Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-12-01 / 4. szám
Szemészet 143. évfolyam (2006) 205 A Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika (igazgató: Németh János egyetemi tanár)1 és a Biometriai Egység (vezető: Vargha Péter)2 közleménye A szemészeti szűrővizsgálatok elméleti alapjai Holló Gábor,1 Tóth Márta,1 Vargha Péter2 Célkitűzés: Elemezni és rendszerezni a szemészeti szűrővizsgálatok tervezéséhez és értelmezéséhez szükséges ismereteket, különös tekintettel a glaucoma tömeges szűrésének kérdésére. Módszer: A szűrésre vonatkozó etikai szempontok, statisztikai és gyakorlati ismeretek összegzése. Eredmények: A szemnyomás mérése a glaucoma szűrésére alkalmatlan eljárás. A részletes szemorvosi vizsgálat időigényessége és költségessége miatt nem felel meg nagyszámú személy szűrésére. Bár a glaucoma az irreverzíbilis látásromlás egyik leggyakoribb oka a fejlett országokban, prevalenciája mégis viszonylag alacsony. Alacsony betegségprevalencia esetén a pozitív prediktív érték nem jellemzi megfelelően a szűrés eredményességét, ezért a glaucomaszűrés hatékonyságának jellemzésére a pozitív valószínűségi hányados (positive likelihood ratio) és a szűrési pontosság (accuracy) használható. Nem etikus olyan módszereket alkalmazni szűrés céljára, melyek pozitív valószínűségi hányadosa és pontosságértéke nem megfelelő vagy nem ismert. Következtetés: Tömeges glaucomaszűrésre a Magyarországon általában használt módszerek nem alkalmasak. A szűrés hatékonyságának optimalizálására új módszerekre és új szemlélet kialakítására van szükség. Kulcsszavak: szűrés, glaucoma, intraocularis nyomás, szűrési pontosság, pozitív valószínűségi hányados Scientific basis of disease screening Objective: To analyse and systematize knowledge on disease screening with special regard to mass glaucoma screening. Methods: Summary of ethics, statistical background and clinical experience of screening. Results: Intraocular pressure measurement is unsuitable for glaucoma screening. A detailed ophthalmological examination is also unsuitable for mass screening due to its time-consuming nature and expense. Although glaucoma I is one of the most frequent causes of irreversible visual loss in the developed countries, its prevalence is relatively low. With a low disease prevalence, a positive predictive value does not characterize the effectiveness of screening. Accordingly, to specify the effectiveness of any glaucoma screening, a positive likelihood ratio and screening accuracy should be used. For screening, it is not ethical to use methods with an unknown or poor positive likelihood ratio and accuracy. Conclusion: The screening methods generally used in Hungary are unsuitable for mass glaucoma screening. In order to optimize the efficacy of screening, new methods and a new approach are necessary. Key words: screening, glaucoma, intraocular pressure, screening accuracy, positive likelihood ratio A betegségek megelőzése, korai, még panaszt nem okozó stádiumban történő felismerése fontos cél az orvostudomány egészében, így a szemészetben is. E cél eléréséhez a panaszmentes betegeket, illetve a betegség szempontjából nagy kockázatú személyeket az adott betegségre nézve egészséges népességből ki kell szűrni. Noha a szűrővizsgálatok céljával mindenki egyetért, a gyakorlatban Magyarországon tömeges szűrővizsgálatokra az optimálisnál ritkábban kerül sor. E szempontból különösen kedvezőtlen helyzetben van a szemészet. Ennek egyik fő oka az anyagi források szűkössége. Emellett nem megfelelő a szemorvosok szűrésre vonatkozó elméleti ismerete és annak gyakorlati alkalmazása sem. A jelen közlemény összefoglalja és a glaucomaszűrés példáján értelmezi a tömeges szemészeti szűrésre vonatkozó etikai, statisztikai és módszertani kérdéseket. A glaucoma fontos és mind hazánkban,1011 mind világszerte viszonylag gyakori szembetegség. Prevalenciája Európában a 40 évesnél idősebb népességben mintegy 2-3%. Mivel az esetek 50%-a még a fejlett országokban sem kerül felismerésre és a betegség sokáig tünetmentes, lefolyása pedig progreszszív,1’810'12 a glaucoma a szűrhető szemészeti betegségek modelljeként szolgálhat. A tömeges betegségszűrés etikai szempontjai Szűrővizsgálat végzése csak akkor indokolt, ha a szűrt betegség lefolyása kedvezően befolyásolható, illetve a betegség gyógyítható. Ha a kiszűrt betegek állapotán nem tudunk javítani, illetve a betegség lefolyását nem tudjuk módosítani, akkor a szűréssel csak előrehozzuk a betegségtudat megjelenését. Esetleg feleslegesen további kellemetlen vagy kockázatos vizsgálatoknak tesszük ki a beteget, a társadalom erőforrásait pedig indokolatlanul vesszük igénybe a szűréshez.3,14 Mindezek természetesen nem állnak fenn glaucoma esetén, hiszen bizonyított, hogy a korai stádiumban megkezdett kezelés a glaucoma hosszú távú lefolyása szempontjából kifejezetten előnyös.7 Holló Gábor: A szemészeti szűrővizsgálatok elméleti alapjai
