Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-10-01 / 3. szám
143. évfolyam (2006) 161 állandóságát követeltük meg. Az előzetesen már kezelt betegeink esetében vagy látótérromlás, vagy a papilla progresszív károsodása állt fenn, illetve az intraocularis nyomás az egyéni megcélzott értéket meghaladta. Kizáró feltétel volt bármely egyéb aktív szembetegség az enyhe száraz szeműség kivételével, szemészeti műtét a vizsgálatba való belépést megelőző fél évben, prosztaglandin-analógokra való túlérzékenység, a szisztémás gyógyszerelés 30 napon belüli megváltozása, terhesség, helyi vagy szisztémásán alkalmazott kortikoszteroid-kezelés, elzáródásra hajlamos csarnokzug, illetve másodlagos vagy zárt zugú glaucoma fennállása. Minden betegünk négy, délelőtt 8 és 12 óra között tartott viziten vett részt. Az első alkalommal (tíz nappal a kiindulási vizitet megelőzően) a résztvevők terápiás együttműködését értékeltük. A betegvizsgálatot követően felmértük a fennálló kezelésre vonatkozó compliance-t, majd az előírt cseppentési időpontok betartására és a helyes cseppentési technika fontosságára ismételten kioktattuk a résztvevőket. Kizárólag jó complience-ű betegeket vontunk be vizsgálatunkba. Második alkalommal (2. vizit) réslámpás biomikroszkópia, non-kontakt fundusvizsgálat és vérnyomásmérés történt, majd az előírt glaucomaellenes gyógyszerelés megfelelő alkalmazásáról (beleértve a helyes cseppentési időpontokat is) kérdeztük ki betegeinket. Ezután szemnyomásmérést végeztünk. Goldmann applanációs tonométert használtunk, az értéket két, 2 perces szünettel végzett mérés átlagaként határoztuk meg. Betegeinket ezt követően megkértük, hogy a 0,004%-os travoprost cseppet (Travatan®, Alcon Laboratiories, Fort Worth, TX, USA) este 8 órakor cseppentsék a vizsgálatban részt vevő szemükbe (szemeikbe) az elkövetkező 12 hetes időszakban. Abban az esetben, amikor más szemnyomáscsökkentő cseppet cseréltünk travoprostra, a kiindulási vizitet követően előző gyógyszerüket elhagyták a résztvevők. Meggyőződtünk arról, hogy a betegek megértették a feladatot, és megbízhatóan elsajátították a helyes cseppentési technikát. A harmadik (4. hét) és negyedik (12. hét) vizit alkalmával ugyanezen vizsgálatokat végzetük el, továbbá a betegek által említett, valamint az orvos által észlelt esetleges mellékhatásokat rögzítettük. A résztvevők compliance-ét is rögzítettük. Azért, hogy a szemnyomásadatok statisztikai függetlenségét és az öszszes rendelkezésre álló érték felhasználását egyaránt biztosítsuk, azon betegek esetében, akiknek mindkét szeme részt vett a vizsgálatban, a két szem szemnyomásának átlagát használtuk fel a statisztikai feldolgozáshoz. Mind az összes vizsgált személyről nyert adatokat, mind a travoprostra cserélt cseppek típusa alapján felállított, legalább 10 főt tartalmazó alcsoportok adatait feldolgoztuk. Ezen alcsoportok az alábbiak voltak: a meglévő gyógyszereléshez hozzáadott travoprost, a latanoprost-travoprost váltás és a nem szelektív béta-blokkolóról travoprostra váltás. A statisztikai analízishez a STA1STICA 6.0 programot használtuk fel. A szemnyomás változását varianciaanalízissel (ANOVA) értékeltük. A páronkénti összehasonlításhoz Sheffe-próbát alkalmaztunk. Az alcsoportok közötti szemnyomásváltozás összehasonlításhoz kovarianciaanalízist (ANCOVA) használtunk, kovariánsként a kiindulási szemnyomást tekintettük. Az életkor, a szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint az intraocularis nyomás változása közti kapcsolatot Pearson-korrelációszámítással értékeltük. Szignifikánsnak a 0,05-nál kisebb p-értékeket tekintettük. Eredmények Szemészeti mellékhatás miatt a 203 beteg közül mindössze három esetében (1,48%) kellett megszakítani a travoprostkezelést. Egy résztvevő a kiindulási vizitet követően többé nem jelent meg. Két beteg kivételével mindenkinél jó együttműködést tapasztaltunk. Ezen két résztvevő travoprost cseppje a záró vizit előtt 2, illetve 6 nappal elfogyott, és nem keresték fel orvosukat a csepp pótlása céljából. A travoprost adása előtti szemnyomáscsökkentő kezeléstípusok megoszlását a 2. táblázat mutatja. Az összes résztvevőt figyelembe véve a kiindulási szemnyomás 21,0±3,4 Hgmm (átlag±SD) volt. Az alcsoportokat a következő értékek jellemezték; a már fennálló kezelésükhöz travoprostot kapók kezdeti szemnyomása 23,1±3,2 Hgmm volt, 20,8±3,5 Hgmm jellemezte a latanoprostról travoprostra váltókat, míg a nem szelektív béta-receptor-blokkolót travoprostra cserélők 20,1±2,1 Hgmm átlagos értékekkel bírtak. A kiindulási intraocularis nyomáshoz képest a 4. és a 12. heti érték az összes alcsoportban szignifikáns mértékben csökkent (3. táblázat). A béta-receptor-blokkoló cseppről travoprostra váltók alcsoportjában a befejezéskor (12. hét) mért átlagos szemnyomás (15,7±1,5 Hgmm) szignifikánsan (p=0,009) 3. táblázat. Az intraocularis nyomás (IOP) kiinduláskor, valamint a 4. és 12. héten Résztvevők Alapállapot (0) 4. hét (1) 12. hét (2) p-érték* IOP (Hgmm) átlag±SD 95% Cl IOP (Hgmm) átlag±SD 95% Cl IOP (Hgmm) átlag±SD 95% Cl Összes résztvevő (n=197) 21,0±3,4 20,5-21,4 17,6±2,5 17,2-17,9 17,4±2,4 17,0-17,7 Po_i <0,001 Pi_2=0,650 Po_2<0,001 A meglévő kezeléshez adott travoprost (n=37) 23,1±3,2 22,0-24,2 17,5±2,1 16,8-18,2 17,3±2,6 16,4-18,2 Po_i<0,001 Pi_2=0,915 Po_2<0,001 Latanoprost - travoprost csere (n= 121) 20,8±3,5 20,2-21,4 17,8±2,6 17,4-18,3 17,7±2,4 17,2-18,1 Po_, <0,001 p, 2=0,615 Po-2<0,001 Nem szelektív béta-receptorblokkoló - travoprost csere (n=l 1) 20,1 ±2,1 18,7-21,6 16,9+1,7 15,7-18,0 15,7±1,5 14,7-16,7 p,M<0,00l p,_2=0,009 Po_2<0,001 *Scheffe-próba A TRAVOPROST SZEMCSEPPRE VÁLTÁS HATÁSA KEZELT, DE NEM KOMPENZÁLT SZEMNYOMÁSÚ, KORÁBBI KEZELÉSÉT...
