Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-03-01 / 1. szám

143. évfolyam (2006)

A lencsék illesztése előtti esetekben, amikor két páciens egyik szemének kötőhártyazsákjából baktériumot sikerült izolálni, a szemfelszínen semmilyen fertőzésre utaló tünet nem volt kimutatható rutin szemészeti vizsgálattal. Ezért történhetett meg az, hogy ezekre a szemekre is lett lencse illesztve, bár akkor a mintavétel eredménye sem volt ismert. Mivel a baktérium antibiotikum-érzékenyégi tesztje a mintavétektől számított harmadik napon adott eredményt és a szemfelszínen semmilyen gyulladásra utaló tünet továbbra sem volt kimutatható, a páciensek szoros kontroll mellett a lencséjüket tovább viselték. Az antibiotikumterápia kezdése előtt ismét újabb mintavétel történt a kötőhártyazsák mosófolyadékából, majd egy héttel a célzott antibiotikumkezelés elindítása után, ami mindkét páciensnél negatív eredményt adott. Az, hogy mindkét páciens esetében a harmadik nap után vett minta antibiotikumkezelés nélkül is negatív eredményt adott, alátámasztja a szemfelszín saját védekezőképességének meglétét, amely főként a folyamatosan termelődő könny alkotóelemei által valósulhat meg.

Ugyanez a mechanizmus játszott szerepet a lencseviselés közben 6 páciens egyik oldali kötőhártyazsákja mosófolyadékának mintájából kimutatott baktérium külső kezelés nélküli, három nap után 5 esetben való eltűnésével kapcsolatban is. A lencseviselést ezeknél a pácienseknél sem hagyattuk abba, mivel a szem elülső felszíne semmilyen gyulladásos tünetet nem mutatott, de gyakrabban ellenőriztük őket a negatív mikrobiológia eredményt mutatókhoz képest. A fennmaradó egy esetben, amelynél a mikrobiológiai vizsgálat pozitív eredményt adott 3 nap múlva is, a célzott antibiotikum szemcseppes kezelés utáni egy héttel vett minta már negatív eredményt mutatott. Az is elképzelhető, hogy ez az egy eset kezelés nélkül is negatívvá vált volna néhány nap alatt. Ez a páciens utólag bevallotta, hogy a lencséjét viselés közben több alkalommal is kivette a szeméből, mert kényelmetlennek érezte. A lencse több alkalommal való kivétele és felhelyezése - ami együtt járhatott a lencse nem megfelelő ápolásával is -, hozzájárulhatott a baktériumoknak a szemfelszínre való kerüléséhez.

A legtöbb mikroba, amely a szaruhártya-gyulladásokban kimutatható, normál körülmények között is megtalálható a szemhéjakon, a szemhéjak körüli bőrfelszínen, esetleg nyomokban a kötőhártyán vagy az orrüregben.1 Bármely külső behatás (pl. a lencseviselés szabályainak mellőzése), amely a természetes védekezőképességet megváltoztatja, a mikrobák szaporodásához és szembetegséghez vezethet. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy lencseviseléskor is felléphetnek ugyanazok a gyulladásos betegségek a szem elülső felületén - pl. conjunctivitis -, amelyek a lencseviseléstől függetlenül is megjelenhetnek. Tudni kell azonban azt is, hogy ezeknek a betegségeknek lefolyását a lencseviselés súlyosbíthatja, ezért e betegségre való gyanú esetén is rögtön abba kell hagyni a lencseviselést, és szemorvoshoz kell fordulni. Elméletileg a lencseviseléssel kapcsolatos szövődmény nem fordulhat elő, ha a lencseviselés szabályai szerint hordják a lencséket: a lencsékre vonatkozó viselési és cserélési időt

pontosan betartják, a megfelelő ápolószerekkel az előírásnak megfelelően ápolják a lencséiket, bármilyen lencseviseléssel összefüggő panasz esetén (ha ez nem a kezdeti viselési időszak múló panaszaira vonatkozik) a lencseviselést abbahagyják és kontaktológusukhoz fordulnak, ügyeleti időben pedig szemészeti szakrendelésre. Ennek ellenére - szerencsére egyre ritkábban - ma is fordulnak elő szemészeti szövődmények, amelyek kialakulásának hátterében mindig megtalálható a lencseviseléssel kapcsolatos szabályok be nem tartása. A szövődmények kialakulásának veszélye még tovább csökkenthető, ha a páciensek saját magukat is naponta ellenőrzik, így időben észrevehető a lencseviseléssel kapcsolatba hozható szövődmény kialakulása, és az ennek megfelelő szakellátás is mihamarabb elkezdhető. A napi ellenőrzés 1-2 percet vesz igénybe, amelynél a két szemet külön-külön kell vizsgálni: a látásélesség ellenőrzése távoli tárgyra való nézéssel, a lencseviselési komfort megtartottságának ellenőrzése, tükör előtt a szemek vörösségének és váladékosságának kizárása.13

Irodalom

1. Abbott R.L., Kremer P.A., Abrams M.A.: Bacterial corneal ulcers. In: Tasman W., Jaeger E.A. (eds): Duane’s Ophthalmology on CD-ROM. Lippincott Company, Philadelphia 1995.

2. Fürjes É.: Comeális elváltozások „lágy” kontaktlencse viselés következtében. Szemészet 1981; 118: 150-153.

3. Guillon M., Ruben M.: Extended or continuous wear lenses. In: Ruben M., Guillon M. (eds): Contact lens practice. Chapman & Hall Medical, London 1994; 991-1033.

4. Gyó'rffy I.: A kontaktlencseviselés kapcsán előforduló complicatiók. Újabb eredmények a szemészetben. Országos Szemészeti Intézet Kiadványa 1974; I: 89-109.

5. Harvitt D.M., Bonanno J.A.: Re-evaulation of the oxygen diffusion model for predicting minimum contact lens Dk/t values needed to avoid corneal anoxia. OptomVis Sei 1999; 76: 712-719.

6. Holden B., Mertz G.: Critical oxygen levels to avoid corneal edema for daily and extended wear contact lenses. Invest Ophthalmol Vis Sei 1984; 25: 1161-1167.

7. Kolozsvári L, Herpay 7s.: Lágy kontaktlencse viselése során keletkezett infiltrátum és candidosis comeae. Szemészet 1982; 119: 167-169.

8. Mountford J„ Ruston D., Dave I: The principles and practice of orthokeratology. Butterworth Heinemann, Oxford 2002.

9. Poggio E.C., Glyn R.J., Schein O.D., Seddon J.M., Shannon M.J., Scandinno V.A., Kennyon K.R.: The incidence of ulcerative keratitis among users of daily-wear and extended-wear contact lenses. New Engl J Med 1989; 321: 773-783.

10. Roth H.W.: Contact lens complications. Etiology, pathogenesis, prevention, therapy. Thieme, Stuttgart 2003.

11. Süveges I., Tóth J.,Bausz M., Kerényi A., Fekete О.: Keratoplasztika Acanthamoeba által okozott keratitisben. Szemészet 2001; 138: 179-183.

12. Végh M.. Nagy E.. Matyi A.: Polymikrobiális eredetű cornealis ulcus esete lágy típusú kontaktlencsét viselőnél. Szemészet 1988; 125: 82-85.

13. Weinstock F.J.: Kontaktlinsenanpassung in Klinik und Praxis (Deutsche Ausgabe von HW Roth). Gustav Fischer, Stuttgart 1990; 54-55.

Levelezési cím: Dr. Végh Mihály SZTE, Szemészeti Klinika 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11. E-mail: vegh @ opht. szote.u-szeged.hu

A „Focus Night & Day” kontaktlencsét viselők mikrobiológiai vizsgálata