.: Carotid sinus massage, eyeball compression, and head-up tilt test in patients with syncope of uncertain origin and in healthy control subjects. American Heart Journal 1991; 122: 1644. 3. Hampl K.F. et al.: Vasovagal heart block following cataract surgery under local anesthesia. Ophthalmic Surg 1993; 24(6): 422-424. 4. Hertle R., Granet D.B., Zylan S.: The intraoperative oculocardiac reflex as a predictor of postoperative vaso-vagal responses during adjustable suture surgery. J Ophthalmic Nurs Technoi 1994; 13(3): 125-131. 5. Naor J., Slomovic A.R.: Anaesthesia modalities for cataract surgery. Curr Op Ophthalmol 2000; 11: 7-11. 6. Nouellon E., Hermite J., Chaumeron A., Mahamat A., Mainemer M., Charavel R, Mahiou P., Dupeyron G., Bassoui В. Dareau S.. Eledjan J.P., Ripart J.: Ophthalmic regional anaesthesia. Anaesthesiology 2004; 100: 370-374. 7. Ripart J., Lefrant J.Y., Vivien B., Charavel P, Fabbro-Peray P, Jaussaud A., Dupeyron G., Eledjam J.J.: Ophthalmic regional anaesthesia: medial canthus episcleral (sub-tenon) aneasthesia is more efficient than peribulbar anaesthesia. Anaesthesiology 2000; 92: 1278- 1285. 8. Venkatesan G.V., Smith A.: What’s new in ophthalmic anaesthesia? Curr Op Anaest 2002; 15: 615-620. 9. Zoliéi E., Avramov K., Gingl Z, Rudas L.: Severe cardiovascular autonomic dysfunction in a patient with Guillain-Barr syndrome: a case report. Automic Neurosci 2000; 86: 94-98. Levelezési cím: Dr. Bognár Ágnes Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinika 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11. AZ OCULOCARDIALIS REFLEX A SZEMÉSZETI ANESZTÉZIÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents