Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-03-01 / 1. szám
Szemészet Megbeszélés Megállapíthatjuk, hogy vizsgálataink alapján a 20 MHz frekvenciájú készülék igen alkalmas a szem hátsó pólusának vizsgálatára, sőt a 10 MHz-es vizsgálatokhoz képest többletinformációkat nyerhetünk. A kétszer nagyobb felbontóképesség miatt finom elváltozásokat, úgymint: vitreoretinalis tapadásokat, maculaoedemát, a chorioidea szerkezetének a megváltozását, tumorok pontos kiterjedését stb. tudunk elemezni. Tapasztalataink megegyeznek Coleman és mtsai2 véleményével, akik a 20 MHz-es vizsgáló frekvenciát alkalmasnak találták a hátsó pólus elváltozásainak a megítélésére, jól elkülönülve látták a retinát, chorioideát és a sclerát, sőt a retina belső echomintázatát is meg tudták ügyelni. Coleman és mtsai2 a hátsó fal pigmentált léziói esetén a 20 MHz-es ultrahangvizsgálatot az OCT-hez képest is informatívabbnak tartják, mondván, hogy több részlet megismerhető a tumor szerkezetéből, illetve mélyebb a penetrancia, és borús törőközegek esetén is elvégezhető a vizsgálat. Verbeek10 tapasztalatait szintén megerősíthetjük, aki a 20 MHz-es frekvenciát igen alkalmasnak tartja a macularis área, a papillatájék területén, a retina szintjében levő elváltozások és a tumorhatárok megállapításakor. Hewick4 és munkatársaival szintén egyetértünk, akik leírják, hogy a viszonylag alacsony reflektivitású képletek, úgymint az üvegtest és az abban lévő pontszerű echoforrások jobban ábrázolódnak 10 MHz-es frekvenciával vizsgálva, mint a 20 MHz-essel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szem hátsó szegmentumának elváltozásairól pontosabb, precízebb informácókat kapunk a 20 MHz-es vizsgálófejjel, mint a 10 MHz-essel. A műszer drágább, a vizsgálat hosszabb ideig tart, nagyobb türelmet igényel, mint a 10 MHz-es készülék esetében, azonban a kétszeres felbontóképesség miatt igen jól ábrázolódnak • a vitreoretinalis adhéziók • a hátsó fali képletek • a képletek belső echomintázata és • a tumorok határai. A konvencionális 10 MHz-es ultrahangdiagnosztikai készülékek kiválóan alkalmasak az üvegtest vizsgálatára, a hátsó fali elváltozások vizsgálatát azonban érdemes folytatni 20 MHz-es frekvenciával. Irodalom 1. Bertényi A.: Echoophthalmográfia. Újabb eredmények a szemészetben. ŐSZI Budapest 1985; 1:1. 2. Coleman D.J., Silverman R.H., Chabi A., Rondeau M.J., Shung K.K., Cannata Lincoff H.: High-Resolution Ultrasonic Imaging of the Posterior Segment. Ophthalmology 2004; 111(7): 1344-1351. 3. Harasymowycz PJ-, Affel E.L., Spaeth G.L., Wilson R., Katz L.J., Moster M.R., Myers J., Henderer J., Steinmann W.C.: Comparison of the 20-MHz ultrasound probe with ultrasound biomicroscopy in glaucoma. Ophthalmic Surg Lasers Imaging 2004; 35(4): 347-349. 4. Hewick S.A., Fairhead A.C., Culy J.C., Atta H.R.: A comparison of 10 MHz and 20 MHz ultrasound probes in imaging the eye and orbit. Br. J Ophthalmol 2004; 88(4): 551-555. 5. Kolozsvári L.: Az üvegtesti tér echográíiája. Kandidátusi értekezés Debrecen, 1987. 6. Németh J.: Szemészeti ultrahangdiagnosztika és biometria. Nyctalus Orvosi Kiadó, Budapest, 1996. 7. Pavlin C.J., Harasiewicz K., Sherar M.D., Foster F.S.: Clinical use of ultrasound biomicroscopy. Ophthalmology 1991; 98: 287-295. 8. Rondeau M.J., Barcsay G„ Silverman R.H., Reinstein D.Z., Krishnamurthy A., Chabi A., Du T, Coleman D.J.: Very high frequency ultrasound biometry of the anterior and posterior chamber diameter. J Refract Surg 2004; 20(5): 454-464. 9. Siahmed K., Berges О., Desjardins L, Lumbroso L, Brasseur G.: Anterior segment tumor imaging: advantages of ultrasound (10, 20 and 50 MHz) and optical coherence tomography. J Fr Ophthalmol 2004; 27(2): 169-173. 10. Verbeek A.M.: Ultrasonography as a diagnostic tool in ophthalmology. Atlas and Diagnostic Strategies. Veres, Oosterbeek, 2000. Levelezési cím: Dr. Szabó Ágnes Szegedi Tudományegyetem, Szemészeti Klinika 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11.
