Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
116 Szemészet nyitási nehézséget okozó szemhéjduzzanat sem.7 Szezonális esetben általában súlyosabb, perenniális, egész évben fennálló kórforma esetén enyhébb tünetek jelentkeznek. Az allergiás conjunctivitis kezelési lehetőségeinek áttekintése előtt nem mellőzhető a tünetek kialakulásához vezető körfolyamatok igen rövid ismertetése. A korai típusú túlérzékenységi reakció első lépcsőjeként az allergént antigénprezentáló (AP) sejtek (macrophagok, monocyták) dolgozzák fel, felismerhetővé téve az idegen anyagot a T- helper lymphocyták számára. Az ezen immunsejtek által termelt citokinek hatására a plazmasejtek allergénspecifikus IgE immunglobulint termelnek, amely a mastocyták és a basophil leukocyták felszínén található, nagy affinitású receptorokhoz kapcsolódik és Fc régiójával megköti az allergént." Az antitestválaszt tehát, amely jelen esetben IgE immunglobulin termelődés, az AP sejt felszínén a saját (MHC Il-es osztályú) antigénje mellett, azzal együtt megjelenő allergén indítja el. A hízósejtek felszínére kapcsolódó allergén-IgE komplex mastocytadegranulációt és következményes allergiás mediátor felszabadulást eredményez (gyors fázis).16 A mediátorok legjellegzetesebb képviselője a direkt vaszkuláris hatással rendelkező hisztamin, amely hyperaemiát, ödémát, viszkető érzést provokál. A hisztamin mellett azonban különböző proteolitikus enzimek és kemotaktikus anyagok is szabaddá válnak. A hisztaminfelszabadulással csaknem egy időben elkezdődik az arachidonsav kaszkád aktiválódása is, leukotriének, tromboxánok és prosztaglandinok termelődését eredményezve. Az allergiás reakció helyén (jelen esetben a kötőhártyában) felszabaduló anyagok (hisztamin, arachidonsav-derivátumok stb.) hatására további adhéziós molekulák és kemotaktikus anyagok termelődnek, melyek inflammatorikus-proinflammatorikus sejteket (eosinophil granulocyták, macrophagok) vonzanak az allergén behatásának helyére, súlyosbítva ezzel a szöveti károsodást (késői fázis).12 Az allergiás betegek tüneteinek kezelésére, tünetmentessé tételére, életminőségének javítására különböző támadáspontú antiallergiás farmakonok állnak rendelkezésre. A szemészeti allergiás tünetek kezelésében leggyakrabban használt készítmények az antihisztaminok, a membránstabilizátorok, ezek kombinációit tartalmazó készítmények, a szteroidok, illetve ritkábban a nemszteroid gyulladásgátló készítmények.2,3 1. táblázat. Antiallergiás szemcseppek hatásmechanizmusa Hatóanyag Gyári név Antihisztamin Hízósejtstabilizáló Eosinophil-sejt gátló Ketotifen Zaditen Igen Igen Igen Azelastin Allergodil Igen Igen Olopatadin Opatanol Igen Igen Emedastin Emadine Igen Levocabastin Livostin Igen Lodoxamid Alomide Igen Igen Chromoglicat Taleum, Igen Opticrom A ketotifen (Zaditen) benzocycloheptathiophene derivátum, amely összetett farmakológiai hatással rendelkezik.4 A vegyület részben relatíve szelektív, nonkompetitív hisztamin Hl-receptor-antagonista hatással rendelkezik, részben stabilizálja a hízósejtek membránját, megakadályozva a degranulációjukat, azaz az allergiás mediátorok sejtből történő felszabadulását. Mindezen reakcióutakon kívül a ketotifen egyéb mechanizmusokon keresztül is szupresszálja az eosinophil granulocyták működését: gátolja az eosinophil sejtek kemotaxisában szerepet játszó sejtadhéziós molekulák, valamint a thrombocytaaktiváló faktor expresszióját; gátolja az eotaxin és az IL-5 indukálta eosinophil kemotaxist, valamint direkt eosinophil granulocyta stabilizáló hatással is rendelkezik1314 (1. táblázat). A közleményben allergiás conjunctivitisben szenvedő betegek Zaditen (ketotifen-fumarát, 0,05%) szemcseppel történő kezelésének hatásosságát és tolerálhatóságát vizsgáló, multicentrikus, prospektiv, nyílt vizsgálat eredményét ismertetjük. Az adatgyűjtés célja a Zaditen szemcsepp hatásosságának, tolerabilitásának, esetleges mellékhatásainak és a betegek kezeléssel kapcsolatos észrevételeinek a vizsgálata volt. Betegek és módszer A vizsgálatba már hosszabb ideje fennálló vagy újonnan kialakult allergiás szemészeti panaszaikkal, illetve szénanáthával szemorvoshoz vagy immunológus szakorvoshoz forduló betegeket vontunk be. 2004. március 1. és november 30. között összesen 2971 páciens beválasztása történt meg. A vizsgálat 3 hete alatt az allergiás conjunctivitisben szenvedő betegek Zaditen szemcsepp kezelésben részesültek, amelynek javasolt adagja napi 2x1 csepp kötőhártyazsákba történő cseppentése volt. Az adatgyűjtésre a vizsgálatba való bevonáskor (a Zaditen-kezelés megkezdése előtt), még ezen a viziten 5 perccel a Zaditen becseppentése után, illetve a háromhetes kezelést követően, a záróvizit alkalmával került sor. A viziteken a szemviszketés, könnyezés, idegentest-érzés, kötőhártyavörösség, kötőhártya-duzzanat, orrtünetek és a közérzetromlás 0-tól 3-ig <10 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 <79 Életkor (év) 1. ábra. A betegek kor szerinti megoszlása Csak Tavasszal Nyáron Tavasztól Csak Egész Csak Egyéb nyáron és és őszig tavasszal évben ősszel nyáron ősszel 2. ábra. A panaszok évszakonkénti megoszlása Tóth-Molnár Edit
