Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-12-01 / 4. szám
143. évfolyam (2006) 213 Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Tömő utca (igazgató: Németh János egyetemi tanár), II. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Tulassay Zsolt egyetemi tanár) és Élettani Intézet (igazgató: Hunyady László egyetemi tanár) közleménye A proteoglikánok szerepe a cornealis sebgyógyulásban - a lumikán és a keratokán gének mutációanalízise Szabó Viktória, Balogh Katalin, Resch Miklós, Hunyady László, Nagy Zoltán Zsolt Célkitűzés: Korábbi állatkísérletes tanulmányok leírták, hogy a keratán-szulfát proteoglikáncsalád 2 tagja, a lumikán és a keratokán, szerepet játszhat a cornealis opacitás kialakulásában. Vizsgálatunk célja volt meghatározni, hogy ezen gének genetikai változásai állnak-e a perzisztáló cornealis subepithelialis homály kialakulásának hátterében a fotorefraktív keratectomiával (PRK) kezelt betegeinkben. Betegek és módszer: A Semmelweis Egyetem I. Szemészeti Klinikáján 1994 és 2002 között PRK-val kezelt betegek közül azt a betegcsoportot vizsgáltuk, amely kóros sebgyógyulást mutatott és a corneahomály mértéke Hanna szerint >1,0 volt 1 évvel a műtét után. A genetikai vizsgálathoz genomiális DNS-t izoláltunk. A lumikán és a keratokán gének mindhárom exonját és az exon-intronikus junkciókat vizsgáltuk polimeráz láncreakció (PCR), heteroduplex analízisen alapuló hőmérsékletgradiens gélelektroforézis (TGGE) és direkt automata szekvenálás módszerével. Eredmények: A lumikán gén mutációanalízise során nem találtunk csírasejt-eredetű genetikai eltérést a kóros sebgyógyulást mutató betegek körében. A keratokán gén 2. exonjában találtunk egy génpolimorfizmust (G/T), mely nem a fehérjekódoló régióban helyezkedik el. Következtetés: A cornealis haze kialakulása és mértéke függ a fotoablációs mélységtől, azonban a sebgyógyulást nagyfokú egyéni variabilitás jellemzi. A vizsgált betegcsoportunkban a PRK utáni kóros cornealis subepithelialis homályképződés hátterében nem a lumikán és keratokán gének csírasejt-eredetű mutációja állt. Kulcsszavak: cornealis sebgyógyulás, excimer lézer, haze, proteoglikán gének, mutációanalízis The role of proteoglycans in corneal wound healing - mutation analysis of lumican and keratocan genes Purpose: It is known, that the keratan sulphate proteoglycans lumican and keratocan may play a role in the I® development of corneal opacity in animal models. The present aim was to investigate whether genetic changes in the lumican and keratocan genes influence the development of persistent corneal subepithelial haze in patients treated with photorefractive keratectomy (PRK). Patients and Methods: A group of patients with persistent corneal haze (>1.0 on Hanna’s scale 1 year after PRK), treated with PRK at the 1st Department of Ophthalmology in the period 1994-2002 were examined. Genomic DNA was isolated for genetic examinations. All three exons and the exon-intron junctions of the lumican and keratocan genes were analysed by PCR, temperature gradient gel electrophoresis and direct sequencing. Results: No germline genetic alterations in the lumican gene were found during mutation analysis in patients with abnormal corneal wound healing. Exon 2 of the keratocan gene exhibited a polymorphism (G/T) outside the proteincoding region. Conclusion: The development and severity of corneal haze depend on the photoablation depth, but the corneal wound healing response displays considerable individual variability. No evidence was found that germline mutation of the lumican and keratocan genes participated in the etiology of corneal subepithelial haze after PRK in this set of patients. Key words: corneal wound healing, excimer laser, haze, proteoglycan genes, mutation analysis A cornealis sebgyógyulás a szemészet igen intenzíven kutatott területe. Az utóbbi években több növekedési faktor, citokin és egyéb fehérjék expressziós változását vizsgálták, de a cornea sebgyógyulási mechanizmusának számos részletét még ma sem ismerjük. Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján feltételezik az extracelluláris mátrix szerepének kiemelt jelentőségét a hám és a stroma regenerációja során. A jövőben a jelátviteli folyamatok tanulmányozása révén tárulhatnak fel új ismeretek ezen a területen. Különösen fontos a sebgyógyulás lefolyását szabályozó gének kutatása, mivel a transzkripciós faktor funkciót betöltő gének identifikálásával érthetővé válhat a cornealis sebgyógyulás mechanizmusa.23 Az excimer lézeres refraktív sebészet elterjedésével még nagyobb hangsúlyt kapott a cornealis sebgyógyulás vizsgálata. Számos kutatócsoport foglalkozott az ArF-lézer corne - ára gyakorolt hatásával szövettani, elektronmikroszkópos, immunhisztokémiai, illetve mRNS- és fehérjeexpressziós szempontból.5,12,14 A keratocyták apoptosisát szintén több munkacsoport tanulmányozta az excimer lézeres beavatkozásokat követő cornealis sebgyógyulás során.18,21 Szabó Viktória: A proteoglikánok szerepe a cornealis sebgyógyulásban - a lumikán és a keratokán gének...
